Abay Nemes Oszkár
Abay Nemes Oszkár

2024. július 18. Csütörtök

Abay Nemes Oszkár

politikus, jogász, úszó

Születési adatok

1913. szeptember 22.

Magyardiószeg, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1959. január 30.

Pécs, Baranya megye


Család

Nagyszülei: Abay Nemes Ferenc földbirtokos, Horváth Mária (†1939. okt. 3. Dunaföldvár, Tolna vm.); Fritsch Rezső (1846–1904. okt. Nagyszombat, Pozsony vm.) nagyszombati városi főállatorvos, nemes Császár Cecília (†1926. máj. Bp.).

Szülei: Abay Nemes Gyula (= 1896-ig Sziszkó Gyula, 1876. szept. 24. Dunaföldvár, Tolna vm.–1952. júl. 7. Paks) gyógyszerész, Fritsch Mária (1888–1945. jan. 8. Bp.).

Nyolcan voltak testvérek. Ismert testvérei: Abay Nemes Gyula (1910. ápr. 10. Vittenc–1971. aug. 26. Balassagyarmat. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1971. aug. 30. Farkasrét) orvos, Csiky Zoltánné Abay Nemes Magdolna (1911–), Andor Ferencné Abay Nemes Ida (1912. jún. 3. Magyardiószeg–1999. Bp.) tanítónő, Fehér Miklósné, majd Jacob Györgyné Abay Nemes Lívia (1916–) MÁV-főtisztviselő, Abay Nemes Károly (1918. jan. 18. Paks1977. jún. 4. Bp. Temetés: 1977. jún. 11. Farkasrét) honvédtiszt, gyógyszerész, Ecsedy Tiborné Abay Nemes Klarissza (= Klára, 1923–) főkönyvelő.

Felesége: 1942. jún. 20.–1959. jan. 30.: Engert Aranka (1925–2007. jan. 11. Pécs. Temetés: 2007. jan. 26. Pécs, Központi Temető) közgazdász, Engert Ádám (1893. szept. 26. Ráctőttős, Baranya vm.–1970. máj. Pécs. Temetés: 1970. jún. 5. Pécs, Központi Temető) építészmérnök, a Duna Gőzhajózási Társaság főmérnöke, majd a Pécsi Építőipari Technikum igazgatóhelyettese és Rapp Aranka (1889. márc. 3. Pécs–1976. máj. Pécs. Temetés: 1976. máj. 11. Pécs, Központi Temető) leánya.

Gyermekei, fia: Abay Nemes László (1943–) vegyipari gépész üzemmérnök, Abay Nemes István (1944–) épületgépész üzemmérnök; leánya: Abay Nemes Judit (1945–) építésztechnikus.

Iskola

Elemi iskoláit Pakson végezte, majd a család Kalocsára, utóbb Pécsre költözött. A kalocsai jezsuita gimnáziumban (1923–1927) és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban tanult (1927–1931), Pécsett éretts. (1931). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1935. szept. 23.), ügyvédi szakvizsgát tett (1941). Egyetemi tanulmányai idején a Foederatio Emericana tagja.

Életút

A II. világháborúban előbb egy légvédelmi ütegnél mint híradós-zászlóstiszt szolgált (1941–1943), utóbb ukrajnai frontszolgálatot teljesített (1944). Pécsett ügyvédgyakornok (1935–1941), majd ügyvédi irodát nyitott (1941-től). A pécsi egyházmegye h. ügyésze (1941. szept.–1945), a pécsi püspökség egyházmegyei ügyésze (1945–1947), Pécs város Nemzeti Bizottsága és a Baranya vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja (1945–1947), a Baranya Megyei Tanács tagja (1950). Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a pécsi forradalmárok védőügyvédje (1957–1958), az ügyvédek működését felülvizsgáló bizottság határozatában eltiltotta hivatása gyakorlásától, ügyvédi irodáját bezárták, és az Ügyvédi Kamara hivatalosan is törölte névjegyzékéből (1958. aug. 31.). A pécsi Vasas-bánya csillése (1958. aug.–1958. okt.). Üzemi baleset áldozata lett.

Az FKgP tagja (1944–1947), a párt Baranya vármegyei ügyésze (1945). A Demokrata Néppárt (DNP) tagja (1947-től), országgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1948. márc. 31.; kilépett a pártból, párton kívüli képviselő: 1948. ápr. 1.–1949. márc. 10., a Független Magyar Demokrata Párt képviselője 1949. márc. 10.–1949. máj 15.). A Független Magyar Demokrata Párt tagja (1949. márc.–1949. máj.), a párt pótképviselője (Baranya-Tolnai lista, 1949. máj.; behívására azonban már nem került sor).

A Pécsi Atlétikai Club (PAC) úszója (1931–1942); olimpiai 3. helyezett (1936: 4x 200 m gyors 9:12,3); főiskolai világbajnok (1933: 4x 200 m gyors 9:43,9), főiskolai vb 3. (1935: 100 m gyors 1:02,6), főiskolai vb. 4. (1933: 400 m gyors); Európa-csúcstartó (1936: 4x 200 m gyors 9:12,3–9:10,8). Kétszeres magyar bajnok (1933: 200 m gyors 2:22,6; 1939: 100 m gyors 1:01,2), ob 3. (1934, 1935, 1942: 100 m gyors). A PAC főjegyzője (1939-től). A Nemzeti Sportbizottság (NSB) elnökjelöltje (1945). A Baranya Megyei Úszószövetség elnöke és az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnökségi tagja (1952–1955), a Pécsi Városi Úszószövetség elnöke (1955–1959). A Pécsi Kinizsi és a Pécsi Dózsa úszóedzője.

Emlékezet

A pécsi sportuszoda 1998. szept. 25-én felvette a nevét (Abay Nemes Oszkár Sportuszoda, a falán emléktábláját is elhelyezték). Tiszteletére Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata róla nevezte el Pécs Város Sportdíját (Abay Nemes Oszkár-díj, 2014?-től). Emlékére a család a Kanizsa Kupa nemzetközi utánpótlás úszóverseny keretében a 100 m-es férfi gyorsúszás győztes számára (2005-ben), ill. a Harkány Kupa nemzetközi úszóverseny keretében a 200 m-es férfi gyorsúszás győztese számára Abay Nemes Oszkár-vándordíjat alapított (1985-ben).

Elismerés

Toldi Miklós-érdemérem (ezüst, 1936 és 1940).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt Fritsch Rezső nagyszombati városi állatorvos, városi képviseleti és Pozsony vármegyei törvényhatósági bizottsági tag. (Budapesti Hírlap, 1904. okt. 6.)
Gyógyszerész fiának érdekes doktorrá avatása. (Gyógyszerészi Közlöny, 1935. nov. 2.)
Dr.
Abay Nemes Oszkár helyettes ügyészi kinevezése. (Dunántúl, 1941. szept. 14.)
Engert Aranka és dr. Abay Nemes Oszkár egyházmegyei h. ügyész házasságot kötöttek. (Gyógyszerészi Közlöny, 1942. jún. 19.)
dr. Abay Nemes Oszkár ügyvéd, pécsi püspöki h. ügyész, dr. Abay Nemes Gyula kartársunk fia, jún. 20-án tartotta fényes esküvőjét a pécsi plébániatemplomban Engert Aranka úrleánnyal. Dr. Abay Nemes Oszkár híres úszóbajnok, s nagy érdekessége volt az esküvőnek, hogy azon mind a nyolc testvére részt vett. (Gyógyszerészi Szemle, 1942. jún. 27.)
Abai Nemes Oszkár [!] a pécsiek egykori válogatott úszója, az 1936. évi olimpián 3. helyen végzett gyorsúszó válogatott tagja Pécsett elhunyt. (Népsport, 1959. febr. 2.)
Elhunyt Abay Nemes Oszkár. [A halálhír a lap vidéki kiadásában nem szerepel!] (Népszabadság, 1959. febr. 3.)
Elhunyt Abay Nemes Oszkár volt pécsi egyházmegyei jogtanács. [†jan. 31.!] (Új Ember, 1959. febr. 8.)
Elhunyt Engert Ádám. (Dunántúli Napló, 1970. jún. 3.)
Elhunyt Engert Ádámné Rapp Aranka. (Dunántúli Napló, 1976. máj. 8.)
Bödő László: Ki volt Abay Nemes Oszkár? (Pécsi Szemle, 1998. 2.)
Elhunyt dr. Frankó Zoltánné, előzőleg Abay Nemes Oszkárné Engert Aranka. (Új Dunántúli Napló, 2007. jan. 22.).

Irod.: feldolgozások, lexikonok: Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon 1944–1949. Szerk. Kovács K. Zoltán és Rosdy Pál. (Bp., 1996)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Bödő László: Pécsi, baranyai olimpikonok. 1908–2004. (Pécs, 2008)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
Kernné Magda Irén: Híres paksi elődeink. Életrajzi gyűjtemény. (Paks, 2014)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBD-99K8?i=257&cc=1452460 (Engert Ádám és Rapp Aranka házassági anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62KS-QMS?i=28&cc=1452460 (Abay Nemes Gyuláné Fritsch Cecília halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTHB-9V6R?i=793&wc=9231-6TG%3A40680701%2C47126801%2C41805201&cc=1452460 (Abay Nemes Gyula halotti anyakönyve, 1952)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője