Ács Lipót
Ács Lipót

2022. január 19. Szerda

Ács Lipót

festőművész, keramikus, etnográfus

Névváltozatok

1904-ig Auerbach Lipót

Születési adatok

1868. augusztus 6.

Vizsoly, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1945. július 11.

Budapest


Család

Leánya: Rákosné Ács Klára (1900–1993) grafológus.

Iskola

Középiskoláit Iglón és Kassán végezte, a bp.-i Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári okl. szerzett (1895).

Életút

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), majd tanulmányai befejezése után a budapesti Trefort utcai gyakorló főgimnázium tanárjelöltje (1894–1895), a sümegi állami reáliskola r. tanára (1895–1896). A szekszárdi állami főgimnázium r. tanára és a Tolnavármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896–1912); közben az ún. szekszárdi munkásgimnázium igazgatóhelyettese is (1911–1912) és a Múzeumegylet által fenntartott Szabad Líceum vezetője. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa, múzeumi őre (1912–1921), a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett írásszakértője (1921– 1927), a Thonet–Mundus hajlítottbútor-gyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928). A Corvin Áruház Rt. felkért nyugdíjas művészeti tanácsadója (1932–1937). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben járt hosszabb tanulmányúton (1895). A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912). Iparművészként elsősorban kerámiákat, díszedényeket, vázákat, korsókat készített. Őcsényben háziipari telepet (1901), Szekszárdon kerámiaműhelyt alapított (1902), majd Fischer Emil majolikagyárának tervezője (1908–1909). Kerámiáival a Milánói Világkiállításon aranyérmet (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiállításon ezüstérmet (1907), Helsinkiben elismerő oklevelet szerzett (1922). Etnográfusként elsősorban tárgyi néprajzzal, népművészettel, ill. a népművészet és a népiskolák összefüggéseivel foglalkozott. A Sárköz paraszti kultúrájának egyik első megismertetője.

Elismertség

A Magyar Gyermektanulmányi Társaság igazgatótanácsának tagja.

Elismerés

A Milánói Világkiállítás aranyérme (1906), a Pécsi Iparművészeti Kiálítás ezüstérme (1907).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek c. lapokban jelentek meg (1915-től).

Kiállítások

F. kiállításai : Milánói Világkiállítás (1906)
Iparművészeti Kiállítás (Pécs, 1907)
Londoni (1908)
Miskolc (1911)
Fészek Klub (Budapest, 1914)
Helsinki (1922).

Főbb művei

F. m.: írásai: „Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. (Magyar Iparművészet, 1905)
Muzeális vándorkiállítások. (Népművelés, 1907)
A középiskolai rajztanításról. (Országos Középiskolai Tanáregyesület Közleményei, 1908)
Tolnamegyei kanászkürt. (Néprajzi Értesítő, 1910)
A nép szépérzékének kifejlesztéséről. (Magyar Iparművészet, 1910)
A sárközi népművészetről. (Vasárnapi Ujság, 1911)
Boros Nepomuk János. (Művészet, 1912)
Népművészet és népiskola. (A Gyermek, 1912)
A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya és művészeti kultúránk. (Magyar Iparművészet, 1913)
A műgyűjtésről. (Magyar Iparművészet, 1914)
A párta és a főkötő. (Új Idők, 1915)
A szép, mint a népművelés tényezője. (Magyar Iparművészet, 1916)
Népművészeti gyűjtés. (Kis Könyvek. Bp., 1928)
Mit tanulhat a magyar iparművészet a magyar népművészettől? (Magyar Iparművészet, 1934)
Muzeális vándorkiállítások. Vita Á. L. előadása fölött. (Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus naplója. Dialóg Campus Szakkönyvek. Bp., 1997)
„Sárközi hímzések” és néhány szó a népies háziiparról. (Tárgyalkotó népművészet. Szerk. Bellon Tibor, Fügedi Márta, Szilágyi Miklós. Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. (Bp., 1929)
Nagy Janka Teodóra: Á. L. és a sárközi népművészet. (Honismeret, 1995)
Balázs Kovács Sándor: Á. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője