Ábrahám Lajos
agrokémikus, talajkutató, mezőgazdasági mérnök
Születési adatok
1926. október 25.
Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Halálozási adatok
2003. november
Budapest
Temetési adatok
2003. november 20.
Budapest
Fiumei út
Család
Dédszülei, anyai: Vajnai János (1831. márc. 29. Hódmezővásárhely–1919. aug. 16. Hódmezővásárhely), Asztalos Judit; Becsei Pál, Turi Judit.
Nagyszülei: Ábrahám János földműves, napszámos, Becsei Lívia; Vajnai Lajos (1876. márc. 30. Hódmezővásárhely), Becsei Julianna (1881. szept. 6. Hódmezővásárhely). Vajnai Lajos az I. világháborúban, az olasz harctéren eltűnt.
Szülei: Ábrahám Lajos (1902. aug. 2. Hódmezővásárhely–1983. jan. Hódmezővásárhely. Temetés: 1983. jan. 7. Hódmezővásárhely, Kincses Temető) mezőgazdasági munkás, majd kisbirtokos, Vajnai Julianna (1901. dec. 7. Hódmezővásárhely–1983. febr. Hódmezővásárhely. Temetés: 1983. márc. 3. Hódmezővásárhely, Kincses Temető).
Testvére: Bán Máténé Ábrahám Judit (1940–2008. máj. Hódmezővásárhely. Temetés: 2008. máj. 7. Hódmezővásárhely, Kincses Temető).
Felesége: 1953-tól Gallai Katalin adminisztrátor.
Gyermekei, leánya: Ábrahám Ágnes (1954–), fia: Ábrahám Péter (1955–).
Iskola
Elemi iskolái elvégzése után felvették a Tanyai Tanulók Otthonába (= Cseresnyés Kollégium), ahol díjtalanul teljes ellátást kapott. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban éretts. (1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán – a Györffy István Népi Kollégium tagjaként – mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1950). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961).
Életút
A Hortobágyi Állami Gazdaság kísérleti agronómusa (1950–1952), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma előadója (1952–1953), az Állami Gazdaságok Műszaki, Tervezési és Üzemrendezési Vállalatának igazgatója (1953), a Szabad Nép mezőgazdasági rovatának munkatársa (1953–1955), az MDP KV Tudományos és Kulturális Osztályának politikai munkatársa, egyúttal az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete tud. munkatársa (1955–1956).
A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács VB gazdasági felügyelője (1957), a szegedi Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tud. munkatársa (1957–1962), a Talajjavítási Osztály vezetője (1962–1968), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) igazgatóhelyettese (1968–1976), a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium (MÉM) Növényvédelmi és Agrokémiai Központja osztályvezetője és tud. főmunkatársa (1976–1986).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960).
Talajtannal, elsősorban a szikes talajok javításának és hasznosításának kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az emberi és állati eredetű szerves hulladékok, különösen a szervestrágyák környezetszennyező hatásának feltárása valamint a szennyvizek, szennyvíziszapok, a szalma- és a kukoricaszár-trágya mezőgazdasági jelentőségének felhasználása terén.
Elismertség
A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Társaság Meliorációs Szakosztályának elnöke (1968–1984) és a Társaság vezetőségi tagja (1984-től).
Főbb művei
F. m.: Kismennyiségű javítóanyagokkal végzett kísérletek tiszántúli szikes talajokon. Kand. értek. (Szeged, 1960)
A savanyú talajok javításának kérdései. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei. A 35 éves Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jubileumi ünnepségén, 1960. aug. 3-án elhangzott tudományos előadások. Szeged, 1962)
Közleményei Szikes talajok a vásárhelyi határban. (Vásárhelyi tanulmányok 1. Hódmezővásárhely, 1964)
Újabb módszer a szikes talajok gazdaságos javítására. (A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Közleményei, 1964 és külön: Szeged, 1964)
Különböző minőségű és mennyiségű javítóanyagok alkalmazása savanyú talajokon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1965)
A szikes talajok komplex javítási módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közlenényei, 1966)
Különböző mennyiségű és minőségű javítóanyagok hatásának vizsgálata Rába menti savanyú réti öntéstalajokon. (Talajtermékenység. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a 35. sz. Főfeladatot Koordináló Bizottság Közleményei. Szerk. Sipos Sándor. Bp., 1968)
A talajvizsgálatok lehetőségei és módjai. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1968. 5.)
Öntözött területek talajtérképézése. Írta Darab Katalin és Ferencz Kámán. Szerk. Á. L. (Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet [OMMI] kiadványai. Bp., 1969)
Szikes talajaink hasznosítása és javítása. Bocskai Józseffel. (Bp., OMMI, 1971)
The Utilization and Amelioration of Solonetz Soils in Hungary. Bocskai Józseffel. (European Solonetz Soils and Their Raclamation, 1971)
A műtrágyák és a szervestrágyák szakszerű felhasználása. Összeáll. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1977)
Az istállótrágya-kezelés gépesítésének kérdései. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1977. 5.)
A szervestrágya terítése robbantással. (A Mezőgazdasági Ellátó Tröszt kiadványa. Bp., 1978)
A szervestrágyák kezelése és felhasználása. Monográfia. (Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1980)
Talajerő-gazdálkodás. Írta. Többekkel. Szerk. Berzsenyi Zoltán. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A szervestrágya műszaki-gazdasági összefüggései. I–II. köt. Többekkel. (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya kiadványa. Bp., 1985)
A tarlóégetés hatása. Akócsi Benjaminnal és Kis Györggyel. (A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kiadványa. Bp., 1988).
F. m.: írásai a Magyar Mezőgazdaságban: Talajjavítás – könnyebb talajművelés. (1958. 6.)
A szikes talajok hasznosításának és javításának korszerű módszerei. Összeáll. Bocskai Józseffel. (1965. 27.)
A búzafajták megválasztása szikes talajokon. Ginál Istvánnal. (1966. 40.)
Az istállótrágya értéke. (1976. 27.)
Az istállótrágya robbantásos terítése. (1976. 30.)
Az istállótrágyázás múlt évi tapasztalatai. (1977. 4.)
Felkészülés az istállótrágya robbantásos terítésére. (1977. 14.)
Szükségszerű-e a hígtrágya az új szarvasmarhatelepeken? (1978. 25.)
Talajmintavétel pontosan, ütem szerint. (1978. 35.)
A talajvizsgálatról. (1978. 38.)
Az istállótrágya növeli a műtrágya hatékonyságát. (1979. 12.)
Energiatakarékosság és istállótrágya. – Szalmából trágya. (1979. 30.)
Talajerő-gazdálkodás a szili Győzelem Tsz-ben. (1979. 35.)
A természetes kalcium-foszfátok hasznosításának néhány feltétele. (1981. 3.)
Természetes kalcium-foszfátok hasznosítása. (1981. 25.)
A szervestrágyázás időszerű kérdései. (1981. 49.)
Szervestrágyázás és intenzív növénytermesztés. (1982. 22.)
A szervesanyag-gazdálkodás és a talajtermékenység kölcsönhatása. (1986. 35.).
Irodalom
Irod. és családi források: Vajnai Lajos és Becsei Juliánna házasságot kötöttek. (Vásárhelyi Híradó, 1901. jan. 20.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajos. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. jan. 6.)
Elhunyt [id.] Ábrahám Lajosné Vajnai Julianna. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. márc. 2.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. A–H. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Dr. Ábrahám Lajos 77 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt. (Népszabadság, 2003. nov. 15.)
Elhunyt Bán Máténé Ábrahám Judit. (Délvilág, 2008. máj. 6.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF5Q-TJ2 (Vajnai János keresztelési anyakönyve, 1831)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL3-TVQ (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-MQNX (Vajnai János és Becsei Juliánna házassági anyakönyve, 1901)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-3K8Z (Becsei Julianna születési anyakönyve, 1901)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-41B5 ([id.] Ábrahám Lajos születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-D153 (Vajnai János halotti anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1P-RHDP (Ábrahám Lajos és Vajnai Julianna házassági anyakönyve, 1925)
Megjegyzések
1. A Tanyai Tanulók Otthona a Hódmezővásárhelyt övező tanyavilág szellemileg rendkívül értékes gyermekeinek kiválogatására és gimnáziumába hozatalára alakult meg 1938-ban (1939-ben önálló református intézménnyé szerveződött). Kollégiuma Németh László drámája nyomán vette fel a Cseresnyés nevet. Az író a tanyavilágban játszódó Cseresnyés c. műve bemutatója (1939) után honoráriumát ajánlotta fel az új nevelőintézetnek.
2. A rokoni kapcsolatok az Ábrahám család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)