Abaffy Béla
Abaffy Béla

2024. október 12. Szombat

Abaffy Béla

pedagógus, irodalomtörténész

Születési adatok

1875. november 9.

Szentes, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1918. október 31.

Makó, Csanád vármegye

Temetési adatok

1918. november 2.

Makó


Család

Nagyszülei: Abaffy Károly (1801–1837. jún. 13. Újverbász, Bács-Bodrog vm.) evangélikus lelkész Újverbászon, Hlavách Terézia (1804. aug. 18.–1882. nov. 27.); czeczei Mátéffy Lajos (1818. dec. 28. Makó, Csanád vm.–1903. jan. 10. Battonya, Csanád vm. Temetés: 1903. jan. 12. Battonya) ügyvéd, szolgabíró, Soós Mária (1821. nov. 17. Szentes, Csongrád vm.).

Szülei: Abaffy László (1837. jún. 29. Hol?–1918. jan. 31. Szentes) takaréktári pénztárnok, czeczei Mátéffy Julianna (1855. júl. 19. Nyírbátor, Szabolcs vm.–1943. febr. 2. Bp.).

Abaffy László testvére: Abaffy Zsigmond (1833. Újverbász, Bács-Bodrog vm.–1902. ápr. 16. Szentes. Temetés: 1902. ápr. 17. Szentes) mérnök, Szentes város főmérnöke.

Testvére: Abaffy Gyula (1893. márc. 29. Szentes–1960. nov. 20. Bp. Temetés: 1960. nov. 25. Farkasrét) evangélikus lelkész, hitoktató, középiskolai r. tanár.

Felesége: Háry Zsuzsanna (†1939. júl. 6. Bp. Temetés: 1939. júl. 9. Rákoskeresztúr), Háry István és Brammenhart Magdolna leánya.

Gyermeke, fia: Abaffy László (1906. márc. 18. Makó–1975. máj. 31. Huttenheim. Temetés: 1975. jún. 6. Huttenheim): újságíró, író, műfordító, ill. Abaffy Béla (1904. szept. 8. Torontál) magántisztviselő és Abaffy Károly (1912. ápr. 16. Makó); leánya: Abaffy Etelka (1909. jan. 1. Makó–1996. dec. 11. Hol?). Abaffy Gyula (1910. szept. 24. Makó) csecsemőkorában elhunyt.

Iskola

Elemi és középiskoláit Szentesen végezte (1894-ben éretts.), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Kollégium tagjaként – magyar nyelv és irodalom–latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1898).

Életút

A makói magyar kir. állami főgimnázium h. tanára (1897–1899), r. tanára (1899–1918).

Makói városi képviselő és az evangélikus egyháztanács főjegyzője.

Irodalomtörténészként a reformkor és Jókai Mór (1825–1904) munkásságával foglalkozott, számos irodalmi segédkönyvet és munkafüzetet írt és szerkesztett. Makón együtt tanított a helyi gimnáziumban a költő Juhász Gyulával (1913–1917).

Elismertség

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja (1912-től).

A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) tagja.

Szerkesztés

Az Irodalmi segédkönyvek szerkesztője (1910–1914).

Főbb művei

F. m.: Pályaválasztás előtt álló tanítványaink tájékoztatása. (Gyakorlati Paedagogia, 1907)
Az Aeneis olvastatása a VII. osztályban. (Az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye, 1909)
Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa. – A peregrinus. Magyarázta A. B. (Irodalmi segédkönyvek. 1–2. Szeged, 1911)
Jókai Mór: Az új földesúr. Magyarázta A. B. (Irodalmi segédkönyvek. 23. Szeged, 1914).

Irodalom

Irod.: Elhunyt özvegy Abaffy Béláné. (Pesti Hírlap, 1939. júl. 8.)
Császtvay István–Péter László: Juhász Gyula makói évei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 3.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS1J-33D6-C (Abaffy Béla születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-51JZ (Abaffy László születési anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP68-97JZ?i=689 (Abaffy Etelka születési anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-45QG (Abaffy Gyula születési anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB7-HLY3 (Abaffy Károly születési anyakönyve, 1912)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301570 (Abaffy Béla gyászjelentése, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-WX42 (Abaffy Béla halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68CL-C2HK (Abaffy Béla és Kovács Rozália házassági anyakönyve, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QRRW-VR3Z (Abaffy Béláné Háry Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1939)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője