Ábrahám János
Ábrahám János

2022. január 19. Szerda

Ábrahám János

író, szerkesztő, folklorista

Születési adatok

1931. január 17.

Aranyosrákos, Torda-Aranyos megye

Halálozási adatok

1996. május 22.

Budapest


Család

Szegény sorsú szülők hatodik gyermeke volt.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, Tordán és Kolozsvárott végezte. A nagybányai vegyészeti szakiskolában éretts. (1952).

Életút

A bukaresti (1952–1954), majd a kolozsvári rádió szerkesztője (1954–1965), üzemi vegyész (1965–1969), a Brassói Lapok munkatársa (1970–1980), a kolozsvári moziüzemi vállalat igazgatója (1980–1990). Pályafutásának kezdetén elbeszéléseket, kisebb prózai munkákat és szociográfiákat írt. Az 1980-as években több népszerű tudományos ismeretterjesztő művel jelentkezett, amelyek elsősorban az emberiség modern krónikájával, az űrkorszakkal, az általa homo cosmicusnak nevezett ember problémáival foglalkoztak. Néhány erdélyi művelődéstörténeti, ill. több film- és technikatörténeti dolgozatot, valamint filmmel kapcsolatos publicisztikát is közölt (elsősorban a Korunk c. folyóiratban). Egyik legismertebb könyve a német fasizmus és a II. világháború történetét feldolgozó ismeretterjesztő történelemkönyve (Vér és vas, 1976). Utolsó műve, a Picula (1994–1999) egészen különleges vállalkozás: az erdélyi cigányok sajátos életmódját, szokás- és hiedelemvilágát mutatja be egy Torda-Aranyos vármegyei cigányprímás sorsán keresztül. Háromrészes nagyregényét befejezte ugyan, de váratlan halála miatt csak az első „tekercs” megjelenését élhette meg.

Emlékezet

A Picula c. művének emlékezetes könyvbemutatója Kolozsvárott volt (a regényből Krasznai Paula színésznő olvasott fel részleteket, a Röser Kávézóban, 1995. nov. 2-án). A műből, már megjelenése előtt néhány fejezet a romániai magyar irodalmi folyóiratokban is ismertté vált; majd az európai cigány költők antológiája (Madarak aranyhegedűn. Szerk. Bari Károly. Bp., 1996) közölt újabb részleteket. Budapesten, a SOTE Urológiai Klinikáján hunyt el, hamvait Kolozsvárra vitték, s a Kismezői Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Elismerés

Romániai Munka Érdemrend (1965).

Főbb művei

F. m.: Részegnek minden nóta szép. Novellák. A bevezető tanulmányt Bálint Tibor írta. (Forrás. Bukarest, 1969)
Mit tudnak Misztótfalusi Kis Miklósról Misztótfaluban? (Korunk, 1970)
Mindennapi munkánk. (Bukarest, 1969)
Homo faber. Reflexiók a munkáról. (Bukarest, 1972)
Vér és vas. Tanulmány a II. világháborúról. (Bukarest, 1976)
Földszintes atomkor. Tanulmány. (Bukarest, 1979)
Micsoda majális. Elbeszélések. A borítót Feleki Tibor tervezte. (Kolozsvár-Napoca, 1979)
Az első román játékfilm. – A filozófus rendező Ingmar Bergmann. 1–2. (Korunk, 1986)
A mozgó kép. (Korunk, 1987)
Égi úton. Képzeletben, gépmadárral, űrhajóval. (Bukarest, 1987)
A mozi mítosza. – Film és technika. (Korunk, 1988)
A film lehetőségei. Film a filmről. (Korunk, 1989)
Fáraók népe. (Korunk, 1990)
Ember a légtengeren túl. űrkrónika. (Bukarest, 1990)
Pereputty, avagy a szép családi album. Regényrészlet. (Látó, 1991)
Strapáljuk magunkat. Részlet a Picula című regényből. (Korunk, 1991)
Picula. Dumás beszély glaszodél-hangadó masinára. I–III. köt. (Székelyudvarhely, 1994–1999)
A múzsa nélküli művészet. (Korunk, 1994)
Nősül a prímás. Elbeszélés. – Édes Jézus, légy vendégünk. Elbeszélés. (Látó, 1995)
Az „istenkereső poéta.” (Székely útkereső, 1995)
A filmvilág atyja. – A nagy komédiás. (Korunk, 1996)
Zsák a foltját. (Győzni humorral. Humoreszkek. Szerk. Dávid Gyula. Stockholm, 1996)
Márai Sándor és a film. (Helikon, 1996)
ford.: Lenin a romániai értelmiség tudatában. Ford. Kormos Gyulával, Sz. Nagy Gézával. (Kolozsvár, 1970).

Irodalom

Irod.: Czakó Gábor: Á. J.: Részegnek minden nóta szép. (Kortárs, 1972)
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Balázs Imre József: A hercegprímás ezüstgombos sétapálcája. Á. J.: Picula. (Korunk, 1999).

Megjegyzések

RÚL I. eltérő halálozási adat: 1996. máj. 24.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője