Abet Ádám
Abet Ádám

2021. július 28. Szerda

Abet Ádám

író, költő, műfordító

Névváltozatok

Spitz Samu 

Születési adatok

1867. december 26.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1949. szeptember 17.

Phoenix, Arizona, Egyesült Államok


Család

Szülei, édesapja: Spitz Salamon.

Felesége: Abet Peters, Eva (1876. jan. 1.–1959. aug. 18. Phoenix).

Iskola

Alig három évesen teljesen árvaságra jutott, szegény rokonai nevelték, akik az elemi iskola három osztálya után nem tudták tovább taníttatni. 1876-tól szabóinas, majd szabómunkás. Katonai szolgálata után, 1890-ben kivándorolt az Egyesült Államokba; New Yorkban (1890–1895), majd Clevelandban élt (1895–1926).

Életút

A kéziratban terjesztett Népjog alapítója (1893), a budapesti Népszava amerikai tudósítója (1893–1894), az Amerikai Magyar Népszava alapító szerkesztője (itt jelentette meg első verseit és gazdasági tanulmányait is, 1895–1926) egyúttal a Cooperative Publishing Company kiadóvállalat igazgatója. 1926-ban Phoenixben telepedett le, és haláláig biztosítási ügyekkel foglalkozott.

Művei agitatív jellegűek, külön helyet foglaltak el a Petőfi Sándor szellemében írt május 1-jei költemények, amelyeket betiltottak Magyarországon. Verseit Magyar levelek Amerikából címmel jelentette meg (ez volt az első amerikai magyar szerző által írt verseskötet, jóllehet prózai írásokat és kisebb cikkeket is közölt, New Yorkban, 1894-ben). Az első amerikai magyar témájú színművet Kohányi Tihamér írta Greenhornok címmel (a szerző rendezésében mutatták be Clevelandben, 1891-ben). Clevelandben alakult meg a Petőfi Sándor Szocialista Munkásegylet is. Abet Ádám népszínművét, a második amerikai magyar témájú színművet az amerikai magyarok sajátos nyelvén írt Csoda tükröt a Petőfi Sándor Szocialista Munkásegylet amatőr színjátszóiból megalakult Petőfi Társalgó Kör adta elő (szintén Clevelandben, 1895 okt. 6-án és 1895. dec. 1-jén, de valószínűleg más nagyobb amerikai városokban is bemutatták). A szocializmus elméleti kérdéseivel is foglalkozott, megpróbálta a szétforgácsolt amerikai magyar szocialista csoportokat egyesíteni (Egyesüljetek! Amerikai Magyar Népszava, 1896. márc. 1.). Az 1910-es években Bridgeportba (Connecticut állam) költözött, itt írta meg értekezését Omar Khajjámról (felolvasta: 1916. febr. 1-jén, a helyi Mosaic Clubban), több mint háromszáz kvatrinát ültetett át Francis Scott Fitzgerald stílusában.

Emlékezet

Abet Ádám Nagyváradon született, 1890-től haláláig az Egyesült Államokban élt és tevékenykedett, Phoenixben (Maricopa megye, Arizona állam) hunyt el, hamvai a phoenix-i Greenwood Law Cemeteryben nyugszanak. Abet Ádám az egyik első magyarországi munkásköltő volt, munkásságát az 1950-es–1960-as években a szocialista líra előzményeiként tartották számon. Életrajzi adatait Kovács József nyomozta ki, majd Bölöny József pontosította azokat kiegészítve művei bibliográfiájával. A rendszerváltozás után néhány Omar Khajjam fordítását – antológiában – újra megjelentették.

Főbb művei

F. m.: Magyar levelek Amerikából. Versek. (New York, [1894])
Csoda tükör. Népszínmű 4 felvonásban. (New York, 1896)
A gazdasági helyzet az Egyesült Államokban. (Amerikai Magyar Népszava, 1895–1898)
Social Conscience or Homocracy versus Democracy in Story, Verse and Essay. (Bridgeport, 1920)
Composition of Wellbeing. (Bridgeport, 1924).

F. m.: ford.: Tudós Omar [Omar Khajjam] bölcs dalai. Versek. Angolból ford. A. Á. (New York, 1941)
Omar Khajjam: A mulandóság mámora. Száz rubái. 14 műfordító 268 magyar változatában. Vál., szerk. Steinert Ágota. Ford. Többekkel. (Bp., 1997).

F. m.: dalszövegei Kedves Imre zenéjére: Ború és derű. (Bridgeport, é. n)
Bölcsődal. (Bridgeport, é. n.)
Földönfutó. (Bridgeport, é. n.)
Napkeltétől naplementéig. (Bridgeport, é. n.)
Szerelmi óhaj. (Bridgeport, é. n.).

Irodalom

Irod.: Abet Ádám új könyve: Social Conscience. (Szocializmus, 1922. 3.)
Geréb József: Abet Ádám. (Bérmunkás Naptár, 1952)
Komlós Aladár: A magyar
szocialisztikus líra előzményei és kezdetei. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1957)
Bóka László: Egy megjegyzés, egy jegyzet és egy javaslat Abet Ádám körül. (Filológiai Közlöny, 1958. 3-4.)
Gárdos Emil: Az amerikai magyar munkásmozgalom történetéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 4.)
Kovács József: Abet Ádám amerikai évei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Puskás Julianna: Amerikai magyar szervezetek. (Történelmi Szemle, 1970. 4.)
Bán Oszkár: Az amerikai magyar költészetről. (Irodalomtörténet, 1976. 8.)
Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920–1945. (Irodalom – szocializmus. Szerk. Illés László és József Farkas. Bp., 1977)
Bölöny József: Ki volt Abet Ádám? (Kritika, 1979. 9.)
Simor András: Petőfi és a múlt századi magyar szocialisták. (Új Tükör, 1983. 1.)
Simor András: Egy „rhimfaragótól” az Eszméletig. Abet Ádám, egy versíró munkás. (Kortárs, 1984. 5.)
Bodó Ibolya: Magyar nyelvű színjátszás az Egyesült Államokban. 1870–1970. (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. II. Bp.–Szeged, 1993).

Irod.: Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6Q9Q-KWK?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AFLJJ-8YV (Abet Ádám amerikai halotti anyakönyve, mely szerint édesapját Spetz Salamonnak hívták, édesanyja családi neve Valdnan, utónevét nem közölték! Édesanyja családi neve valószínűleg Waldmann volt.)

https://www.findagrave.com/memorial/53325157/adam-abet (Abet Ádám sírja)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021