Ábrahám Lajos
Ábrahám Lajos

2024. december 7. Szombat

Ábrahám Lajos

agrokémikus, talajkutató, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1926. október 25.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

2003. november

Budapest

Temetési adatok

2003. november 20.

Budapest

Fiumei út


Család

Dédszülei, anyai: Vajnai János (1831. márc. 29. Hódmezővásárhely–1919. aug. 16. Hódmezővásárhely), Asztalos Judit; Becsei Pál, Turi Judit.

Nagyszülei: Ábrahám János földműves, napszámos, Becsei Lívia; Vajnai Lajos (1876. márc. 30. Hódmezővásárhely), Becsei Julianna (1881. szept. 6. Hódmezővásárhely). Vajnai Lajos az I. világháborúban, az olasz harctéren eltűnt.

Szülei: Ábrahám Lajos (1902. aug. 2. Hódmezővásárhely–1983. jan. Hódmezővásárhely. Temetés: 1983. jan. 7. Hódmezővásárhely, Kincses Temető) mezőgazdasági munkás, majd kisbirtokos, Vajnai Julianna (1901. dec. 7. Hódmezővásárhely–1983. febr. Hódmezővásárhely. Temetés: 1983. márc. 3. Hódmezővásárhely, Kincses Temető).

Testvére: Bán Máténé Ábrahám Judit (1940–2008. máj. Hódmezővásárhely. Temetés: 2008. máj. 7. Hódmezővásárhely, Kincses Temető).

Felesége: 1953-tól Gallai Katalin adminisztrátor.

Gyermekei, leánya: Ábrahám Ágnes (1954–), fia: Ábrahám Péter (1955–).

Iskola

Elemi iskolái elvégzése után felvették a Tanyai Tanulók Otthonába (= Cseresnyés Kollégium), ahol díjtalanul teljes ellátást kapott. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban éretts. (1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán – a Györffy István Népi Kollégium tagjaként – mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1950). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961).

Életút

A Hortobágyi Állami Gazdaság kísérleti agronómusa (1950–1952), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma előadója (1952–1953), az Állami Gazdaságok Műszaki, Tervezési és Üzemrendezési Vállalatának igazgatója (1953), a Szabad Nép mezőgazdasági rovatának munkatársa (1953–1955), az MDP KV Tudományos és Kulturális Osztályának politikai munkatársa, egyúttal az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete tud. munkatársa (1955–1956).

A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács VB gazdasági felügyelője (1957), a szegedi Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tud. munkatársa (1957–1962), a Talajjavítási Osztály vezetője (1962–1968), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) igazgatóhelyettese (1968–1976), a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium (MÉM) Növényvédelmi és Agrokémiai Központja osztályvezetője és tud. főmunkatársa (1976–1986).

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960).

Talajtannal, elsősorban a szikes talajok javításának és hasznosításának kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az emberi és állati eredetű szerves hulladékok, különösen a szervestrágyák környezetszennyező hatásának feltárása valamint a szennyvizek, szennyvíziszapok, a szalma- és a kukoricaszár-trágya mezőgazdasági jelentőségének felhasználása terén.

Elismertség

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Társaság Meliorációs Szakosztályának elnöke (1968–1984) és a Társaság vezetőségi tagja (1984-től).

Főbb művei

F. m.: Kismennyiségű javítóanyagokkal végzett kísérletek tiszántúli szikes talajokon. Kand. értek. (Szeged, 1960)
A savanyú talajok javításának kérdései. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei. A 35 éves Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jubileumi ünnepségén, 1960. aug. 3-án elhangzott tudományos előadások. Szeged, 1962)
Közleményei Szikes talajok a vásárhelyi határban. (Vásárhelyi tanulmányok 1. Hódmezővásárhely, 1964)
Újabb módszer a szikes talajok gazdaságos javítására. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei, 1964 és külön: Szeged, 1964)
Különböző minőségű és mennyiségű javítóanyagok alkalmazása savanyú talajokon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1965)
A szikes talajok komplex javítási módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1966)
Különböző mennyiségű és minőségű javítóanyagok hatásának vizsgálata Rába menti savanyú réti öntéstalajokon. (Talajtermékenység. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a 35. sz. Főfeladatot Koordináló Bizottság Közleményei. Szerk. Sipos Sándor. Bp., 1968)
A talajvizsgálatok lehetőségei és módjai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968. 5.)
Öntözött területek talajtérképézése. Írta Darab Katalin és Ferencz Kámán. Szerk. Á. L. (Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet [OMMI] kiadványai. Bp., 1969)
Szikes talajaink hasznosítása és javítása. Bocskai Józseffel. (Bp., OMMI, 1971)
The Utilization and Amelioration of Solonetz Soils in Hungary. Bocskai Józseffel. (European Solonetz Soils and Their Raclamation, 1971)
A műtrágyák és a szervestrágyák szakszerű felhasználása. Összeáll. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1977)
Az istállótrágya-kezelés gépesítésének kérdései. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1977. 5.)
A szervestrágya terítése robbantással. (A Mezőgazdasági Ellátó Tröszt kiadványa. Bp., 1978)
A szervestrágyák kezelése és felhasználása. Monográfia. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1980)
Talajerő-gazdálkodás. Írta. Többekkel. Szerk. Berzsenyi Zoltán. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A szervestrágya műszaki-gazdasági összefüggései. I–II. köt. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya kiadványa. Bp., 1985)
A tarlóégetés hatása. Akócsi Benjaminnal és Kis Györggyel. (A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kiadványa. Bp., 1988).

F. m.: írásai a Magyar Mezőgazdaságban: Talajjavítás – könnyebb talajművelés. (1958. 6.)
A szikes talajok hasznosításának és javításának korszerű módszerei. Összeáll. Bocskai Józseffel. (1965. 27.)
A búzafajták megválasztása szikes talajokon. Ginál Istvánnal. (1966. 40.)
Az istállótrágya értéke. (1976. 27.)
Az istállótrágya robbantásos terítése. (1976. 30.)
Az istállótrágyázás múlt évi tapasztalatai. (1977. 4.)
Felkészülés az istállótrágya robbantásos terítésére. (1977. 14.)
Szükségszerű-e a hígtrágya az új szarvasmarhatelepeken? (1978. 25.)
Talajmintavétel pontosan, ütem szerint. (1978. 35.)
A talajvizsgálatról. (1978. 38.)
Az istállótrágya növeli a műtrágya hatékonyságát. (1979. 12.)
Energiatakarékosság és istállótrágya. – Szalmából trágya. (1979. 30.)
Talajerő-gazdálkodás a szili Győzelem Tsz-ben. (1979. 35.)
A természetes kalcium-foszfátok hasznosításának néhány feltétele. (1981. 3.)
Természetes kalcium-foszfátok hasznosítása. (1981. 25.)
A szervestrágyázás időszerű kérdései. (1981. 49.)
Szervestrágyázás és intenzív növénytermesztés. (1982. 22.)
A szervesanyag-gazdálkodás és a talajtermékenység kölcsönhatása. (1986. 35.).

Irodalom

Irod. és családi források: Vajnai Lajos és Becsei Juliánna házasságot kötöttek. (Vásárhelyi Híradó, 1901. jan. 20.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajos. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. jan. 6.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajosné Vajnai Julianna. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. márc. 2.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. A–H. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Dr. Ábrahám Lajos 77 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt. (Népszabadság, 2003. nov. 15.)
Elhunyt Bán Máténé Ábrahám Judit. (Délvilág, 2008. máj. 6.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5Q-TJ2 (Vajnai János keresztelési anyakönyve, 1831)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL3-TVQ (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-MQNX (Vajnai János és Becsei Juliánna házassági anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-3K8Z (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-41B5 ([id.] Ábrahám Lajos születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-D153 (Vajnai János halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-RHDP (Ábrahám Lajos és Vajnai Julianna házassági anyakönyve, 1925)

Megjegyzések

1. A Tanyai Tanulók Otthona a Hódmezővásárhelyt övező tanyavilág szellemileg rendkívül értékes gyermekeinek kiválogatására és gimnáziumába hozatalára alakult meg 1938-ban (1939-ben önálló református intézménnyé szerveződött). Kollégiuma Németh László drámája nyomán vette fel a Cseresnyés nevet. Az író a tanyavilágban játszódó Cseresnyés c. műve bemutatója (1939) után honoráriumát ajánlotta fel az új nevelőintézetnek.

2. A rokoni kapcsolatok az Ábrahám család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője