Abella Miklós
Abella Miklós

2025. március 22. Szombat

Abella Miklós

geográfus, pedagógus

Születési adatok

1922. április 8.

Budapest

Halálozási adatok

1976. augusztus 19.

Split, Jugoszlávia

Temetési adatok

1976. szeptember 8.

Budapest

Farkasrét


Család

Felesége: Weingarten Ilona (1927. okt. 18. Munkács, Bereg vm.–2018. jún. 6. Monor, Pest m.).

Gyermeke, fia: Abella Miklós (1954. jan. 8. Bp.–2020. márc. 3. Bp.) gyártásvezető, majd a Republic együttes menedzsere.

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1948), az ELTE TTK-n doktorált (1965).

Életút

Az MTA Földrajztudományi Kutató Csoportja, majd az MTA Földrajztudományi Intézete tud. munkatársa (1954. dec. 16.–1962), a Vörös Akadémia, a Pártfőiskola, ill. az Agrártudományi Egyetem (ATE) meghívott előadója (1962–1969), különböző szakiskolákban tanított (1969–1976).

Népesség- és településföldrajzzal foglalkozott, ill. az idegenforgalmi földrajzi kutatások egyik magyarországi úttörőjeként, elsőként próbálta meg a szaktudomány kutatási területeit meghatározni, feladatait kijelölni. Tudományos tevékenységével meghatározó szerepet játszott a balatoni, a dél-alföldi és az alföldi idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésében.

Emlékezet

Abella Miklós Splitben hunyt el, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Földrajzi Értesítőben (1955–1976) és a Földrajzi Közleményekben jelentek meg (1956–1976).

Főbb művei

F. m.: Néhány adat a Gödöllői járás településeinek 1720-tól napjainkig tartó fejlődéséhez. (Földrajzi Értesítő, 1955. 1-4.)
Csehszlovákia gazdasági földrajza. 6 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1956. 1.)
Vita a földrajzi tudományok filozófiai problémáiról. – Vita Teleki Pál gazdaságföldrajzi munkásságáról. (Földrajzi Értesítő, 1956. 1-4.)
Gazdaságföldrajzi tanulmányutam Csehszlovákiában. (Földrajzi Értesítő, 1957. 1-4.)
Néhány
Duna-Tisza közi település földrajzi vizsgálata. (Földrajzi Értesítő, 1958. 1-4.)
Ankét a településföldrajz helyzetéről. (Földrajzi Értesítő, 1961. 1-4.)
Az adriai Riviéra. (Földrajzi Értesítő, 1962. 1-4.)
Népességföldrajzi vizsgálatok az Északi Iparvidéken. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1964)
Az északi iparvidék lakossága földrajzi megoszlásának területi vetületei. (Földrajzi Értesítő, 1964. 1-4.)
Az Alföld idegenforgalmi centrumai. (Földrajzi Értesítő, 1966. 1-4.)
Agrárföldrajzi ismeretek. Egy. jegyz. Berend Józseffel. Az ábrákat készítette Hováth Éva. (Gödöllő, 1966 és utánnyomások)
Alföldi városaink szerepe belső idegenforgalmunk áramlási szerkezetének alakulásában. (Földrajzi Értesítő, 1967. 1-4.)
A balatoni üdülőkörzet regionális fejlesztésének földrajzi vonatkozásai. (Bp., 1968)
Az idegenforgalmi földrajz problémái. (Földrajzi Értesítő, 1968. 3.)
A balatoni üdülőkörzet infrastruktúrájának néhány idegenforgalmi szempontból jellemző vonása és a távlati fejlesztési tervek. (Földrajzi Értesítő, 1971)
A Balatoni üdülőkörzet infrastruktúrájának néhány idegenforgalmi szempontból jellemző vonása és a távlati fejlesztési tervek. (Földrajzi Értesítő, 1971. 1-4.)
Balatonfüred. (Természet Világa, 1971. 7.)
A jövő Balatonja. A Balatoni üdülőkörzet fejlesztési programja. (Természet Világa, 1971. 8.)
A Dél-Dunántúl idegenforgalmi adottságai. (Földrajzi Értesítő, 1974)
Néhány megjegyzés a Dél-Dunántúl idegenforgalmi adottságairól. Német nyelvű kivonattal. (Földrajzi Közlemények, 1975. 3.).

Irodalom

Irod. források: Elhunyt Abella Miklós. (Népszabadság, 1976. aug. 26.)
A
bella Miklós. (Földrajztanítás, 1976. 4.)
Petri Edit: Búcsúbeszéd Abella Miklós ravatalánál. (Földrajzi Értesítő, 1976. 1-4.).

Megjegyzések

MÉL III. téves halálozási hely: Bp.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője