Ábrahám Dezső
Ábrahám Dezső

2024. július 18. Csütörtök

Ábrahám Dezső, danczkai

politikus, jogász

Névváltozatok

Pattantyús-Ábrahám Dezső; P. Ábrahám Dezső

Születési adatok

1875. július 10.

Debrecen, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1973. július 25.

Budapest

Temetési adatok

1973. augusztus 23.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Dédszülei, anyai: Király József, ?; Berényi Gábor, Matolcsy Julianna (†1884. júl. 4. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vm. Temetés: 1884. júl. 6. Madarasi Sírkert).

Nagyszülei: Ábrahám Tivadar, Szabó Anna; Király József (†1880. jan. 3. Debrecen. Temetés: 1880. dec. 5. Debrecen, Csapó utcai Sírkert) köz- és váltóügyvéd, Debrecen város tanácsnoka, Berényi Julianna (†1903. okt. 14. Debrecen. Temetés: 1903. okt. 16. Debrecen, Kossuth Lajos utcai Temető).

Szülei: Ábrahám László (1843–1916. ápr. 26. Bp. Temetés: 1916. ápr. 28. Rákoskeresztúr) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet (†1933. márc. 9. Bp. Temetés: 1933. márc. 11. Farkasrét).

Király Erzsébet testvérei: Király István (1857. nov. 28. Debrecen), nádasdi és zadjeli Schlachta Jánosné Király Róza (1862. ápr. 22. Debrecen–1939. dec. 28. Debrecen. Temetés: 1939. dec. 31. Debrecen, Köztemető), Király József (1863. dec. 17. Debrecen–1917. júl. 2. Debrecen. Temetés: 1917. júl. 4. Debrecen, Kossuth utcai Temető) politikus, a debreceni Függetlenségi Párt alelnöke, Debrecen város törvényhatósági bizottsági tagja, református presbiter, Király Dezső (1866. aug. 16. Debrecen–1933. nov. 17. Arad) honvéd huszár alezredes, Debrecen város gazdasági tanácsnoka, a Hortobágy főfelügyelője, és Király Júlia (1868. júl. 26. Debrecen–1935. dec. 23. Debrecen. Temetés: 1935. dec. 26. Debrecen).

Ábrahám Ernő több novellában állított emléket anyai dédapjuknak (Bús) Király Józsefnek és unokáinak, édesanyja, Király Erzsébet testvéreinek!

 

Testvére: Ábrahám Ernő (1882. márc. 15. Debrecen – 1945. máj. 7. Bp.): író, műfordító, ill. Szabó Istvánné Ábrahám Irma (1873. dec. 28. Debrecen–1945. márc. 15. Bp.) és Ábrahám Erzsébet (1884. júl. 7. Debrecen).

Ábrahám Irma férje: Szabó István (1864. ápr. 4. Rimaszombat, Gömör vm.) állami földműves-iskolai igazgató, majd gazdasági akadémiai r. tanár és igazgató, Szabó György (†1901. febr. 1. Rimaszombat. Temetés: 1901. febr. 3. Rimaszombat) Rimaszombat polgármestere (1870–1900) és Maléter Matild (1827. máj. 4. Jolsva, Gömör vm.) fia.

Maléter Matild testvérei közül: Maléter Vilmos (1819. máj. 17. Jolsva–1896. máj. 7. Bp. Temetés: 1896. máj. 9. Kassa) földbirtokos, a kassai városi törvényhatósági bizottság tagja a legidősebb és Maléter Rudolf (1841. ápr. 6. Jolsva–1906. júl. 7. Pécs. Temetés: 1906. szept. 9. Jolsva) ügyvéd a legfiatalabb.

Maléter Rudolf fia: dr. Maléter István (1870. ápr. 17. Pécs, Baranya vm.–1933. dec. 16. Eperjes. Temetés: 1933. dec. 18. Eperjes) jogász, az eperjesi jogakadémia r. tanára.

Maléter István fia: Maléter Pál (1917. szept. 4. Eperjes–1958. jún. 16. Bp.) politikus, a harmadik Nagy Imre-kormány mártír-minisztere.

 

Felesége:

1. 1902. okt. 21.– Rickl Piroska (= Hámorszky Arthurné, 1882. szept. 23. Debrecen–1921. jún. 17. Debrecen. Temetés: 1921. jún. 19. Debrecen, Kossuth utcai Temető), Rickl Antal földbirtokos és Sesztina Piroska leánya. Elvált.

2. 1925. ápr. 22.–1973. júl. 25.: Rucsinszki Anna Matild (1892. febr. 21. Bp.–1974. nov. 8. Bp.) grafikus, könyvillusztrátor; Rucsinszki Lajos (1850. nov. 19. Eperjes, Sáros vm.–1942. ápr. 12. Bp. Temetés: 1942. ápr. 14. Farkasrét) polgári iskolai tanárképző főiskolai r. tanár és Klunzinger Henrietta (1854. dec. 6. Reichenburg, Steiermark, Ausztria–1896. ápr. 29. Bp. Temetés: 1896. máj. 1. Farkasrét) leánya.

Klunzinger Henrietta testvére: Klunzinger Pál (1859. Bleiburg, Karintia, Ausztria–1943. jan. 11. Bp.) építész, székesfővárosi műszaki főfelügyelő.

Iskola

A debreceni református kollégiumban éretts. (1893), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1899), ügyvédi vizsgát tett (1901). Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, ahol a helyi jogász ifjúsági egyesület elnöke is volt.

Életút

Katonai szolgálata (1901–1902) után Debrecenben (1902–1907), később Budapesten ügyvédi irodát nyitott (1907-től). Ügyvédként a Tiszavidéki Mezőgazdák Szövetkezete, a debreceni Vas- és Rézbútorgyár Rt., a debreceni Szállodások, Vendéglősök, Korcsmárosok és Kávésok Ipartársulata, a Kereskedő Ifjúság Társulata ügyésze és az Országos Magyar Irodalmi Szövetség tb. ügyésze.

A Függetlenségi és ’48-as Párt helyi szervezetének választmányi tagja, majd országgyűlési képviselője (Karcagi választókerület, 1906–1918; 1909-ben, a pártszakadásakor a Justh-párthoz, 1916-ban, az újabb kettéválás után szintén a radikálisabb szárnyhoz, a Károlyi-párthoz csatlakozott). Tagja volt annak a Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter vezette bizottságnak, amely Aradon 1918. nov. 12-én megkezdte tárgyalásait a magyarországi román nemzetiség képviselőivel (mindenekelőtt Maniu Gyulával). A köztársaság kikiáltása után a Károlyi-kormány igazságügyi államtitkára (1918. nov. 13.–1919. jan. 20.), a Tanácsköztársaság idején, Szegeden részt vett a Nemzeti Hadsereg szervezésében (1919. márc.-tól).

A második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke és ideiglenes pénzügyminisztere (1919. júl. 12.–1919. aug. 12.); az ő kormánya nevezte ki Horthy Miklóst, az ún. nemzeti hadsereg fővezérévé. A Friedrich-, majd a Huszár-kormány belügyminisztériumi államtitkára (1919. aug. 15?–1920. márc. 15.). Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, s az újjászervezett Függetlenségi és ’48-as Párt (Kossuth Párt) egyik vezetőjeként (1919–1924) sikertelenül indult az 1920-as és az 1922-es nemzetgyűlési választásokon is (Budapest, XV. választókerület). A Magyar Szabadságpárt tagja (1929. jan.), majd hosszabb időre visszavonult a politikai élettől. A II. világháború végén, 1943-ban Bartha Alberttel megalapította a Független Magyar Polgári Pártot, amely csatlakozott a szociáldemokraták és kisgazdák szövetségéhez. Az ország német megszállása után a nyilasok túszként Sopronkőhidára hurcolták (1944 vége), ahonnan Ausztriába, majd Bajorországba került (1945. szept.-ben tért vissza).

A világháború után eredménytelenül próbálkozott a Kossuth Párt felélesztésével. A Független Magyar Demokrata Párt országgyűlési képviselője (Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1947. aug. 31.–1949. márc. 21.) és a párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöke (1948–1949; lemondott: 1949. márc. 21.). A kormányprogramban pártja vezérszónoka. Az Ügyvédi Kamara felfüggesztette tagságát (1949), majd Budapestről kitelepítették Tarcal községbe (1951). Ismét ügyvédként dolgozhatott (1958-ig).

A páter Faddi Othmár-féle szervezkedés során őt is kihallgatták (és figyelmeztetésben részesítették: 1954). A forradalom idején részt vett a Szabadság Párt újjáalakításában (1956. okt.), s annak a küldöttségnek is a tagja, amelyik a pártalakítást követően a Parlamentbe ment és tájékoztatta Nagy Imrét a szervezet újjáalakításáról. A forradalom bukása után, a forradalom idején tanúsított magatartása miatt figyelmeztetésben részesítették (1959). Később még kihallgatták a Matheovits Ferenc és társai „összeesküvése” ügyében (1964).

Emlékezet

Ábrahám Dezső Budapesten, a Lipótvárosban élt (V. kerület Balassi Bálint utca 9–11.) és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A függetlenségi és köztársasági gondolatot hangsúlyozó Országos Habsburgellenes Liga alapító tagja.

A faji megkülönböztetést elítélő, a német befolyás ellen fellépő Törzsökös Magyarok Egyesületének tagja (1938-tól) és elnöke (1941).

Az Angol–Magyar Társaság tagja, szervezője (1946–1947).

A Budapesti Sakk-kör elnöke (1946–1947).

Szerkesztés

Írásai – többek között – a Debrecen (1903, 1908, 1911), a Pesti Hírlap (1908), az Egyetemi Lapok (1909), a Magyarország (1909, 1918) és az Arad és Vidéke c. lapokban jelentek meg (1911).

Főbb művei

F. m.: Visszapillantás. Danckai Pattantyús Ábrahám Dezső egykori miniszterelnök „visszapillantása”, valamint 1973-ban elmondott emlékei. Összeáll. Kéry László András Halbritter Ernő segítségével. (Bp., Fekete Sas Kiadó, 2017).

Irodalom

Irod. családi és egyéb források: Elhunyt polgármester. [Szabó György, Rimaszombat polgármestere elhunyt.] (Pesti Hírlap, 1901. febr. 5.)
Ábrahám László ügyvéd elhunyt. (Pesti Hírlap–Pesti Napló–Az Újság, 1916. máj. 5.)
Elhunyt radistyáni Király József, a debreceni Függetlenségi Párt alelnöke. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1917. júl. 17.)
Várossy Gyula: Az új nemzeti kormány. (Szegedi Friss Újság, 1919. júl. 11.)
Megalakult Ábrahám Dezső kormánya. (Délmagyarország, 1919. júl. 13.)
Várossy Gyula: Tegnap és ma. [Az Ábrahám-kormány harminc napjáról.] (Szegedi Friss Újság, 1919. aug. 14.)
Elhunyt úrinő. [Elhunyt Hámorszky Arthurné Rickl Piroska.] (Egyetértés, 1921. jún. 18.)
Tragikus körülmények között elhunyt Aradon Király Dezső alezredes és Radistyáni Király Dezső gyászjelentése. (Aradi Közlöny, 1931. nov. 18.)
P. Ábrahám Lászlóné radistyáni Király Erzsébet, Ábrahám Ernő városi tiszti főügyész özvegye elhunyt. (Pesti Hírlap, 1933. márc. 11.–8 Órai Újság, 1933. márc. 12.)
Elhunyt radistyáni Király Júlia. (Magyarság, 1935. dec. 28.)
Elhunyt Rucsinszki Lajos a polgári iskolai tanárképző főiskola és az Apponyi Collegium nyugalmazott tanára. (Magyarság–Nemzeti Újság, 1942. ápr. 15.)
Elhunyt dr. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő, jogász. (Népszabadság, 1973. aug. 18.)
Eltemették P. Ábrahám Dezsőt. (Magyar Nemzet, 1973. aug. 24.)
Szidiropulosz Archimédesz: P. Ábrahám Dezső Tisza Istvánról. (Trianoni Szemle, 2014. 2.).

Irod. és lexikonok: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon. (Bp., 1914)
Paál Jób: A száz napos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Krónikás könyv Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső kormányairól… (Bp., 1919)
P. Ábrahám Dezső, Budapest XV. kerületének képviselőjelöltje (Bp., 1920)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–III. köt. (Bp., 1940)
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000
2. bőv. és jav. kiad. 2006)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Domonkos László. A megfigyelt tanú. Az elfeledett kormányfő. P. Ábrahám Dezső. (Lakitelek, Antológia Kiadó, 2014).

 

neten:

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YY-DRG (Király Erzsébet születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-3R3 (Király István születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-21X (Király Róza születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-Y8C (Király József születési anyakönyve, 1863)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-8P5 (Király Dezső születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-GFD (Király Júlia születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-NKJ (Ábrahám Irma születési anyakönyve, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-63H (Ábrahám Dezső születési anyakönyve, 1875)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137355 (Király József gyászjelentése, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-M2JS-V?i=29&cc=1858355 (Ábrahám Ernő születési anyakönyve, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/339647 (Özvegy Berényi Gáborné Matolcsy Julianna gyászjelentése, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BS-688 (Ábrahám Erzsébet Ilona születési anyakönyve, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/473439 (Rucsinszki Lajosné Klunzinger Henrietta gyászjelentése, 1896)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189449 (Maléter Vilmos gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-YMJ8 (Ábrahám Irma és Szabó István Mihály házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-19NV (Ábrahám Dezső és Rickl Piroska házassági anyakönyve, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137411 (Király Józsefné Berényi Julianna gyászjelentése, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189443 (Maléter Rudolf gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7Q-M8X?i=141&wc=92QN-L29%3A40678301%2C54933001%2C1077266502&cc=1452460 (Ábrahám László halotti anyakönyve, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137369 (Király József halotti anyakönyve, 1917)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/265035 (Hámorszky Arthurné Rickl Piroska gyászjelentése, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:687R-SMWG (Ábrahám Dezső és Rucsinszki Anna házassági anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8SLF-73W2 (Özvegy Ábrahám Lászlóné Király Erzsébet halotti anyakönyve, 1933)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/529752 (Schlachta Jánosné Király Róza gyászjelentése, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/473438 (Rucsinszki Lajos gyászjelentése, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-C8TV (Rucsinszki Lajos halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66HN-L5NJ (Klunzinger Pál halotti anyakönyve, 1943)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/194028 (Klunzinger Pál gyászjelentése, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR1S-W16?i=42 (Ábrahám Ernő halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CBW-FDCR (Szabó Istvánné Ábrahám Irma halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301916 (Ábrahám Dezső gyászjelentése, 1973)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője