Ábrai Károly
Ábrai Károly

2024. július 12. Péntek

Ábrai Károly

író, szerkesztő

Névváltozatok

Ábray Károly; Figura Károly

Születési adatok

1830. december 8.

Szatmár, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1912. augusztus 16.

Budapest

Temetési adatok

1912. augusztus 18.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Figura Márton, Trnko Rozália.

Felesége: hosszúpályi Kovács Ilona (†1926. okt. 9. Hódmezővásárhely. Temetés: 1926. okt. 11. Hódmezővásárhely, Református Temető), Kovács Károly (1806–1870. szept. 19. Hódmezővásárhely) alispán és Szimonidesz Anna leánya.

Gyermeke, fia: Ábray Zoltán (= Ábrai Zoltán, 1871. febr. 2. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.–1953. ápr. Hajdúdorog, Hajdú-Bihar m.) miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Evezős Szövetség igazgatója.

Leánya: Makó Lajosné, majd dr. Soós Istvánné Ábray Aranka (1872. aug. 24. Hódmezővásárhely–1940. okt. 6. Bp. Temetés: 1940. okt. 9. Farkasrét) színésznő.

Két további gyermeke, Ábrai Ilka Szeréna (1869. febr. 22. Hódmezővásárhely) és Ábrai Béla Jenő (1876. máj. 20.) kisgyermekkorában meghalt.

 

Ábray Zoltán felesége: Beyer Mária (1889. szept. 15. Bp.–1917. máj. 29. Bp. Temetés: 1917. máj. 31. Farkasrét), Bajor Gizi (= Beyer Gizella, 1893. máj. 19. Bp.–1951. febr. 12. Bp. Temetés: 1951. febr. 15. Farkasrét) színésznő testvére.

Ábray Aranka első férje: Makó Lajos (1854. okt. 8. Debrecen, Hajdú vm.–1908. nov. 12. Szeged, Csongrád vm. Temetés: 1908. nov. 13. Szeged, Református Temető) szegedi színigazgató, Makó István és Szikszai Julianna fia.

Ábray Aranka második férje: dr. Soós István (1863. aug. 22. Hódmezővásárhely–1948. márc. 9. Hódmezővásárhely. Temetés: 1948. márc. 11. Hódmezővásárhely, Arany Temető, családi sírbolt) jogász, ügyvéd, Hódmezővásárhely polgármestere.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron és Lőcsén végezte, majd a forradalom és szabadságharc idején ún. debreceni vörös szalagos önkéntesként szolgált (1848–1849), a debreceni református főiskolán jogot és teológiát hallgatott (1850–1853).

Életút

Szatmáron, református segédlelkész és a helyi református főgimnázium r. tanára (1853–1862), a hódmezővásárhelyi református líceum r. tanára (1862–1870), Hódmezővásárhely főjegyzője (1870–1871), Csongrád vármegye főjegyzője (1871–1876). Hódmezővásárhely polgármestereként (1876–1884) ő fúratta a város első artézi kútját (1880. jún. 28.) és alapította meg a város első közkönyvtárát (1880. júl. 10.).

1884-től csak az irodalomnak élt, Budapestre költözött.

Ábrai Károly első írásai az Életképek c. lapban jelentek meg (Julius álnéven, s elsősorban ún. fürdői tudósításokat és útirajzokat írt), majd az 1850-es évektől a forradalommal kapcsolatos élményeit, tábor- és csataképeket örökített meg. Visszaemlékezései sikereinek hatására történelmi tárgyú regényeket és elbeszéléseket, elsősorban történeti életrajzokat írt. Az első vásárhelyi „heti hírlap” szerkesztője, ill. a Hangok a viharból c. ’48-as elbeszélésgyűjteménye (1869) az első, Hódmezővásárhelyen írott szépirodalmi mű. Kossuth Lajos 1881-ben neki címezte egyik, Hódmezővásárhely városához küldött levelét.

Történeti regényei az 1860-as–1870-es években rendkívül népszerűek voltak, Emich Gusztáv (1814–1869) megszerezte művei kiadásai jogát (a magyar irodalomtörténetben ez volt kortárs szerző egyik legkorábbi életműsorozata, 1860-tól).

Emlékezet

Ábrai Károly Szatmáron született, 1862-től Hódmezővásárhelyen élt és tevékenykedett, polgármesteri címéről történt lemondatása után a fővárosba költözött. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Róla nevezték el a hódmezővásárhelyi Ábrai Károly (1991-ig Engels) utcát.

Írásai Ábrai Károly néven jelentek meg, azonban az Ábray névváltozatot is használta.

Szerkesztés

A Szatmári Értesítő (1861–1862), a Tárogató (1862), a Vásárhelyi Közlöny szerkesztője (1869–1877).

Az Életképek (1846–1848), a Napkelet (1856–1860), a Divatcsarnok (1859–1862), a Nefelejts munkatársa (1868–1873), a Regélő főmunkatársa (1865–1884).

Főbb művei

F. m.: Történeti beszélyek. I–II. köt. (Pest, 1859)
Az utolsó Szapolyai. Történeti regény. I–IV. köt. (Két kötetben, Pest, 1860)
Emléklapok a hazai történelemből. Történeti beszélygyűjtemény. (Pest, 1861)
Egy esküszegő király. Történeti regény. (Pest, 1861)
Rajzok nemzetünk múltjából. Történeti beszélygyűjtemény. I–II. köt. (Pest, 1862)
Nagy hazafiak. Regényes korrajz a nem régmúlt évtizedből. I–III. köt. (Pest, 1865
2. kiad. egy kötetben. Bp., 1878)
Hangok a viharból. Beszélygyűjtemény az 1848–1849-iki korszakból. (Pest, 1869)
Magyarország. 1848–1849-ben. Regényes korrajz. I–IV. köt. (Pest, 1869)
Múltak képei. Történeti beszélygyűjtemény. (Bp., 1887)
Őszi verőfény. Beszélygyűjtemény. (Bp., 1888)
Brankovics Ilona. Történeti regény. (Bp., 1890)
Romok a hullámtörésből. Regény. (Bp., 1892)
Az isten keze. Regény. (Bp., 1901)
Hazáért és szabadságért. Történeti regény. (Bp., 1902)
48-tól Világosig. Regény két kötetben az 1848–1849-iki szabadságharc idejéből. (Bp., 1904).

Irodalom

Irod. és források: Házasulandók névjegyzéke: Ábrai Zoltán, Beyer Mária. (Az Újság, 1907. szept. 15.)
Makó Lajos. A szegedi színigazgató halála. (Az Újság, 1908. nov. 13.)
Elhunyt Ábrai Károly író, 48-as honvéd hadnagy (Budapesti Hírlap, 1912. aug. 18.)
Ábrai Károly. (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1912. aug. 18.)
Ábrai Károly halála. (Hódmezővásárhely [napilap], 1912. aug. 18.)
Bayor Gizit, a Nemzeti Színház művésznőjét súlyos csapás érte. Nővére, Ábrai Zoltánné Beyer Mária hosszas szenvedés után elhunyt. (Pesti Napló, 1917. máj. 31.)
Elhunyt Ábrai Zoltánné Beyer Mária. (Az Újság, 1917. máj. 31.–Pesti Hírlap, 1917. jún. 1.)
Özvegy Ábrai Károlyné Kovács Ilona gyászjelentése. (Vásárhelyi Újság, 1926. okt. 10.)
Soós Istvánné Ábray Aranka meghalt. (Népújság, 1940. okt. 7.)
Elhunyt dr. Soós István, Hódmezővásárhely thj. város polgármestere. (Vásárhely Népe, 1948. márc. 11.)
Járy Péter: A „százötvenéves” Ábrai Károly. (Reformátusok Lapja, 1980. 49.)
Kőszegfalvi Ferenc: A „vörös szalagos” önkéntes. Ábrai Károlyról, születésének 150. évfordulóján. (Csongrád megyei Hírlap, 1980. dec. 2.)
Sándor János: Bajor Gizi szegedi patrónusa. [Interjú Makó Zoltánnal, Makó Lajos és Ábray Aranka fiával Bajor Gizi pályakezdéséről.] (Csongrád megyei Hírlap, 1989. jún. 3.)
Mórász Attila: Kései köszöntő, kései sirató. Ábrai Károly polgármester 80 éve halott. (Vásárhely és Vidéke, 1992. aug. 21.)
Földvári László: Egy múlt századi koncepciós per. Ábrai Károly vesszőfutása. 1–4. [Ábrai Károly hódmezővásárhelyi polgármester lemondásáról.] (Vásárhely és Vidéke, 1992. nov. 3.–nov. 10.–nov. 24.–dec. 1.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1895)
Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. V. köt. A közmívelődés története. 1526–1884. (Hódmezővásárhely, 1913)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor. (Szeged, 2002)
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja. 1873–1950. Szerk. Kovács István. (Hódmezővásárhely, 2003)
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. I–II. köt. (Bp., 2008)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YY-8FN (Makó Lajos születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V61Q-2CC (Ábrai Ilka Szeréna születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF54-XPN (Ábrai Zoltán születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF54-2Q2 (Ábrai Aranka születési anyakönyve, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5H-5KF (Ábrai Béla Jenő születési anyakönyve, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZCS-GXZ (Beyer Mária születési anyakönyve, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/188868 (Makó Lajos gyászjelentése, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-B94H (Makó Lajos halotti anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYVS-4WG?i=106&wc=92QJ-RMS%3A40678301%2C60592401%2C1077273004&cc=1452460 (Ábrai Károly halotti anyakönyve, 1912)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302091 (Ábrai Zoltánné Beyer Mária gyászjelentése, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66PD-QZ6J (Ábray Zoltánné Beyer Mária halotti anyakönyve, 1917)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/543160 (Dr. Soós Istvánné Ábray Aranka gyászjelentése, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6C5Z-PFN2 (Dr. Soós Istvánné Ábray Aranka halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-NKDG (Ábray Zoltán halotti anyakönyve, 1953)

Megjegyzések

1. Valamennyi lexikon téves halálozási adata: aug. 18.!

2. Lexikonok adataitól eltérően nem 1871-ben változtatta meg a családnevét. Szentiványi Zoltán Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. c. könyve szerint 1871-ben Figura Lajos békéscsabai tanárjelölt vette fel az Ábrai nevet! A két Ábrai (Figura) csak névrokonok voltak.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője