Ábrahám Ernő
Ábrahám Ernő

2020. október 28. Szerda

Ábrahám Ernő, danczkai

író, műfordító

Névváltozatok

Pattantyús-Ábrahám Ernő

Születési adatok

1882. március 15.

Debrecen

Halálozási adatok

1945. május 7.

Budapest


Család

Ősi nemesi családból származott, eredetileg Pattantyúsnak hívták, a család az Ábrahám nevet a 17. századtól használta, a danckai (danczkai) előnevet Apafi Mihály (uralkodott: 1661–1690) erdélyi fejedelem adományozta nekik, nemességüket V. Ferdinánd (uralkodott: 1830–1848) is megerősítette. Sz: Ábrahám László (1843–1916) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet. Testvére: Ábrahám Dezső (1875–1973) politikus, jogász, miniszterelnök.

Iskola

A debreceni református kollégiumban éretts. (1900), a debreceni, majd a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott, irodalmi sikerei után azonban abbahagyta jogi tanulmányait, s íróként, újságíróként működött.

Életút

A Debreceni Ellenőr (1899), a Debrecen (1900–1902), a Vasárnapi Ujság (1905–1916), a Budapesti Hírlap munkatársa (1905–1913), a Magyarország (1914–1918), majd gyermekmelléklete, a Hetedhétország szerkesztője (1919–1920), a Magyarság belső munkatársa (1934–1938). Számos népszerű regényt, ifjúsági művet írt, néhány drámáját a Nemzeti Színházban is bemutatták. Novellái a Tisza menti népélet realista ábrázolásai, kisprózai műveiről – többek között – Szabó Dezső (1879–1945) írt elismerő kritikákat. Révészek (1926) c. drámája – eredetileg A Cél c. lapban jelent meg 1911–1912-ben – alföldi népballada, amelynek főhőse megöli testvérét azért, hogy megszerezze annak asszonyát. Művei balladai kompozíciójára erősen hatottak Móricz Zsigmond (1879–1942) paraszti sorsokat drámaian megjelenítő elbeszélései. Ifjúsági írásai, meséi gyakran foglalkoznak a magyar romantikus történeti múlttal. Művei a magyar gyermekirodalom klasszikusai, korának rendkívül népszerű kiadványai voltak. Történeti munkái közül kiemelkedik az Árva királyfi c. trilógia keretén belül megjelent A csudaszarvas (1926), amely nem utolsó sorban Jaschik Álmos (1885–1950) grafikái révén az egyik legszebb magyar mesekönyv. Az 1940-es években sorra kiadott művei már kevésbé voltak sikeresek, az amúgy is gazdag hazai lektűrirodalmat gazdagították. A II. vh. idején, látva a fasizmus előretörését, több napilapban a hitleri Németországot támadó publicisztikákat közölt. Néhány meséjét Öregapó álnéven jelentette meg.

Főbb művei

F. m.: Kerek ég alatt. Elbeszélések. (Bp., 1906)
A kis kakas és egyéb történetek. (Bp., 1910)
Hét szilaj csikó. Novellák. (Bp., 1911)
Török császár fája. Mesék. (Bp., 1914)
Az öreg Bús király csikói. (Bp., 1914)
Csillagok a Tiszában. Elbeszélések. (Az Élet Könyvei. Bp. 1917)
A kis szemők bárány és egyéb elbeszélések. Ill. Mühlbeck Károly. (Aranykönyvek. Bp., 1917)
A hollók fája és egyéb mesék. A meséket írta. Ill. Kriesch Aladár. (Bp., 1919)
Rozmarin. Mesejáték. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1922)
Tengerke, Tűzkirályfi, Gyalma. Mese. Ill. Rucsinszky Anna. (Oriens meséi. 1. Bp., 1922)
Bábjáték. Gyermekszínjáték 3 képben. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1923)
Volt egyszer… Nagyapó legszebb műveiből. Mesegyűjtemény. Összeáll. Farkas Emőddel. Ill. Balázsfy Rezső. (Bp., 1923)
Bús király. Legendák dédapámról. (Táltos Könyvek. Bp., 1923)
A Baliga gyerek. (Szent István Könyvtár. Bp., 1925)
Árva királyfi. Trilógia. I. A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. Bibliofil kiadványváltozatban is: merített papíron, kézzel számozott példányokban, gerincén díszbordázott, aranyozott egészbőr-kötésben. Az előszót Apponyi Albert írta. (Bp., 1926)
Bárd Miklós. Tanulmányok. (Bethlen Gábor Könyvtár. Bp., 1938)
Mesekert. Gyermekmesék. Ill. Györgyfi György. (Bp., 1941
2. kiad. 1943)
Csendes budai lakás. Elbeszélés. (Bp., 1942)
A fehér sólyom. Dzsingiz kán ifjúsága. Ifjúsági elbeszélés. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1942)
Huszár a mennyországban és egyéb mesék. (Bp., 1942)
Mátyás szerelmes képírója. Regény. (Bp., 1942)
Pomulák és a reglama. Regény. (Bp., 1942)
Vadmadarak. Regény. (Bp., 1942)
Leányszöktetés. – Dobog a puszta. Regény. (Bp., 1943)
Noé bárkája. Regény. (Bp., 1943)
Veszélyben a haza. Regény. (Bp., 1943)
A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. (Nemzeti Könyvtár. Új kiad. Bp., 2012)
színművei: Isten vára. Misztérium 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1923. ápr. 20.)
Révészek. Dráma 2 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1926. dec. 10.)
ford.: Hamsun, Knut: New Foundland zátonyain. Elbeszélések. (Modern Könyvtár. Bp., 1913)
Poe, Edgar Allan: Vihar a tengeren. Regény. (Bp., 1943)
Puskin: A pikk dáma. (Bp., 1943)
Maistre, X. de: A végzetes dal. Regény. (Bp., 1944)
Maupassant, Guy de: Szerelem a sivatagban. Alumna, a homok leánya. Regény. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Szabó Dezső: Á. E. (Virradat, 1921. febr. 4.)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabbkor lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013