Abay Kálmán
Abay Kálmán

2024. december 9. Hétfő

Abay Kálmán

bibliográfus, szerkesztő

Névváltozatok

1932-ig Mildschütz Kálmán; Abai Kálmán 

Születési adatok

1899. január 4.

Pécs, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1975. február 21.

München, Németország


Család

Régi katolikus családból származott.

Nagyszülei: Mildschütz Mátyás kalocsai érseki uradalmi erdész, Moschnitska Anna (†1905. nov. 11. Bajaszentistván. Temetés: 1905. nov. 12. Bajaszentistván, Bács-Bodrog vm.); bienaui Paust János (= Johann Paust von Bienau) a tiroli vadászezred cs. és kir. ezredese, Simon Alojzia (= Simon-Böröndy Alojzia, †1879. ápr. 25. Olmütz).

Szülei: id. Mildschütz Gyula (1861. ápr. 17. Hajós–1903. okt. 16. Pécs. Temetés: 1903. okt. 18. Pécs, Szigeti külvárosi sírkert), honvéd százados, a m. kir. pécsi honvéd hadapródiskola tanára, Paust Ida (1869. Pécs–1902. jún. 13. Pécs).

id. Mildschütz Gyula testvérei: Eckert Péterné Mildschütz Vilma, Zámbó Jánosné Mildschütz Anna (1857. júl. 6. Hajós–1942. dec. 1. Kolozsvár. Temetés: 1942. dec. 3. Kolozsvár, Házsongárdi Temető), Mildschütz Mária, Mildschütz Mátyás (1862. aug. 28. Hajós) és Mildschütz  Adolfine.

Testvére: ifj. Mildschütz Gyula (1897. júl. 11. Kaposvár–1931. jún. 25. Sopron. Temetés: 1931. jún. 27. Sopron) erdőmérnök.

Iskola

A temesvári katolikus főgimnáziumban (1908–1912), a temesvári honvéd hadapródiskolában tanult (1912–1916), a hadapródiskola elvégzése után zászlóssá avatták a 7. honvéd gyalogezredhez (1916. szept. 1.).

Életút

Az I. világháború végén frontszolgálatot teljesített a 315. honvéd gyalogezrednél beosztott 7. honvéd gyalogezredben (1916–1918; hadnagyi rangban, 1917. nov. 1-jétől). A két világháború között csendőrtisztként szolgált (főhadnagyként, 1922-től). A debreceni VI. csendőrkerület nagyari csendőriskola parancsnokhelyettese (1926), mátészalkai szárnyparancsok-helyettese (1927–1928) századosi rangban (1927-től). A szombathelyi III. csendőrkerület előadótisztje (1929–1931), a debreceni VI. csendőrkerület 1. osztályának segédtisztje (1932–1933), beosztva a VI. csendőrkerület 6. nyomozóosztályához (1934). A budapesti I. csendőrkerület előadótisztje (1935–1938), a székesfehérvári II. csendőrkerület adonyi szárnyának parancsnoka (őrnagyi rangban, 1938–1940. jan. 15.). A Honvédelmi Minisztérium XX. (Csendőrségi) Osztályának előadótisztje (1940. jan. 15.–1944); előléptették alezredessé (1942. ápr. 1.), ezredessé (1944-től). A II. világháború végén a HM XX. Osztállyal hagyta el az országot, Münchenben telepedett le.

A Hadak Útján c. emigráns folyóirat szerkesztője (1954–1962), a Müncheni Magyar Intézet alapító tagja, archívumának vezetője, német nyelvű évkönyveinek, az Ungarn-Jahrbuchnak bibliográfus munkatársa és szerkesztője (1962–1975).

A Müncheni Magyar Intézet (Ungarischen Institut München) munkatársaként kezdte el összegyűjteni a nyugat-európai – elsősorban az NSZK-beli – magyar sajtótermékeket (és könyveket). Az általa vezetett sajtóarchívum az egyik legjelentősebb emigráns vállalkozássá fejlődött, az azon alapuló bibliográfiai művei alapvető jelentőségűek a modern magyar emigráció történetének kutatásában. Még életében egy sajtókiállításon is bemutatta a németországi magyar emigráció tevékenységét (Münchenben, 1973-ban). A gyűjtemény ekkor 1088 folyóiratból állt. Nagy műve, a németországi magyar sajtó bibliográfiája csak halála után jelenhetett meg (Bibliographie der ungarischen Exilpresse, 1977). Terve az volt, hogy a müncheni hungarológiai központ az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) részévé váljék nem valósult meg. Az Intézet 2009-től Regensburgban működik.

Mildschütz Kálmán néven született, 1932-ben nevét Abay Kálmánra (nem Abai Kálmánra!) változtatta. Magyarországon írásai Abay Kálmán, Abay (Mildschütz) Kálmán és Mildschütz Kálmán néven jelentek meg. Németországban inkébb eredeti, Mildschütz családnevét használta, ill. német nyelvű írásait Mildschütz, Koloman néven jegyezte.

Elismertség

A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége alapító tagja (1949-től).

Elismerés

Kis Ezüst Vitézségi Érem (1917), Katonai Érdemkereszt hadiszalagon és kardokkal (1918), a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1940).

Főbb művei

F. m.: Elővezetés és elfogás. Tanulmány a SzUT. 44. és 45. §-airól. Mildschütz Kálmán néven. (Bp., Stádium, 1931)
Táblázatos áttekintés a SzUT-, a NyUT- és a CsÜSZ-szal összefüggő fontosabb rendeletekről, közleményekről és magyarázatokról. Összeáll. Abay (Mildschütz) Kálmán néven. (Debrecen, Tiszántúli Lap- és Könyvkiadó, 1933)
Tárgy- és számmutató a m. kir. csendőrségre vonatkozó rendeletektről 1920 jan. 1-jétől 1934. dec. 31-ig. Összeáll. Abay Kálmán néven. (Bp., Madách Kiadó, 1935)
A magyar nyelvű emigrációs sajtó bibliográfiája. Bemutató rész. A Német Szövetségi Köztársaságban 1945–1962 között kiadott emigrációs sajtó bibliográfiája. Összeáll. Mildschütz Kálmán néven. (München, 1963)
Ungarische Katolische Presse im Ausland. Koloman Mildschütz néven (András, Emmerich–Morel, Julius: Bilanz des ungarischen Katholizismus. Kirche und Gesellschaft in Dokumenten, Zahlen und Analysen. München, 1969)
Die Sammlung der ungarischen Exilpresse im Ungarischen Institut München. Koloman Mildschütz néven. (Ungarn-Jahrbuch, 1970)
Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945–1975. Összeáll. Koloman Mildschütz néven. (München, 1977).

Irodalom

Irod.: források: Olmützből gyászlapot kaptunk. Paust János cs. és kir. ezredes neje, Simon-Böröndy Aloizia elhunyt. (Fővárosi Lapok, 1879. ápr. 29.)
Bienaui Paust János ezredesi előléptetése. (Budapesti Közlöny, 1889. ápr. 30.)
Elhunyt százados. Mildschütz Gyula a pécsi hadapródiskola tanára elhunyt. Az elhunyt múlt évben vesztette el nejét, s most utána két gyermek maradt teljesen árván. (Pécsi Napló, 1903. okt. 18.)
Mildschütz Gyula meghalt. (Soproni Hírlap, 1931. jún. 26.)
Eltemették Mildschütz Gyulát. (Soproni Hírlap, 1931. jún. 28.)
Mildschütz Kálmán csendőr százados családnevét „Abay
-ra változtatta. (Budapesti Közlöny, 1933. jan. 26.)
Abay Kálmán áthelyezése Adonyból. (Honvédségi Közlöny, 1940. jan. 15.)
Abay Kálmán előléptetése. (Honvédségi Közlöny, 1942. ápr. 3.)
Zámbó Jánosné Mildschütz Anna főgimnáziumi r. tanár özvegye elhunyt. (Nemzeti Újság, 1942. dec. 5.)
Elhunyt Abay (Mildschütz) Kálmán. (Bajtársi Levél, 1975)
Kulcsár-Ebeling Kinga–K. Lengyel Zsolt: Bibliographie der ungarischen Exilpresse im Ungarischen Institut München. 1975–1990. (Ungarn-Jahrbuch, 1997).

Irod.: lexikonok: Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7B-HLY8 ([ifj.] Mildschütz Mátyás és Hegedűs Anna házassági anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-Q4GL ([ifj.] Mildschütz Gyula születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-98HJ?i=18&wc=92ST-7MS%3A40680101%2C48561001%2C42177301&cc=1452460 (Mildschütz Kálmán születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-Q4GL ([id.] Mildschütz Gyuláné Paust Ida halotti anyakönyve, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/427332 ([id.] Mildschütz Gyula gyászjelentése, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/427334 (Mildschütz Mátyásné Moschnitska Anna gyászjelentése, 1905)

 

http://www.csendor.com/konyvtar/biografia/egyenek/Abay-Mildschutz%20Kalman%20ezredes.pdf (Abay Mildschütz Kálmán csendőr ezredes életrajza, 2019)

 

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1975. febr. 12.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője