Ábent Ferenc
Ábent Ferenc

2022. január 26. Szerda

Ábent Ferenc

pedagógus, szerkesztő

Születési adatok

1926. január 4.

Rétság, Nógrád és Hont vármegye

Halálozási adatok

1991. december 2.

Budapest


Iskola

A Pécsi Pedagógiai Főiskolán általános iskolai tanári okl. szerzett (1952), a neveléstudományok kandidátusa (1957).

Életút

A Pécsi Pedagógiai Főiskola tanársegéde (1951–1953), Moszkvában aspiráns (1953–1956).

A Pedagógiai Tudományos Intézet (PTI) tud. munkatársa (1957–1959), igazgatóhelyettese (1960. jan. 1.–1961. jún. 30.). A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója (1961. jún. 30.–1962. szept. 1.) és az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszék egy. docense (1962–1989).

Pedagógiatörténettel, kelet- és nyugat-európai oktatási rendszerek összehasonlító vizsgálatával, elsősorban a szemléltető oktatás történetével, didaktikai problémáival foglalkozott. A neveléstudomány több klasszisát rendezte sajtó alá.

Ábent Ferenc volt a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet utolsó igazgatója (1961–1962), az intézmény összevonták a PTI-vel, mindkettő jogutódja az Országos Pedagógiai Intézet (OPI, 1962–1990) lett.

Főbb művei

F. m.: Az oktatás szemléletességének problémái Komensky pedagógiai rendszerében. (Bp., 1956)
Szemléltetés az általános képző iskola – szovjet tízosztályos – III. és IV. osztályában a számtan és az olvasási órákon. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1956)
Az élet és az iskola jobb kapcsolatáért. (Valóság, 1959. 2.)
A műszaki képzés szerepe a szovjet iskolareformban. (Munka és Iskola, 1959. 1.)
Az OSZSZSZK Pedagógus Kongresszusa. (Köznevelés, 1960. 15.)
A Köznevelés kislexikona. Didaktikai alapelvek. (Köznevelés. 1963. 4.)
A Köznevelés kislexikona. A szemléletesség elve. (Köznevelés. 1963. 12.)
A szovjet közoktatás fejlődésének új szakasza. (Magyar Pedagógia, 1967. 2-3.)
Az MTA Pedagógiai Bizottsága. (Magyar Pedagógia, 1969. 4.)
Az oktatástechnológiai eszközök és anyagok alkalmazásának néhány elvi kérdése és egy vizsgálat tapasztalatai. Szűcs Pállal. (Magyar Pedagógia, 1979. 3.).

F. m.:  írásai a Pedagógiai Szemlében: Pestalozzi az oktatás szemléletességéről. (1957. 6.)
Az általános és politechnikai képzés tartalmi problémáival foglalkozó értekezlet. (1958. 1.)
Új elgondolások az iskolarendszer megreformálására. (Pedagógiai Szemle, 1958. 12.)
A szovjet közoktatás átszervezésének néhány tapasztalata. (Pedagógiai Szemle, 1959. 9.)
A nyugatnémet oktatás és nevelés kérdései. (Pedagógiai Szemle, 1961. 4.)
Mit vár a társadalom az iskolai oktatástól? Takács Etellel. (Pedagógiai Szemle, 1963. 5.)
A technikai eszközök alkalmazása és a programozott oktatás a közép- és felsőfokú iskolákban. (Pedagógiai Szemle, 1965. 2.)
Az iskola és a neveléstudomány fejlődésének prognosztizálása. (Pedagógiai Szemle, 1975. 7-8.). 

F. m.: szerk.: A közoktatásügy Európa szocialista országaiban. Felelős szerk. Kienitz, Werner. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1965)
Neveléselmélet. Szerk. Többekkel. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
3. átd. kiad. 1976
5. átd. kiad. 1978)
Lunacsarszkij, Anatolij Vasziljevics: Az egységes munkaiskola alapelvei. Ford. Falus Istvánné. Szerk., az utószót írta. (Pedagógiai források. 3. Bp., 1973)
Krupszkaja, Nagyezsda Konsztantyinovna: Az új pedagógia nyomában. Ford. Mayer Erzsébet. Szerk., az utószót írta. (Pedagógiai források. Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Á. F.-et a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. (Pedagógiai Szemle, 1960. 3.)
Á. F.-et a a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatójává nevezték ki. (Pedagógiai Szemle, 1961. 9.)
Kormányrendelet az Országos Pedagógiai Intézet létesítéséről. (Magyar Közlöny, 1962. aug. 12.)
Gábor István: A neveléstudomány otthonai. ELTE, Pedagógiai Tanszék. (Magyar Nemzet, 1966. ápr. 17.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1991. dec. 19.)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője