Abonyi Imre
lovas, fogathajtó
Névváltozatok
1939-ig Greskovics Imre
Születési adatok
1919. október 30.
Bócsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1994. március 31.
Bugac, Bács-Kiskun megye
Temetési adatok
1994. április 6.
Bugac
Család
Szülei: Greskovics Ferenc (†1928. nov. 6. Csongrád. Temetés: 1928. nov. 8. Csongrád) földbirtokos, Font Etelka.
Unokatestvére: Abonyi László (1912. máj. 1. Csongrád–1982. nov. 5. Bugac) méneskari főhadnagy, a csipkéskúti, majd a bugaci ménestelep vezetője. Abonyi László Greskovics Imre, Greskovics Ferenc testvére és Kókai Mária fia.
Felesége: 1950-től Font Gabriella.
Fia: Abonyi Géza (1951–1995. dec. Bugac. Temetés: 1996. jan. 4. Bugac) lovas, fogathajtó.
Iskola
A bócsai elemi iskolában (1926–1930), a csongrádi Szent Imre állami reálgimnáziumban (1930–1936), a szarvasi Tessedik Sámuel középfokú gazdasági tanintézet és mezőgazdasági szaktanácsadó állomáson tanult (1936–1941), uo. gazda okl. szerzett (Abonyi Imre néven, 1941).
Életút
Bócsán a családi Greskovics földbirtokon gazdálkodott (1940–1944); közben a II. világháború végén mint huszártiszt frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (1944–1947). Hazatérése után magángazdálkodó, majd a bócsai és a bugaci szövetkezetben dolgozott (1947–1950), miután családja kuláklistára került Csongrádra (1950–1953), ill. Szilvásváradra költöztették (1953). A Szilvásváradi Állami Gazdaság (ÁG) lótenyésztési vezetője (1953–1968), a Kecskeméti Magyar–Szovjet Barátság Termelőszövetkezet lótenyésztője és a Ménestelep vezetője (1969–1972), a Bugaci Ménestelep vezetője és uo. fogathajtó-edző (1972–1979).
A Szilvásváradi SE (1963–1968), a Kecskeméti Magyar–Szovjet Barátság Tsz SE (1969–1972), a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SE fogathajtója (1972–1976).
Világbajnok (1976: egyéni; csapat), vb 4. (1972: egyéni, csapat), vb 5. (1974: csapat); Európa-bajnok (1971, 1975: egyéni, csapat), Eb 4. (1973: egyéni, csapat) és a hivatalos világranglistán 1. (1975, 1976); az aacheni derbi győztese (1967, 1970, 1971) és uo. a maratoni terephajtás győztese (1973, 1976), a hamburgi derbi győztese (1968, 1970, 1971), a luzerni derbi győztese (I. nem hivatalos Európa-bajnokság, 1970), a windsori derbi győztese (1971) és uo. 4. (1973), a magyar derbi győztese (1966, 1967, 1968, 1970).
Magyar válogatott (1967–1976).
A lovassporton belül önálló szakággá váló fogathajtás korszakos jelentőségű képviselője. Pályafutását díjugrató versenyeken kezdte, de 1963-ban már elindult az első magyarországi fogathajtó versenyen (a 38 indulóból a 17. helyen végzett). Az első magyar válogatott tagja (1967-től), lipicai szürkéivel még abban az évben győzni tudott az aacheni derbin (az aacheni és a hamburgi derbin háromszor, a magyar derbin négyszer diadalmaskodott…)
A Nemzetközi Lovassport Szövetség (= Fédération Equestre Internationale, FEI) 1969. dec.-ben, az éves kongresszusán elismerte a sportág új, önálló szakágát a négyesfogatok versenyét, és döntött arról, hogy a páratlan években Európa-, a páros években világbajnokságot rendez (1971-től; az 1970-ben ugyanakkor a hagyományos luzerni derbit utólag nem hivatalos Európa-bajnokságnak ismerte el!). A militairi (háromnapos összetett) lovasversenyek mintájára kidolgozták a szakág részletes versenyszabályait is, a fogathajtás három részversenyből állt: az első napi bemutatásból és díjhajtásból, a második napi maratoni terepversenyből és a harmadik napi akadályhajtásból. Az első hivatalos Európa-bajnokságot – elsősorban Abonyi Imre és a magyar fogathajtók sikerei miatt Budapest rendezhette meg (a Vadászati Világkiállítás keretén belül, 1971. szept. 16–19-én. A díjhajtást és az akadályversenyt a budapesti Mezőgazdasági Vásár területén, a maratoni terepversenyt Budapest és Gödöllő között.)
Abonyi Imre a szakág első tíz évét uralta, szinte valamennyi nagy nemzetközi versenyen ő győzött. A 26,5 km-es maratoni terepversenyen ügető félvér lovai 35–40 km/órás sebességgel haladtak – az ő lovai alkották a világ leggyorsabb fogatát! Abonyi Imre világbajnokként, pályája csúcsán, erős reumás fájdalmai miatt 58 évesen vonult vissza (1976-ban). Visszavonulása után még évekig edzőként dolgozott. Tanítványai közül Bálint Mihály és Juhász László világbajnok, ill. nála kezdte el pályafutását a kettesfogathajtó világbajnok Kecskeméti László is.
Emlékezet
Abonyi Imre Greskovics Imre néven született a Bugac puszta melletti Bócsán. Elemi iskoláit Bócsán, középiskoláit Csongrádon és Szarvason végezte (képesített gazda oklevelét már Abonyi Imre néven vette át 1941-ben). A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, Szentesen szolgált a huszároknál, itt zászlósként az orosz frontra vezényelték (1947-ig szovjet hadifogságban volt). Hazatérése után magángazdálkodó, ill. fuvarozással foglalkozott, házasságkötése után Csongrádon telepedett le (más adatok szerint kulákként kitelepítették Csongrádra).
A Szilvásvárdai Állami Gazdasághoz tartozó lipicai csikótelepet 1951-ben alapították Csipkéskúton. A ménes vezetőjévé Abonyi Lászlót, Abonyi Imre unokatestvérét nevezték ki. A kiváló szakember hívására került Abonyi Imre 1953-ban Szilvásváradra – csikósként. Abonyi László figyelt fel a tehetséges rokonra, ő indította el szakmai és sportolói karrierjét. Abonyi László 1968-ig működött Csipkéskúton, ekkor megbízták a bugaci ménes újjászervezésével. (A két Abonyi később a Bugaci Ménestelepen is együtt dolgozott.) A windsori derbi győzelme után – élete végéig tartó – sportbarátság alakult ki Abonyi Imre és versenytársa Fülöp herceg (II. Erzsébet királynő férje) között. Amikor 1993-ban a királynő hivatalos magyarországi látogatásra érkezett Fülöp herceg kérésére a delegáció Bugacra, a már betegeskedő Abonyi Imréhez is ellátogatott (máj. 6-án). A királyi pár egy díszes lószerszámot ajándékozott akkor a Bugaci Csárdának.
Abonyi Imre Bugacon hunyt el, emlékét Bugacon emléktábla (1997. aug. 3-tól) és Abonyi Imre-emlékverseny (1994-től; 2007-től Abonyi Imre Fogathajtó Fesztivál) őrzi, továbbá róla nevezték el a bugaci Abonyi Imre Fogathajtó és Lovassport Egyesületet (2004-től). Születésének századik évfordulóján domborműves emléktábláját avatták fel a Bugaci Csárdában (2019. okt. 23-án; alkotók: Lantos Györgyi és Máté István). Abonyi László emlékét is emléktábla őrzi (Csipkéskúton, 1994. nov. 11-étől és Bugacon 1998. aug. 1-jétől).
Elismerés
Az év fogathajtója (1971, 1975, 1976). Bugac Községért (1991).
Irodalom
Irod. Abonyi Imréről és Abonyi Lászlóról: Molnár Aurél: 50 700 nyilvántartott pisztráng. [A Bükk-fennsíkról és Csipkéskútról.] (Tükör, 1965. 25.)
I. Tóth Béla: Ménes a fennsíkon. (Képes Újság, 1966. 2.)
Pataky Dezső: Csipkéskút télen. Ménes a hóban. (Népújság, 1966. febr. 6.)
G. A.: Legyőzték a királynő szürkéit. Magyar fogatok sikersorozatai Luzerntől Aachenig. (Népsport, 1970. júl. 5.)
Dávid Sándor: Fogat Európa-bajnokság előtt. Kecskeméten Abonyi készül. (Népsport, 1971. ápr. 4.)
Kocsi Tibor: Aacheni „aranyfogatok”. (Népsport, 1971. júl. 13.)
Abonyi Imre Európa első számú hajtója. (Népsport, 1971. szept. 20.)
Faludi Gábor: Hét ország – tizenhét fogat. [Az első fogathajtó Európa-bajnokságról.] (Képes Sport, 1971. 37.)
Vadas Zsuzsa: Toldi a lovon. (Magyar Ifjúság, 1971. 38.)
Abonyi Imre és csapatunk is aranyérmes. (Népsport, 1975. szept. 1.)
Molnár Károly: Egymillió forintos fogat. (Tükör, 1975. 33.)
Abonyi Imre és a magyar csapat világbajnok. (Népsport, 1976. aug. 30.)
Róth Ferenc: Hetven év szélfúvásban. (Népsport, 1989. dec. 24.)
Bugacon járt a királynő. (Félegyházi Közlöny, 1993. máj. 14.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Nemzeti Sport, 1994. ápr. 1.)
Kiss Sándor: Abonyi Imre. (Félegyházi Közlöny, 1994. ápr. 8.)
Elhunyt Abonyi Géza a négyesfogathajtó-válogatott tagja. (Magyar Hírlap, 1996. jan. 4.)
Krebs Sándor: 100 esztendős lenne a hajtókirály. Abonyi Imrére emlékezünk. (Hippodrom és lovarda. A ló- és lovassportok színes magazinja, 2012. 12.).
Irod.: Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Hecker Walter–Palágyi Béla: Ostorhegyes. (Bp., 1987)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. (Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. Kiskunfélegyháza, 1999)
Bene János–Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar. 1938–1945. (Bp., 2006)
A szarvasi agrárképzés arcképcsarnok. Az I. köt. bővített kiadása. Szerk. Bukovinszky László, Molitorisz Pál, Szitó János. (Szarvas, 2017).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/277140 (Greskovics Ferenc gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX4-BZG?i=607&wc=92SN-6TR%3A40678901%2C41121801%2C40774401&cc=1452460 (Greskovics László [Abonyi László] születési anyakönyve. Az anyakönyvi bejegyzés szerint nevét 1939-ben változtatta meg Abonyira.)
http://testneveles.bjg.hu/buszke.html (A csongrádi Batsányi János Gimnázium honlapja)
http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=4106 (Abonyi Imre. Emlékezés a hajtókirályra)
http://www.lovasok.hu/index-archive.php?i=34643 (A magyar fogathajtás története. 3. Abonyi Imre)
Megjegyzések
Egyes adatok szerint ötször győzött az aacheni derbin. A derbit valószínűleg csak háromszor nyerte meg, de még két alkalommal a maratoni terepversenyben is diadalmaskodott.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2020
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)