Ábrahám Erzsébet
Ábrahám Erzsébet

2021. június 16. Szerda

Ábrahám Erzsébet

orvos, tüdőgyógyász

Névváltozatok

Medgyessy Pálné 

Születési adatok

1926. november 14.

Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

2016. december 30.

Budapest


Család

Szülei: vitéz Ábrahám András (1888. Zilah, Szilágy vm.–1968. ápr. 24. Bp. Temetés: 1968. ápr. 30. Óbuda) mérnök, a debreceni Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat vezető főmérnöke, Kovaliczky Margit (†1976. máj. 27. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1976. jún. 7. Óbuda).

Testvére: Ábrahám András orosz–lengyel–cseh fordító.

Férje: 1950–1952: Medgyessy Pál orvos. Elvált.

Iskola

A debreceni Svetits Leánygimnáziumban éretts. (1944), a Debreceni Tudományegyetemen matematika–fizika szakon tanult (1944–1945), tanulmányait a DOTE-n folytatta (1945–1951), általános orvosi okl. szerzett (1951), tüdőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1954), az orvostudományok kandidátusa (1970).

Az MLEE-n filozófia szakosítót végzett (1963).

Életút

A debreceni Állami Tüdőbeteggyógyintézet gyakornoka (1948–1951), segédorvosa (1951–1953), alorvosa (1953–1955), a DOTE TBC Klinika klinikai tanársegéde (1955. jún. 1.–1958. jún. 30.). A budapesti X. kerületi (kőbányai) Tanács TBC Gondozó Intézete szakorvosa (1958–1968), intézetvezető főorvosa (1968. máj. 1.–1985).

A DOTE c. egy. docense (1993-tól).

Középiskolai tanárnak készült, ám az első év után átiratkozott az orvosi egyetemre. 1947-ben kavernás tüdőelváltozással került a debreceni tüdőgondozó intézetbe, ahol betegsége hatására és Pongor Ferenc (1904–1993) biztatására, érdeklődése a tüdőgyógyászat felé fordult. Kutatóként elsősorban a tbc epidemiológiájával, a tüdőbetegségek, elsősorban a tuberkulózis korai felismerésével és korai diagnosztizálási lehetőségeivel foglalkozott.

A kőbányai tüdőgondozóban új modellt dolgozott ki a tbc feltárására és a rizikócsoportok meghatározásán alapuló új szűrőrendszer kidolgozására. A Kőbányai modell a tbc-rizikócsoportok meghatározásán kívül a tüdőrák és egyéb nem tbs-s tüdőbetegségek – pl. krónikus hörghurut – rizikófaktorainak felmérését is lehetővé tette a 40 éven felüli – életkoruk miatt is veszélyeztetett – kőbányai lakosoknál. A vizsgálatba bevont 40 éven felüli kőbányai lakosok közül a rizikócsoportokba sorolt lakosságból került ki az új tüdő-tbc-s betegek 85–90%-a és a tüdőrákos betegek 75%-a. Az 1980-as években többször megszólalt Kovács Ádám vezette Celladam-csoport tesztjével kapcsolatban. Hároméves tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy a teszt alkalmas a rák előtti állapot jelzésére, de további bizonyító erejű vizsgálatokat sürgetett. Pályafutásának végén vizsgálta még a tbc újra felbukkanásának és elterjedésének népegészségügyi okait és demográfiai következményeit, valamint a csernobili atomkatasztrófa esetleges magyarországi morbiditási és mortalitási következményeit.

Elismertség

A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (2011).

Markusovszky-díj (1991 és 1994).

Főbb művei

F. m.: Az egyéni foglalkozás szerepe a gümőkóros betegek gyógyításában. (A TBC Nagygyűlés Évkönyve. Bp., 1955)
A chlorophyllin alkalmazása a tüdőgümőkór gyógykezelésében. Pongor Ferenccel és Varjas Józseffel. – Az isonicid-chlorophyllin antagonismus vizsgálata. (A TBC Ankét előadásai. Bp., 1956)
Középsőlebeny-syndroma. Pongor Ferenccel. – Klinikai megfigyelések a tüdő-tbc Dairin-kezelésével kapcsolatban. (A TBC Ankét előadásai. Bp., 1957)
Az intrapleurális empyema kezelése haemolizált saját vérrel. – Az intézeti kezelés néhány problémája. (A tbc kérdései, 1957)
Über das Mittellappensyndrom. Pongor Ferenccel. (Beiträge zur Klinik der Tuberculose, 1958)
Spontán légmell. (Orvosi Hetilap, 1958. 31.)
A tüdőtuberculosis és a tüdővérzés. – Nem gümőkóros tüdőbetegségek és tüdővérsés. (Tuberkulózis, 1959)
Thoracoplastikán és resectiós műtéten átesett betegeinken szerzett tapasztalataink. Babarczy Máriával és Fürszt Lászlóval. (A budapesti TBC-gondozók 10 éve. 1950–1960. Bp., 1960)
A kis kiterjedésű tüdőelváltozások jelentősége, különös tekintettel az aktivitás elbírálására. (A TBC Nagygyűlés Évkönyve. Bp., 1960)
A kis kiterjedésű gümőkóros tüdőelváltozások aktivitásának eldöntése. Böszörményi Miklóssal, Fürszt Lászlóval és Schweiger Ottóval. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
A Gyömrő községben, 1957-ben és 1958-ban végzett ernyőszűrő vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása. Fürszt Lászlóval. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963)
A profilaktikus gondozás kiterjesztésének várható hatása a tbc morbiditás alakulására. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1965)
A lakosságszűrés effectusának növelése hatékonyabb aktivitási utánvizsgálati eljárásokkal. (Az Ernyőszűrő Ankét előadásai. Bp., 1966)
Die Rolle der Aktivitätsbestimmung der minimalen Lungentuberkulose im Kampf gegen die Tuberkulose. Böszörményi Miklóssal és Schweiger Ottóval. (Zeitschrift für Tuberkulose, 1966)
Modellkísérlet a felnőtt tüdőtuberkulótikus megbetegedés korai feltárásának és gondozásának új módszerére. Kand. értek. (Bp., 1968)
Tüdőrák rizikócsoportok meghatározása célzott lakosságszűréssel. (Orvosi Hetilap, 1978. 17.)
Pulmonológiai megbetegedések szinkronizált gondozásának megszervezése számítógépes munkamódszerrel. (Népegészségügy, 1979. 2.)
Tartósan fennálló légúti panaszok jelentősége a „rizikócsoportok” osztályozásában. (Orvosi Hetilap, 1979. 44.)
Cardiopulmonológiai rizikócsoportokra célzott kiterjesztett szűrés tapasztalatai Budapest X. kerületében. Dinya Elekkel és Karácsonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1987. 2.)
A lakosság ernyőkép-szűrővizsgálatának korlátai és lehetőségei a tüdőrák felkutatásában. Dinya Elekkel és Karácsonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1989. 31.)
Tüdőrák rizikótényezők jelentősége a különböző sejttípusú tüdőrákok kialakulásában. Dinya Elekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 33.)
Az 1987. évi tüdőrák incidencia-emelkedés feltételezett okának alakulása Budapest X. kerületében. 1975–1989. Dinya Elekkel és Karácsonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1990. 52.)
Dohányzás és halálozás. Longitudionális epidemiológiai vizsgálat. 1975–1991. Dinya Elekkel és Karácsonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1993. 21.)
Népbetegség lehet-e ismét a tuberkulózis Magyarországon? Modellvizsgálat. 1968–1993. Dinya Elekkel és Karácsonyi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1993. 25.)
Kiss Géza: Szanatórium völgyben és más történetek. Az utószót írta Á. E. (Kronosz Könyvek. Bp., Littera Nova Kiadó, 1996)
Prospektív longitudinális epidemiológiai vizsgálat a kardiopulmonológiai rizikócsoportok meghatározására 1975–1998. (Bp., 1998)
Egy tüdőgyógyász emlékei. Visszaemlékezések. (Bp., Accordia Kiadó, 2001).

Irodalom

Irod.: Borics Katalin: Betegségek helycseréje. Megelőzni, gátat szabni. dr. Á. E. a tüdőbetegségekről. (Esti Hírlap, 1980. aug. 28.)
Komor Vilma: A Koch-bacilus. A veszély még nem múlt el. Beszélgetés dr. Á. E.-tel. (Magyar Nemzet, 1982. márc. 24.)
Celladam-teszt. Újabb „bokszmeccs” Kovács Ádám és az orvosok között. (Magyar Nemzet, 1990. aug. 29.)
Kőbánya: új teszt a tüdőrák kiszűrésére. (Népszabadság, 1993. ápr. 26.)
Magyar áldozatok Kőbányán? Csernobil „bűnlajstroma” még nem teljes. Valamit titkoltak és titkolnak. (Népszava. 1993. máj. 15.)
Leopold Györgyi: Számítógéppel a kór ellen. „Kapus-program” a tüdőnkért. Beszélgetés dr. Á. E.-tel. (Fejér megyei Hírlap, 1994. máj. 10.)
Köbli Anikó: Az embert kell gyógyítani. Dr. Á. E. maga is átélte a tébécések kirekesztettségét. (Népszabadság, 2002. máj. 25.).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301900 (Ábrahám András gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301901 (Ábrahám Andrásné Kovaliczky Margit gyászjelentése)

https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=7146

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020