Ábrai Lajos
Ábrai Lajos

2024. július 18. Csütörtök

Ábrai Lajos

pedagógus, pedagógiai író

Névváltozatok

Ábray Lajos; 1871-ig Figura Lajos

Születési adatok

1852. június 28.

Békéscsaba, Békés vármegye

Halálozási adatok

1921. április 28.

Arad, Arad vármegye

Temetési adatok

1921. április 30.

Békéscsaba

Evangélikus Temető


Család

Békéscsabai evangélikus családból származott.

Szülei: Figura János, Ruttkay Teréz. 

Testvére: Ábrai János (Ábray János; 1884-ig Figura János, 1859. nov. 18. Békéscsaba–1917. dec. Lippa, Arad vm.) adóhivatalnok, adóhivatali főpénztáros Lippán. 

Felesége: Szemián Mária (†1932. nov. 9. Arad. Temetés: 1932. nov. 11. Arad), Szemián Sámuel (1827. júl. 17. Békéscsaba–1891. aug. 21. Békéscsaba) Békéscsaba főjegyzője és Kuthy Lujza (1837. ápr. 13. Békéscsaba–1899. szept. 10. Nagyvárad, Bihar vm. Temetés: 1899. szept. 13. Békéscsaba) leánya.

Kuthy Lujza édesapja: dr. Kuthy Lajos (1809. aug. 27. Losonc–1869. aug. 13. Szarvas, Békés vm.) orvos.

Kuthy Lujza testvére: Kuthy Dezső (1844. jún. 7. Szarvas–1917. szept. 10. Bp.) biológus, zoológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattára igazgatója.

Szemián Mária testvérei: dr. Szemián Kálmán (1856. júl. 23. Békéscsaba–1887. jan. 26. Békéscsaba) jogász, ügyvéd és Molnár Lajosné Szemián Gizella (1860. nov. 7. Békéscsaba).

Szemián Gizella férje: Molnár Lajos (1847. szept. 21. Nagyvárad–1912. márc. 27. Nagyvárad. Temetés: 1912. márc. 29. Nagyvárad) gyógyszerész, a legrégebbi váradi gyógyszertár tulajdonosa, a helyi ágostai evangélikus egyház főgondnoka.

Gyermeke, leánya: Lichtenthal Ferencné Ábrai Gizella.

Iskola

A szarvasi evangélikus gimnáziumban éretts. (1871), gimnáziumi osztálytársa volt Zsilinszky Endre (1852. jún. 12. Békéscsaba–1919. aug. 28. Békéscsaba) a békéscsabai főgimnázium r. tanára, Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja.

A budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1874). Neuchâtelben (Svájc) kereskedelmi oktatói tanfolyamot is végzett (1897).

Életút

Az aradi kir. főgimnázium és állami főreáliskola h. tanára (1873–1876), r. tanára (1876–1884), az aradi városi kereskedelmi akadémia alapító igazgatója (1885–1910).

Pályafutásának kezdetén a középiskolai matematika- és fizikaoktatás kérdéseivel foglalkozott, később érdeklődése a hazai kereskedelmi szakoktatás megreformálása felé fordult. Az aradi főgimnáziumban szolgált mint r. tanár, amikor felkérték a városi kereskedelmi akadémia megszervezésére: 1884-ben három évre szabadságolták, ez alatt az idő alatt többször járt Angliában és Németországban, a helyi szakintézetek működését tanulmányozta. (Az aradi kereskedelmi akadémiai oktatás 1885/86-ban indult, Ábrai kezdetben még az aradi gimnázium r. tanáraként és mb. igazgatóként vezette az új intézményt). Nyugdíjaztatása után visszatért Békéscsabára, ahol a Békés Vármegyei Gazdaegyesület tagjaként mintagazdaságot szervezett: növénytermesztési és állattenyésztési kísérleteiről rendszeresen beszámolt a hazai szaklapokban és több önálló művében is népszerűsítette a mezőgazdaság legújabb eredményeit.

Emlékezet

Valószínűleg Aradon hunyt el, Békéscsabán nyugszik.

Írásai Ábrai Lajos néven jelentek meg, azonban az Ábray névváltozatot is használta.

Szerkesztés

Az Államilag Segélyezett és Internátussal Összekötött Arad Városi Kereskedelmi Akadémia éves jelentéseinek szerkesztője (1885/86–1909/10).

Írásai a Kereskedelmi Szakoktatás c. lapban jelentek meg (1893–1912).

Főbb művei

F. m.: Számrendszerek, számnevek és számjegyek. (Arad, 1881)
Bevezetés az arithmeticába középiskoláinkban. (Arad, 1882)
Hol rejlik a túlterhelés? (Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1882/83)
Az államilag segélyezett arad városi kereskedelmi akadémia ismertetése 1886. jún. 1-jén. A felügyelőbizottság nevében ismertette Salacz Gyulával. (Arad és Vidéke, 1886 és külön: Arad, 1886)
A kereskedelmi szakoktatás Németországban és Angliában. (Arad, 1887)
Az internátus jövője. (Az Aradvidéki Tanító Egyesület Vitaköre kiadványa. Arad, 1890)
A tanügyi kamara. (Az Aradvidéki Tanító Egyesület Vitaköre kiadványa. Arad, 1891)
Á. L. székfoglaló beszéde az Összetartás páholy1895. febr. 14-i munkáján. (Arad, 1895)
Hogyan szervezzük a kereskedelmi szakiskolát? (Arad, 1895)
A kereskedelmi szakoktatás helye a közoktatásügy keretében. (Arad, 1896)
A társadalom befolyása az ifjúság nevelésére Svájczban. (Arad, 1898)
Mikor vonz bennünket a páholy? Többekkel. (Arad, 1900)
Az aradi kereskedelmi testületnek az államilag segített Arad Városi Felsőkereskedelmi Iskolával kapcsolatos internátusa. Ismerteti Á. L. (Arad, 1902)
Arad szociális feladatai a gazdaság terén. (Arad, 1907)
Kukoricaterméseink fokozása. (Bp., 1911)
A vetőmag és a többtermelés kérdése. (Arad, 1918).

Irodalom

Irod.: források: Figura Lajos tanárjelölt vezetéknevének „Ábrai”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1871. okt. 28.)
A békéscsabai szerelmi dráma. [Szemián Kálmán gyakorló ügyvéd tragédiája. Gyilkosság áldozata lett.] (Pesti Hírlap, 1887. jan. 28.)
Dr. Szemián Kálmán. (Békés [hetilap], 1887. jan. 30.)
Lippán Ábray János kir. adóhivatalnok feleségül vette Panajoth Aranka kisasszonyt, Panajoth László leányát. Násznagy Ábrai Lajos aradi kereskedelmi iskolai tanár volt. (Fővárosi Lapok, 1888. jún. 26.)
Elhunyt Szemián Sámuel Békéscsaba város főjegyzője. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1891. aug. 23.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Elhunyt Szemián Sámuelné Kuthy Lujza. (Békés megyei Közlöny, 1899. szept. 14.)
Elhunyt Molnár Lajos gyógyszerész, a nagyváradi ágost. ev. egyház főgondnoka. (Pesti Hírlap–Világ, 1912. márc. 29.)
Ábrai János adóhivatali főpénztárnok elhunyt Lippán. (Vasárnapi Ujság, 1918. jan. 6.)
Ábray [!] Lajos. (Körösvidék, 1921. máj. 7.)
Elhunyt Ábrai Lajos felsőkereskedelmi iskolai igazgató. (Körösvidék, 1921. máj. 8.)
Károly Sándor: „Életem legérdekesebb emléke.” [Lichtenthal Ferenc ezredes háborús visszaemlékezései.] (Aradi Közlöny, 1925. jan. 18.)
Elhunyt özvegy Ábrai Lajosné. (Aradi Közlöny, 1932. nov. 10.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSG-JCW4 (Kuthy Dezső születési anyakönyve, 1844)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-7YST?cc=4133831&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NS2-FLSZ (Figura Lajos születési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-VNW4 (Szemián Kálmán születési anyakönyve, 1856)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-RSFG (Figura János születési anyakönyve, 1859)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-5CK6 (Szemián Gizella születési amyakönyve, 1860)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/621309 (Szemián Sámuelné Kuthy Lujza halotti anyakönyve, 1899)

 

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Szemi%C3%A1n_S%C3%A1muel_(1827%E2%80%931891) (Szemián Sámuel életrajza a BékésWiki-n, 2019)

Megjegyzések

1. A Körösvidék c. lapban megjelent máj. 7-i nekrológ szerint Aradon hunyt el és ott is temették el. A máj. 8-án közölt gyászjelentése szerint Békéscsabán halt meg, és ott is nyugszik. Mivel az 1921. évi békéscsabai halotti anyakönyvekben nem szerepel Ábrai Lajos, valószínű, hogy Aradon hunyt el, viszont Békéscsabán temették.

2. Lexikonok adataitól eltérően 1871-ben nem Ábrai (Figura) Károly változtatta meg a családnevét. Szentiványi Zoltán Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. c. könyve szerint 1871-ben Figura Lajos békéscsabai tanárjelölt vette fel az Ábrai nevet! A két Ábrai (Figura) csak névrokonok voltak.

3. Gulyás téves születési adat: 1853. jún. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője