Abai Imre
Abai Imre

2024. december 8. Vasárnap

Abai Imre

római katolikus pap, művelődéstörténész

Névváltozatok

1936-ig Langhammer Imre 

Születési adatok

1912. december 12.

Szombathely, Vas vármegye

Halálozási adatok

1970. január 16.

Budapest

Temetési adatok

1970. január 27.

Budapest

Farkasrét


Család

Szülei: Langhammer Adolf MÁV-tiszt, vasszécsényi állomásfőnök, Paukovits Franciska. Tizenegyen voltak testvérek, közülük hatan élték meg a felnőttkort; ő volt a legfiatalabb.

Testvérei: Abai/y Jenő (= Langhammer Jenő, 1897. aug. 4. Aba, Fejér vm.–1954. jan. 14. Szombathely) Vasvár község főjegyzője, Pornóapáti község tanácselnöke, Nagy Béláné Langhammer Ida Mária (1899. ápr. 18. Szombathely), Abai Margit (= Langhammer Anna Margit, 1902. szept. 6. Aba), Langhammer Valéria Terézia (1904. ápr. 28. Aba), Langhammer Ilona (1905. aug. 10. Szombathely–1978. jan. 17. Szombathely. Temetés: 1978. jan. 23. Szombathely, Jáki úti Temető).

Abay Jenő leánya: Abay Ilona (1919. Vasvár) tanítónő. 

A család Abáról származott, apját a Szombathely–Rum vasútvonal megnyitásakor helyezték át Vasszécsénybe. 1936-ban még papnövendékként vette fel az Abai nevet; testvére, Jenő 1945 előtt az Abay névváltozatot használta.

Iskola

A csornai premontrei kanonokrend szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumában éretts. (1931), a szombathelyi papnevelde elvégzése után Szombathelyen pappá szentelték (Abai Imre néven, 1936. jún. 21.), Grősz József kalocsai érsek, a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója engedélyével tanulmányait Budapesten folytathatta, a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942).

Életút

A magyar kir. tanárképző intézet budapesti gyakorló főgimnáziumában tanárjelölt (1940–1941), r. tanár (1942–1943); közben a budapesti II. kerületi Ponty utcai Hunfalvy János Kereskedelmi Középiskola mb. tanára és hittanár (1941–1942), katonai szolgálatot teljesített (ún. póttartalékos karpaszományosként, 1942. márc. 6.–1942. dec. 31.). Grősz József szombathelyi karkáplánná nevezte ki és megbízta a szeminárium könyvtárának rendezésével (1943. nov. 1.–1944. máj. 15.), tábori lelkészi behívót kapott, a keleti fronton azonban csípőízületi gyulladást szerzett, hazatérése után a budapesti Királyhágó úti kórházban kezelték (1944–1945). A kőszegi Hunyadi Mátyás Katonai Középiskola r. tanára (1945–1946; a fronttal együtt Ausztriába távozott, a háború végeztével, 1945 tavaszán gyalog tért haza Vasszécsénybe.) A budapesti II. kerületi érseki katolikus gimnázium, Rákóczi-kollégium és fiúnevelő-intézet r. tanára és mb. igazgatója (1946. dec. 1.–1948. máj. 31.), egyúttal a Rákóczi-kollégium templomának lelkésze (1948. jún. 1.–1950. máj. 1.) és a Betegek Apostoli Mozgalma budapesti titkára is (1948. szept. 1.–1950. máj. 1.). Nagysitkén kisegítő lelkész és a püspöki elemi iskola tanítója (1946).

Sárvárott káplán (1950–1956), egyúttal Grynaeus György plébános betegsége idején adminisztrátorként igazgatta a plébániát (1953-tól). A forradalom idején határozott fellépésével nyugalomra intette a tüntető tömeget és megakadályozta, hogy a helyi munkások és a kivezényelt államvédelmisek között erőszakos cselekményekre kerüljön sor. Megválasztották a helyi nemzeti bizottság elnökévé (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.), jóllehet igyekezett együttműködni a hatóságokkal a forradalom leverése után letartóztatták (1957. febr. 26.). A börtönben megkínozták, kegyetlenül bántalmazták, majd az így megszerzett beismerő vallomása után első fokon „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett és államtitoksértés bűntette vádjával első fokon 12 év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1957. jún. 19.; másodfokon 2 év 6 hónapra enyhítették, 1957. okt. 4.; három év próbaidőre felfüggesztették, 1959. okt. 28.; semmissé nyilvánították: 1992) A kegyetlen bánásmód miatt a börtönben súlyos tüdőbetegséget kapott. Szabadulása után Budapestre költözött, a budafok-hárosi pályaudvarnál lévő tejipari vállalatnál kocsikísérőként, majd diszpécserként dolgozott (1959–1970).

Abai Imre Szombathelyen született, tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte, majd Sárvárott élt és tevékenykedett. Pályafutásának kezdetén a szombathelyi püspöki levéltárban kutatott, bekapcsolódott a Márton Lajos által kezdeményezett, Schönvisner István munkásságát feltáró kutatásba, ill. több értékes művelődéstörténeti dolgozatot írt Szombathely és Vas megye múltjából, a város legrégebbi iskolájáról. Hitéleti tevékenysége és papi teendői mellett később tudományos karrierje megtört, ám érdeklődése élete végéig megmaradt a helytörténet, elsősorban szűkebb pátriája, Vas vármegye históriája foglalkoztatta. A forradalom kitörése után mind a karhatalom, mind Sárvár vezetői felkeresték mint a település köztiszteletben álló lelkésze segítsen helyreállítani a rendet és a nyugalmat a kisvárosban. Okt. 27-én a tanácsháza főtéri balkonjáról nagy beszédet intézett a néphez, melyben megbékélésre szólított fel, elítélte az önbíráskodást és megakadályozta az esztelen rombolást. Beszéde és határozott fellépése után választották meg a helyi nemzeti bizottság elnökévé. Az ellene lefolytatott perben a legfőbb bűne az volt, hogy mint a nemzeti bizottság elnöke lefoglaltatta és a plébániára vitette az államvédelmi iratokat, majd valamennyit elégettette (ezzel a döntéssel igyekezett elébe menni a lincseléseknek, s valószínű, hogy számos ember életét mentette meg…) Kezdeményezte a hittanoktatás visszaállítását, a keresztek visszahelyezését és a helyi hősi emlékművön egy „1956. október 23.” emléktábla elhelyezését. A vádiratban azt igyekeztek bizonyítani, hogy Abai Imre az elégetett iratokat külföldre kívánta eljuttatni, az új hatalom gyanúját látszólag igazolta az a tény, hogy a volt sárvári plébános, Grynaeus György a forradalom hírére Innsbruckból hazatérő unokaöccse, Gróth Béla prefektus Ausztriába menekítette Grynaeus György könyvtárát és iratait. A két, egymástól független eseményt a vád összekompilálta, kiegészítve a szokásos antiklerikális lózungokkal. A megtorlás idején, Vas megyében, első fokon Abai Imre kapta a legsúlyosabb börtönbüntetést. A kegyetlen bánásmód miatt kiújult súlyos tüdőbetegsége: előbb a rabkórházban, majd a Korányi Tüdőszanatóriumban kezelték.

Szabadulása után papi szolgálatba nem helyezték vissza (de 1961. jún. 29-én megtarthatta ezüstmiséjét). Élete utolsó éveiben – rohamosan romló egészségi állapota ellenére – újra visszatért kedvelt tudományos tevékenységéhez. A Magyar Misekönyv szerkesztésében lektori feladatokat vállalt, közreműködött az Országos Liturgikus Bizottság kiadványaiban – több liturgikus szöveget először ő fordított le magyar nyelvre.

Emlékezet

Abai Imre Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, földi maradványait 2000. szept. 17-én a farkaréti Mindenszentek Templom urnatemetőjébe helyezték át. Minden év okt. 23-án este alapítványi misét mondanak érte a sárvári Szent László-plébániatemplomban, ahol a templom falán emléktábláját is elhelyezték (Péry József ötvös- és Benkő Ilona keramikusművész alkotása, bronz, 1993). Emlékszobra a vasszécsényi templomkertben látható (Bálint József fafaragó mester alkotása, 2016).

Elismerés

Sárvár díszpolgára (posztumusz, 2002).

Főbb művei

F. m.: Boszorkányégetés Szombathelyen. (Vasi Szemle, 1936. 1-2.)
A tordai Szaniszló-család Szombathelyen. (Vasi Szemle, 1936. 5-6.)
Szombathely város igazságszolgáltatása a XVII. század elején. 1–2. (Dunántúli Szemle, 1940. 5-6.–1943. 5-6.)
Szombathely legrégibb elemi iskolája. 1–2. (Dunántúli Szemle, 1944. 1-2.–5-6.).

Irodalom

Irod. és források: 12 évi börtönre ítélték az ellenforradalmár Abai plébánost. (Vas Népe, 1957. jún. 20.)
Abai Imre ny. sárvári plébános, gimnáziumi tanár elhunyt. (Új Ember, 1970. febr. 1.)
Langhammer Ilona életének 73. évében elhunyt. (Vas Népe, 1978. jan. 21.)
Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. (Abaliget, 1992)
Bodorkós: Lecsendesítette a háborgó tengert. Abai Imre emléke. [Életéről és az új A. I. emléktábláról.] (Vas Népe, 1994. okt. 22.)
Sziblerné Varga Mária: Akikért a harang szól. A sárvári forradalom és Abai Imre. A Vasi Szemle 1956-os pályázatán díjazott tanulmány. (Vasi Szemle, 1996. 4.). Bajontai Imre: Mi történt Sárváron, 1956-ban? (Vasi Szemle, 1997. 5.)
Horváth Sándor: „Övék a mennyek országa.” Egyházüldözés a szombathelyi egyházmegyében. (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2008. 1-2.)
Pákozdi István: A halál mezsgyéjén. In memoriam Abai Imre. (Praeconia. Liturgikus szakfolyóirat, 2009. 1-2.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBH-X6VW (Langhammer Ida Mária születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBH-6HFB (Langhammer Anna Margit születési anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBH-8Q9F (Langhammer Valéria Terézia születési anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VB9-CLNM (Langhammer Ilona születési anyakönyve, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-TVCC (Langhammer Ida és Nagy Béla házassági anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-PMML (Abai Jenő halotti anyakönyve, 1954)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301614 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301615 (Abai Imre gyászjelentése, 1970)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7Q7R-VPMM (Abai Imre halotti anyakönyve, 1970)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-P59T (Langhammer Ilona halotti anyakönyve, 1978)

 

https://nadasdymuzeum.hu/abai-langhammer-imre-2013-04-03-2013-04-03 (Abai Imre életrajza a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum honlapján, 2014)

https://www.kozterkep.hu/31073/abai-imre (Abai Imre emlékműve Sárvárott, 2017)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője