Abelovszky József
Abelovszky József

2024. december 8. Vasárnap

Abelovszky József

politikus

Névváltozatok

Abelovszki József 

Születési adatok

1891. július 29.

Kálóz, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1967. július 21.

Budapest

Temetési adatok

1967. július 26.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Abelovszki István, Szabó Cicelle; Szemler Mihály, Kemény Borbála.

Szülei: Abelovszki Ignác (1865–1940. dec. 31. Dunaföldvár, Tolna vm.) kovácsmester, a kálózi Zichy-uradalom gépészkovácsa, Szemler Alojzia (1871. nov. 28. Sárbogárd, Fejér vm.).

Testvérei: Abelovszki Mária (1893. máj. 30. Kálóz), Abelovszki Gizella (1906. ápr. 19. Dunaföldvár) és Abelovszki Irén (1908. máj. 19. Dunaföldvár).

Felesége: 1924–1953: Wechsler Antónia (1888. aug, 24. Mátészalka–1953. jan. 12. Bp.) pedagógus, óvónő, az amerikai Nemzetközi Munkás Védelem (International Labor Defense, ILD) magyar szervezetének titkára; Wechsler Antal és Braunstein Sarolta leánya.

Gyermeke, fia: Abelovszky László (1926. jún. 7. New York, Egyesült Államok–2003. aug. 21. Tihany, Veszprém m.) közgazdász.

Életút

Dunaföldváron kovácssegédként dolgozott (édesapja mellett, 1907–1912), majd katonai, ill. a világháborúban frontszolgálatot teljesített (1912–1918), a KMP alapító tagja (1919-től).

A Tanácsköztársaság idején a Tolna megyei direktórium tagja és a dunaföldvári, ill. a szekszárdi forradalmi törvényszék elnöke (1919. márc.–1919. aug. 1.), a proletárdiktatúra bukása után Olaszországban és Franciaországban telepedett le (1919–1921), majd kivándorolt az Egyesült Államokba (New Yorkban élt, 1921-től). Az Amerikai Kommunista Párt Magyar Szekciója Végrehajtó Bizottságának (VB) tagja (1924–1931), a New York-i Vas- és Bronzmunkások Szakszervezete vezetőségi tagja, alelnöke (1924–1928), elnöke (1928–1929). A Szovjetunióba emigrált (1931), az SZKP tagja (1931-től), művezetőként dolgozott (Tulában és Tomszkban, 1931–1944), a II. világháború végén a Kijevi Magyar Partizániskola politikai oktatója (1944), 1945-ben hazatért Magyarországra.

A földosztás Baranya vármegyei miniszteri biztosa (1945. márc.–1945. máj.), az MKP Baranya Vármegyei Bizottsága tagja (1945. máj.–1947. jan.) és a Baranya Vármegyei Földhivatal vezetője (1945–1950), az MDP Baranya megyei választmányának tagja, a Magyar Szabadságharcos Szövetség pécsi csoportjának elnöke (1948–1951), a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára (1951–1957), az MSZMP I. kerületi bizottságának tagja (1957–1967).

Emlékezet

Abelovszky József Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 69.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány írását és levelét a Politikatörténeti Intézetben, a Mathejka Jánosné-hagyatékban őrzik.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955 és arany, 1966).

Irodalom

Irod.: források: A világ egyetlen országa, ahol a nő teljesen egyenjogú a férfivel. Abelovszkyné Wechsler Antónia előadása a szovjet nőről. (Szabad Nép, 1945. ápr. 6.)
Bogdán Ada: Ahol az egyetemi hallgatók fizetést kapnak. [Abelovszkyné Wechsler Antónia előadásai a szovjetunióbeli élményeiről.] (Dolgozók Világlapja, 1945. szept. 4.)
Wechsler Antónia elhunyt. (Magyar Jövő, 1953. jan. 14.)
Bertalan Imre: Régi májusok tanúja. Egy világjáró magyar munkás emlékezései. [Abelovszky Józsefről.] (Magyarország [napilap], 1957. máj. 1.)
Pozsonyi Ignácné: Újra Szekszárdon. Abelovszky József, a Tolna megyei direktórium tagjának visszaemlékezése 1919-re. (Tolna megyei Népújság, 1958. márc. 30.)
Somi Benjaminné: A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékének elnöke. [Abelovszky Józsefről.] (Tolna megye Népújság, 1959. márc. 6.)
Halácsi Dezső: Nagy idők tanúja. Halálraítéltből lett törvényszéki elnök. [Abelovszky József.] (Lobogó, 1961. 11.)
Bihari Mór: Egy forradalmár óvónő. Wechsler Antónia életútja. (Óvodai Nevelés, 1966. 3.)
Elhunyt Abelovszky József elvtárs. (Népszabadság, 1967. júl. 23.)
Nyers Ilona: Abelovszky József. (A szocialista forradalomért. Bp., 1975)
Kuti Ferenc: „Vastaps” a frontvonalban. [Beszélgetés Abelovszky Lászlóval életéről és családjáról.] (Néphadsereg, 1985. 14.)
Rácz György: Abelovszkyék. [Abelovszky László a családjáról.] (Munkásőr, 1986. 5.).

Irod.: feldolgozások: Gárdos Emil: Az amerikai magyar munkásmozgalom történetéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 4.)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987)
Fejér megyei életrajzi lexikon. (Székesfehérvár, 2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X29R-L2D (Szemler Alojzia születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N3H-DP13 (Abelovszki Ignác és Szemler Alojzia házassági anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X27R-ZYM (Abelovszki József születési anyakönyve, 1891)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2QP-5NB (Abelovszki Mária születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VB9-HYYF (Abelovszki Gizella születési anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VB9-2VMV (Abelovszki Irén születési anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C95R-XSNK-K?i=193&cc=1368704&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AJ6NP-Y66 (Abelovszki József bevándorlási kartonja, New York, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:J6KC-ZXS (Wechsler Antónia bevándorlási kartonja, New York, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2479-D9J (Abelovszky [Wechsler] Antónia honosítási kartonja, New York, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-VZT6 (Abelovszki Ignác halotti anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WG66-VPPZ (Abelovszki Józsefné Wechsler Antónia halotti anyakönyve, 1953)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301733 (Abelovszky József gyászjelentése, 1967)

Megjegyzések

1. Valójában Nagyhörcsökpusztán született, de Kálóz településen anyakönyvezték.

2. Lexikonok téves halálozási adata: júl. 23. OSZK gyászjelentése szerint: júl. 21.-én hunyt el.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője