Abrudbányai János
unitárius lelkész, teológus
Névváltozatok
1941-ig Fikker János, abrudbányai
Születési adatok
1907. október 16.
Mezőszengyel, Torda-Aranyos vármegye
Halálozási adatok
1968. január 19.
Budapest
Temetési adatok
1968. január 27.
Budapest
Farkasrét
Család
Szülei: Fikker János (†1936) gazdálkodó, Farkas Róza.
Felesége: 1932– Benkő Ilona (1910–1985. júl. 29. Bp. Temetés: 1985. aug. 6. Farkasrét).
Gyermeke, fia: dr. Abrudbányai Iván (1933–1989. máj. Bp. Temetés: 1989. máj. 23. Farkasrét) jogász, vállalati jogtanácsos és Abrudbányai Örkény (†1979. máj. 25. Bp. Temetés: 1979. jún. 4. Budafoki Temető); leánya: Varga Lászlóné Abrudbányai Erzsébet.
A Fikker család következetesen az Abrudbányai nevet használta, jóllehet a sajtóban néha felbukkant az Abrudbányay változat is.
Iskola
A kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1925), a kolozsvári unitárius akadémián lelkészi okl. szerzett (1929), az oxfordi Manchester College ösztöndíjasa (1929–1931), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).
Életút
Kolozsvárott segédlelkész (1931–1932), a kövendi gyülekezet lelkésze (1932–1939), a kolozsvári unitárius teológiai akadémia r. tanára (1939–1945); közben két kurzuson át dékánja. Kapcsolatban állt Balázs Ferenc (1901–1937) íróval, részt vett a magyarság kulturális hagyományait ápoló fiatal erdélyi értelmiség mozgalmaiban. Kezdeményezte az I. Unitárius Népfőiskolai Tanfolyamot (Kolozsvárott, 1942-ben).
A II. világháború után Magyarországon telepedett le; Romániában távollétében húsz év börtönre ítélték (1945). Kocsordon lelkészként parókiát, templomot épített (1946–1950), letartóztatták (1950. jan.), majd Kistarcsára internálták (1953. aug.-ban szabadult). Szabadulása után ismét Kocsordon lelkész (1953–1956), a forradalom idején a helyi járási forradalmi bizottság elnöke és a mátészalkai forradalmi bizottság egyik vezetője is (1956. okt.–nov.); tevékenységéért a Legfelsőbb Bíróság tizenkét évi szabadságvesztésre ítélte és egyháza is elmarasztalta (közkegyelemmel szabadult: 1963. márc. 26.-án; de lelkészi tevékenységét nem folytathatta). Budapesten vállalati könyvelőként dolgozott (1963–1968).
A két világháború között jelentős ideológiai munkásságot fejtett ki az unitárius expanziós irányelv védelmében. Az expanzív elmélet szerint az unitarizmus az ősmagyar vallás reinkarnációja, annak az évszázados, évezredes „lelki érettségnek”, amely a reformáció idején jelentkezett. Úgy vélte, hogy az unitarizmus képes leginkább a nemzet újjáépítésére, mert Isten országát a földön szeretné megvalósítani, s nem valamilyen transzcendens régióban. Az unitarizmus a nemzet erejét felszabadító küldetés egy másik fontos cél, a fajvédelem szolgálatában. Az unitárius vallás magyar jellegének képzete arra indította Abrudbányait, hogy egyházának vezető szerepet követeljen a nemzet szellemi irányításában. A fajvédelemre alapuló küldetéstudata kiemelt célként jelölte meg a nemzetre veszélyes zsidóság eltávolítását a nemzet testéből. Egyedül voltunk (1944) c. írásában a zsidókérdést nemzeti szempontból elemezte: a deportálást a nemzeti újjászületés és nemzeti öntudat megerősítésének nélkülözhetetlen és szükségszerű elemeként mutatta be. Ugyanakkor őszintén hirdette és vállalta, hogy a kisebbségi létbe kényszerített magyarság elnyomott státuszának megszűnése csakis az unitarizmus nemzetépítő szerepével érhető el.
A II. világháború után az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) javasolta Abrudbányai János – aki az Imrédy-féle Magyar Élet Pártja kolozsvári vezetőségi tagja volt – felelősségre vonását szélsőségesen zsidóellenes nézeteiért (1945. máj.–szept.). Egyházi szankciókra végül is nem került sor, ugyanakkor a kolozsvári Népbíróság háborús bűnösként elítélte és teljes vagyonelkobzással sújtotta (1946. ápr. 15-én). Az ítélet elől Magyarországra menekült, és Kocsordon folytatta lelkészi munkáját. A forradalom és szabadságharc alatt Kocsord község forradalmi bizottsága elnökeként megkezdte a 680 kh állami tartalék föld kiosztását (1956. okt. 31-étől). Az érdekeltek az általa készült lajstrom alapján az állami földeket nyomban birtokba is vették, s ez kétségtelen forradalmi tett volt, ezzel igyekezett orvosolni a helyi lakosságnak a tagosítás során elszenvedett korábbi sérelmeit. A forradalom leverése után elsőfokon 7 év (1957. ápr. 18.), a fellebbezések után másodfokon 12 év börtönre ítélték (1957. júl. 26.), az általános amnesztiával szabadult (1963. márc. 26.).
Emlékezet
Abrudbányai János a börtönben szerzett betegségében hunyt el Budapesten; a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik.
A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsa rehabilitálta (1990. dec. 14.). Kocsordon helyettes állatorvos is volt, továbbá ő létesítette a község első kultúrházát is, filmvetítő géppel. A helyi unitárius templomban faragott emléktábla őrzi emlékét (1992).
Szerkesztés
A Kévekötés c. egyházi lap szerkesztője (1933–1934).
Főbb művei
F. m.: Bevezetés a vallás lényegéhez. (Torda, 1934)
Az Istenről való felfogás korunk tudományos gondolkodásában. (Kolozsvár, 1936)
A vallás gyökerei. Egy. doktori értek. Román nyelven. (Kolozsvár, 1938)
Népfőiskola. Az I. Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. A J. megnyitó beszéde 1942. febr. 22-én, az unitárius kollégium dísztermében. (Keresztény Magvető, 1942
önálló kiadványként is Népfőiskola címmel, Kolozsvár, 1942)
Bizonyosság a vallásban. (Kolozsvár, 1943)
Az unitarizmus és a fajelmélet. (Magyarság és vallás. Bp., 1943)
A vallás és a mai koreszmék. (Kolozsvár, 1943)
Egyedül voltunk. (Unitárius Közlöny, 1944. 7.).
F. m.: szerk.: Az Unitárius Teológiai Akadémia. Egybeállította. Többekkel. (Kolozsvár, 1942)
Egy Istenünk, egy magyar hazánk. Unitárius írások. Összeáll. Ferencz Józseffel. (Kolozsvár, 1943)
Az unitárius presbiter kátéja. Összeáll. Többekkel. (Kolozsvár, 1943).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: Fikker János, az unitárius teológiai akadémia dékánja belügyminiszteri engedély alapján nevét Abrudbányaira változtatta. (Keleti Újság, 1942. febr. 25.–Unitárius Jövendő, 1942. 3.)
Ma tárgyalják a kocsordi „lelkiatya” bűnperét. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 17.)
Tudósítás Abrudbányai lelkész bűnperének tárgyalásáról. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 18.)
Hét évre ítélték dr. Abrudbányai Jánost. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 19.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1968. jan. 24.)
dr. Abrudbányai János volt kövendi és kocsordi lelkész, a kolozsvári teológiai akadémia professzora és dékánja elhunyt. (Unitárius Élet, 1968. 1.)
Elhunyt Abrudbányai Örkény, dr. Abrudbányai János teológia professzor legkisebb fia. (Unitárius Élet, 1979. 4.)
dr. Abrudbányai Jánosné [Nekrológ.] (Unitárius Élet, 1985. 9.)
Elhunyt dr. Abrudbányai Iván vállalati jogtanácsos, dr. Abrudbányai János teológia professzor elsőszülött fia. (Unitárius Élet, 1989. 3.)
Abrudbányai Iván: Emlékezünk: Abrudbányai János. (Unitárius Élet, 1989. 6.)
Felhős Szabolcs: Emléksorok egy palástos ember közéleti missziójáról. [Abrudbányai Jánosról.] (Unitárius Élet, 1991. 2.)
Nyitrai Levente: Ünnepélyes megemlékezés Kocsordon Abrudbányai Jánosról. (Unitárius Élet, 1992. 6.)
Nyitrai Levente: Templomaink története: Kocsord. (Unitárius Élet, 1995. 6.)
Bakos Pál: Emlékezés Abrudbányai Jánosról. (Unitárius Élet, 1995. 10.)
Fazekas Árpád: A régi elavult, újat kezdett az Isten. Arckép forradalmi lelkészekről. [Abrudbányai János és Bán István.] (Kelet-Magyarország, 2001. okt. 22.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. I/2. A Mátészalkai járás. 1–2. (Nyíregyháza, 1993)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Pál János: A zsidókérdés a Magyarországi Unitárius Egyház nemzet- és egyházépítő stratégiájában. (Regio, 2009. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7NMT-HFZM (Abrudbányai János halotti anyakönyve, 1968)
https://www.geni.com/photo/view/6000000199491595864?album_type=photos_of_me&photo_id=6000000199491620858 (Abrudbányai Örkény gyászjelentése, 1979)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302143 (Abrudbányai Jánosné Benkő Ilona gyászjelentése, 1985)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2024
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)