Abonyi Lajos
Abonyi Lajos

2021. június 23. Szerda

Abonyi Lajos

író, földbirtokos

Névváltozatok

Márton Ferenc, zsarolyáni és mándi

Születési adatok

1833. január 9.

Kisterenye, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1898. április 28.

Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1898. április 30.

Abony

Családi sírbolt


Család

Szülei: zsarolyáni Márton Lajos (†1866. máj. 28. Abony. Temetés: 1868. máj. 30. Abony) földbirtokos, Pest, Nógrád és Heves vármegye táblabírája, zsarolyáni Márton Terézia (†1878. jún. 16. Abony).

Felesége: 1864–1898: Tasnádi Szűcs Klára (= tasnádi Szüts Klára, †1911. szept. 16. Abony. Temetés: 1911. szept. 18. Abony, Családi sírbolt).

Gyermekei, fia: Márton Lajos (1876. dec. 14. Abony–1934. nov. 4. Madrid. Temetés: 1934. nov. 17. Kerepesi út) régész, egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója; leánya: Márton Biri.

Iskola

Kilenc évesen került Abonyba, ahol édesapja birtokot vásárolt. A kecskeméti református kollégiumban (1841–1844) és a pesti evangélikus líceumban tanult (1844–1846), a pesti tudományegyetemen bölcsésztanfolyamot végzett (1846–1848), az első évi jogi tanulmányait Kecskeméten végezte (1849–1850), majd a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1850–1852), államtudományi vizsgálatot tett (1852).

Gyermekkorában Jókai Mór rajzra is tanította.

Életút

A forradalom és szabadságharc idején ún. mozgó nemzetőr (1848–1849), tanulmányai befejezése után édesapjánál (1853–1861), majd önállóan gazdálkodott Abonyban (1861–1869). Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzője (1861), járási gyámfelügyelője (1867–1872).

Az irodalmi életbe Nagy Ignác vezette be, első írása 1850-ben jelent meg (Nílus forrásai, „fordított beszély”, Hölgyfutár). Első „önálló beszélyét”, A szenvedély vértanúját az ún. Korányi-féle Losonczi album adta ki (1851-ben). Az 1850-es évektől rendszeresen közölte írásait a Hölgyfutár, a Nővilág, a Budapesti Hölgy-Divatlap, az Ország Tükre, a Fővárosi Lapok és a Magyarország és a Nagyvilág. Idillikus regényeiben és elbeszéléseiben elsősorban az alföldi népéletet ábrázolta. Pályája elején és végén történelmi regényeket is írt (Észak csillaga, 1855; Az utolsó kurucvilág, 1887), ez utóbbi a Péró-féle parasztfelkelésnek állított emléket. Br. Eötvös József és Jókai Mór hatására írt nagyregényei a kor társadalmi problémáival (pl. a zsidó emancipáció kérdése) foglalkoztak. Kisregényei, elbeszélései gyakran fordulnak a népköltészethez, egyes írásainak (A sári bíró leánya; Szegény Szűcs Marcsa) népballada adja a vázát. Regényeiből népszínműveket is írt, amelyek közül többnek Blaha Lujza volt a főszereplője. Legismertebb színműve, A betyár kendője (1873) évtizedekig szerepelt különböző színházak repertoárjában. A folklór szeretete élete végéig elkísérte: a Kisfaludy Társaság megbízásából igen sok népdalt jegyzett le (neki köszönhető – többek között – a Kodály Zoltán Háry Jánosából ismertté vált, Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik kezdetű dal lejegyzése). Idős korában elkészített, a szabadságharccal kapcsolatos személyes visszaemlékezéseit is tartalmazó nagyabonyi monográfiája kéziratban maradt.

Abonyi Lajos a 19. század vége és a 20. század első éveinek egyik legnépszerűbb írója volt, kortársai életművét már-már Jókai Mór és Mikszáth Kálmán munkásságával vetették össze. Halála után tíz éven belül megjelent húszkötetes életműsorozata (Abonyi Lajos munkái, szecessziós vászonkötésben, 1905–1907), amely közül többet a Révai magyar klasszikusai könyvsorozatban is kiadtak. Művei azonban a két világháború között már kikoptak a magyar irodalmi közéletből: igen részletező, sokszor dagályos stílusú regényei, elbeszélései nem könnyű olvasmányok, parasztábrázolásai, népies idilljei és népszínművei gyakran kerülik a drámai összecsapások végső kiélezését. A munkáiban fellelhető népszokások, babonák, egyéb megfigyelések saját gyűjtésén alapultak, ezért írásainak döntő többségét a mai folkloristák is haszonnal forgathatják. Távol tartotta magát a főváros irodalmi életétől, szinte egész életében abonyi kúriáján tartózkodott, ahol viszont vendégül látta a magyar irodalmi és színházi élet legismertebb képviselőit (többek között Arany János, Balázs Sándor, Szigligeti Ede, ill. Blaha Lujza és Jászai Mari is szívesen tartózkodott Abonyinál.) Jókai Mór is gyakran időzött a Márton családnál: ő volt fiának, Márton Lajosnak a nevelője (Jókai meg is festette a gyermek Márton Lajos portréját).

Emlékezet

Abonyi Lajos a zsarolyáni és mándi előnevű igen kiterjedt régi református nemesi család zsarolyáni ágából származott. A család egy másik (mándi) ágából származott Márton József (1771–1840) Bécsben élő magyar–német nyelvtan- és szótáríró, a Magyar Kurir szerkesztője (1827–1834), akit a Magyar Tudós Társaság már első nagygyűlésén levező taggá választott (1831. febr. 17-én) és Márton István (1760–1830) református lelkész, a pápai kollégium igazgatója (1790–1810).

Abonyi Lajos szinte egész életében Abonyban tartózkodott, ott is hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik. Gyászszertartásán koszorúkkal díszített koporsóját megyei hajdúkból összeállított díszőrség kísérte a temetőbe. Abony nevében Tóth Bertalan tószegi református lelkész imája után Máthé József jegyző búcsúztatta. A Kisfaludy Társaság nevében Ágai Adolf mondott beszédet. Abonyban közadakozásból szobrot állítottak tiszteletére (Jankovich György alkotása, felavatták: 1905. máj.) Születésének 100. évfordulóját nagy ünnepségsorozattal ünnepelte Abony (1933-ban; ekkor helyeztek el emléktábláját is szülőhelyén, a róla elnevezett utcában). Az abonyi tiszti kaszinóban olajfestmény arcképe volt látható (Thury Gyula képe).

Emlékét őrzi az Abonyi Lajos Múzeum (1959; kiállítóhelyként működik: 2003. okt. 28-ától), ill. az Abonyi Lajos Alapítvány. Az Abonyi Lajos Múzeum Abonyi Lajos hagyatékán kívül Márton Lajos munkássága emlékeit is őrzi. Irodalmi levelezését fia, Márton Lajos a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárának ajándékozta. Ma az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tára őrzi több drámájának kéziratát és súgókönyvét. Néhány levele és egyéb kézirata a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és a Kecskeméti Városi Könyvtárban látható. Róla nevezték el a budapesti (XIV. kerület Istvánmező) Abonyi utcát (1891-ben).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság (1867-től) és a Petőfi Társaság tagja (1876-tól).

Főbb művei

F. m.: Bande grófnő. Eredeti beszély A. L.-tól. 1–14. (Hölgyfutár, 1854. jún. 14.–1854. jún. 29.)
Észak csillaga. Történeti regény. I–III. köt. (Pest, Müller Gyula kiadása, 1855)
Egy valóságos kísértet. Eredeti beszély A. L.-tól. (Hölgyfutár, 1856. márc. 1.–1856. márc. 7.)
A burkus háborúból. Eredeti beszély A. L.-tól. (Hölgyfutár, 1856. júl. 17.–1856. júl. 18.)
Firól fira. Eredeti beszély A. L.-tól. 1–7. (Hölgyfutár, 1856. okt. 6.–1856. okt. 21.)
Regék a kandalló mellett. Beszélyek. I–II. köt. (Pest, Müller Gyula kiadása, 1857)
Regék a pásztortűz mellett. Beszélyek. I–II. köt. (Pest, Müller Gyula kiadása, 1857)
Mari és Mari kisasszony. Eredeti beszély A. L.-tól. 1–11. (Hölgyfutár, 1857. febr. 23.–1857. márc. 6.)
Szegény Szűcs Marcsa. Beszély egy régi nótából. 1–32. (Hölgyfutár, 1857. okt. 28.–1857. dec. 4.)
Az egyetem pallosa. Regény. I–III. köt. A Szépirodalmi Közlöny ajándéka. (Pest, Ráth Mór, 1859)
A sári bíró leánya. Beszély egy régi nótából. 1–11. (Hölgyfutár, 1859. júl. 2.–júl. 31.)
A Pap János országa. Elbeszélés. 1–6. (Hölgyfutár, 1861. febr. 2.–1861. febr. 16.)
Milyen szép dolog az, ha az embernek háza van. Beszély. 1–5. (Hölgyfutár, 1861. szept. 3.–1861. szept. 12.)
Két falu baja. Beszély. 1–7. (Hölgyfutár, 1862. ápr. 24.–1862. máj. 17.)
A mi nótáink. Regény. I–IV. köt. (A Kisfaludy Társaság kiadványai. 34. Pest, 1864)
Kenyér és becsület. Regény. I–III. köt. (Pest, Emich, 1865)
A „Pénzes molnár” románcza. 1–18. Beszély. (Fővárosi Lapok, 1871. júl. 1.–1871. júl. 22.)
A fonó krónikája. Beszélyek a magyar népéletből. I–III. köt. Díszkiadásban is. (Kecskemét, Sziládi Lajos kiadása, 1872
2. kiad. Bp., 1882
3. kiad. 1891)

A betyár kendője. Eredeti népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. (A Nemzeti Színház könyvtára. 32. Bp., 1872
A betyár kendője. Eredeti népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. Ill. Garay Ákos. (Révai magyar klasszikusai. Abonyi Lajos munkái. XIV. köt. Bp., 1906)
A betyár kendője. Kalózkiadás. (Cleveland, é. n.)
A betyár kendője. Népszínmű dalokkal, 6 felvonásban. Műkedvelők számára átd.: Rass Károly. (A Magyar Nép Könyvtára. 4-5. Cluj-Kolozsvár, 1924)
A betyár kendője. (Magyar remekírók. Magyar drámaírók. 19. század. II. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta Nagy Péter. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)
A betyár kendője. (A magyar dráma gyöngyszemei. 14. Népszínművek. Szerk., a szöveget gondozta, az utószót írta Tarján Tamás. Bp., Unikornis Kiadó, 2003)

A fejetlen barát. Eredeti elbeszélés. 1–24. (Fővárosi Lapok, 1873. okt. 2.–1873. okt. 29.)
Panna asszony leánya. Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. (A Nemzeti Színház könyvtára. 76. Bp., 1874)
A Tyúki prókátor kliensei. Eredeti elbeszélés. 1–18. (Fővárosi Lapok, 1875. ápr. 1.–1875. ápr. 27.)
Az a czudar asszony. Elbeszélés. (Koszorú. A Petőfi Társaság havi közlönye, 1877)
Itt a szép Alföldön. Népies elbeszélések. (A Petőfi Társaság kiadványai. 6. Bp., 1878)
Az öreg Fütyü karácsonya. Mutatvány A. L. Itt a szép Alföldön cz. beszély gyűjteményéből. (Hölgyfutár, 1878. 35.)
Szegény Balaton Andrásné. Elbeszélés. (Koszorú. A Petőfi Társaság havi közlönye, 1879)
Nagy Ferencz Gyurka tenyere. Elbeszélés. (Koszorú. A Petőfi Társaság havi közlönye, 1880)
A fekete kutya. Népies elbeszélés. 1–25. (Fővárosi Lapok, 1880. júl. 1.–júl. 29. és kötetben: Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1881)
Az özvegy tehénkéje. Népies elbeszélés. (Bp., Révai, 1882
2. kiad. 1885)

Magduska öröksége. A Nemzet tárczája. 1–34. (1886. okt. 1.–1886. nov. 20.)
Magduska öröksége. Regény. I–II. köt. (Egyetemes regénytár II. 7–8. Bp., Singer-Wolfner, 1886
2. kiad. 1890)
Magduska öröksége. – A „Pénzes molnár” románcza. Két elbeszélés. (Révai magyar klasszikusai. Abonyi Lajos munkái. Bp., 1906)

Az utolsó kuruczvilág. Történeti regény. I–III. köt. (Bp., Révai, 1887–1888)
A „Pénzes molnár” románcza. Beszély. (Egyetemes regénytár. IV. 12. Bp., Singer-Wolfner, 1889)
P. Szathmáry Károly emlékezete. A. L. emlékbeszéde. (A Kisfaludy Társaság évlapjai, 1893/94. Bp., 1895)
Az utolsó Radák. Magyarbényei br. Rétyi Antos Jánosné Radák Katalin emlékezete. Ádám Kálmán, Márton Ferencz [= Abonyi Lajos], Czeglédi János és Szánthó Elek gyászbeszédei. (Bp., 1897)
A fejetlen barát. Regény. (Az Athenaeum olvasótára. VIII. 3. Bp., 1899)
A Tyúki prókátor kliensei. Elbeszélés. (Az Athenaeum olvasótára. X. 13. Bp., 1902)
Abonyi Lajos Jókai Mórról. (Új Idők, 1905)

Abonyi Lajos munkái. I–XX. köt. Sajtó alá rend. Endrődi Sándor. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1905–1907): I–II. köt. A mi nótáink. I–II. köt. Ill. Sarkadi Emil. (1905)
III–IV. köt. A fonó krónikája. I–II. köt. Ill. Sarkadi Emil. (1905)
V. köt. Itt a szép Alföldön. Ill. Garay Ákos. (1905)
VI. köt. Az egyetem pallosa. Ill. Sarkadi Emil. (1906)
VII. köt. Árvaleányhaj. Ill. Gara Richárd, Garay Ákos, Sarkadi Emil. (1906)
VIII. köt. Magduska öröksége. – A „Pénzes molnár” románcza. Ill. Gara Richárd és Garay Ákos. (1906)
IX–X. köt. Apró regények: Az özvegy tehénkéje. – A Tyúki prókátor kliensei. – A fejetlen barát. – A fekete kutya. I–II. köt. Ill. Gara Richárd. (1906)
XI–XII. köt. Kenyér és becsület. Elbeszélések. I–II. köt. Ill. Garay Ákos. (1906)
XIII. köt. Ágról ágra. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (1906)
XIV. köt. A betyár kendője. Eredeti népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. Ill. Garay Ákos. (1906)
XV. köt. Kandalló mellett. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (1906)
XVI–XVII. köt. Az utolsó kuruczvilág. Történelmi regény. I–II. köt. Ill. Garay Ákos. (1907)
XVIII. köt. Pásztortűz. Regény. Ill. Garay Ákos. (1907)
XIX. köt. Tarlóvirágok. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (1907)
XX. köt. Emlékek. Elbeszélések, visszaemlékezések. A. L. arcképével. Ill. Sarkadi Emil. (Bp., 1907)

A tyúki prókátor esete. (Legjobb Könyvek. 31. Bp., 1919)
Itt a szép Alföldön. Népies elbeszélések. Ill. Garay Ákos. (Bp., 1928)
A fonó krónikája. I–II. köt. (Közművelődési Könyvtár. Bp., 1932)
Apró regények. (Közművelődési Könyvtár. Bp., 1932)
Aki olvasta Petőfit. (A halhatatlan szabadság daka. Írások Petőfiről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1953)
Egy szegény csonka története. („Fényesebb a láncnál a kard.” Elbeszélők 1848–1849-ről. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1985)
Az öreg Fütyü karácsonya. Elbeszélés. (Százéves karácsoyok. Teljesen új novellaválogatás. Vál., szerk. Zsikai Erika. Bp., Eri Kiadó, 2004).

F. m.: színművei: A betyár kendője. Eredeti népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. A zenéjét szerezte Nikolics Sándor. (Nemzeti Színház, 1873. szept. 24.)
Panna asszony leánya. Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. A zenéjét szerezte Nikolics Sándor. (Nemzeti Színház, 1874. ápr. 23.)
Magduska öröksége. Eredeti népszínmű 4 felvonásban, dalokkal. (Népszínház, 1888. okt. 27.)
A siroki románcz. Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. (Népszínház, 1891. nov. 14.)
A lányasszony. Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. A zenéjét szerezte Dankó Pista. (Népszínház, 1893. jan. 28.)
A férfi sorsa az asszony. Eredeti népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. (Népszínház, 1897. ápr. 30.).

Irodalom

Irod.: Abonyi Lajos. 1 arczképpel. (Magyarország és a Nagyvilág, 1873. 40.)
A betyár kendője. Abonyi Lajos népszínműve. (Fővárosi Lapok, 1873. szept. 26.)
K. E.: A betyár kendője. Abonyi Lajos népszínműve. Tárcza. (Ellenőr, 1873. szept. 26.)
Elhunyt özvegy zsarolyáni Márton Lajosné szül. Márton Terézia. (Pesti Hírlap, 1878. jún. 18.
A Hon, 1878. jún. 19.)
Szinnyei József: Abonyi Lajos. Mutatvány a Magyar írók névtárából. (Fővárosi Lapok, 1886. szept. 26.)
A siroki románcz. Abonyi Lajos új népszínművének bemutatója a Népszínházban. A Budapesti Hírlap tárczája. (Budapesti Hírlap, 1891. nov. 15.)
T. R.: Abonyi Lajos. (Pesti Napló, 1897. ápr. 30.)
Láng Menyhért: Abonyi Lajos. Élet- és jellemrajzok. (Vasárnapi Ujság, 1896. 10.)
Abonyi Lajos meghalt. (Budapesti Hírlap, 1898. ápr. 29.)
Elhunyt Abonyi Lajos. (Alkotmány–Magyarország, 1898. ápr. 30.)
Abonyi Lajos. Ellinger Ede fényképével. (Vasárnapi Ujság, 1898. 18.)
Abonyi Lajos. (Magyar Géniusz, 1898. 19.)
Szánthó Elek–Tóth Bertalan: Alkalmi beszéd és ima Márton Ferencz felett. (Bp., 1898)
Vargha Gyula: Abonyi Lajos emlékezete. Emlékbeszéd. Felolvastatott a Kisfaludy Társaság 1900. jan. 31-diki havi ülésén. (Budapesti Szemle, 1900 és A Kisfaludy Társaság évlapjai 1899/1900. Bp., 1901)
Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. (A Kisfaludy Társaság kiadványa. Bp., 1905)
Carton, Sydney [Rozsnyay Kálmán]: Abonyi Lajos. (Egyetemi Lapok, 1905. 22.)
Porzó [Ágai Adolf]: Abonyi Lajos. (Á. A.: Új hangok. A por és hamu második sorozata. Bp., 1906)
Györe János: Adat Abonyi Lajos életéhez. – Abonyi Lajos levele Szász Károlyhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907. 2.)
Abonyi önéletírása. – Györe János: Abonyi pályája. 6 táblával. (A Máramarosszigeti Református Főgimnázium értesítője az 1912/13. tanévről. és külön: Máramarossziget, 1913)
Gyulay Pál: Emlékbeszédek. I–II. köt. (3. bőv. kiad. Bp., Franklin, 1914)
Vargha Zoltán: A Márton-család. Zsarolyáni és mándi, illetve zsarolyáni. (Turul, 1916)
Schwarz Hajnalka: Abonyi Lajos élete és munkássága. Tanulmány. (Bp., 1917)
Móricz Pál: Abonyi születésének századik évfordulójához. Beszélgetés Márton Lajos nemzeti múzeumi igazgatóval, az író fiával. (Magyarság, 1932. dec. 18.)
Bíró Lajos: Abonyi Lajos. Szakdolgozat. (Debrecen, Tisza István Tudományegyetem, 1933)
Elfelejtett írók. Abonyi Lajos. Márton Lajos: Édesapám. Visszaemlékezés. (Literatura, 1933)
Kéky Lajos: Abonyi Lajos. (Budapesti Szemle, 1933)
Váry Lajos: Emlékezzünk régiekről. (A Kecskeméti Lapok kiadványa. Kecskemét, 1937)
Bencze János: Abonyi Lajos irodalmi munkássága. Egy. doktori értek. (Bp., ELTE BTK, 1963)
Kerényi Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból. Abonyi Lajos és A betyár kendője. (Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Farkas Péter és Novák László. Szentendre, 1989)
Vertich József: Abonyi Lajos. (Salgótarján, 1995)
A fonó krónikása. (Hírös Naptár, 2008).

Irod.: Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. (Pest, 1858)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Győző Andor. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Nagy Miklós: A népies próza. Abonyi Lajos. (A magyar irodalom története. IV. köt. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Bp., 1965)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Kikli Tivadar: Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. (Szeged, 1999)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216663 (Márton Lajos, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] édesapja gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216695 (Márton Lajosné Márton Terézia, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] édesanyja gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-MS26-G (Márton Ferenc [= Abonyi Lajos] születési anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216352 (Márton Ferenc [= Abonyi Lajos gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/216671 (Márton Lajos, Abonyi Lajos [= Márton Ferenc] fiának gyászjelentése)

 

https://www.kozterkep.hu/7517/abonyi-lajos

https://www.kozterkep.hu/24347/abonyi-lajos-emlekmu

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020