Abafáy Gusztáv
irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő
Névváltozatok
Öffenberger Gusztáv
Születési adatok
1901. szeptember 12.
Budapest
Halálozási adatok
1995. március 2.
Landshut, Németország
Család
Felesége: Korbuly Margit, gesztenyesi Korbuly Leó és benedeki Borza Erzsébet leánya.
Borza Erzsébet testvére: Borza Jenő (1884. nov. 23. Tövis, Alsó-Fehér vm.–1941. okt. 8. Bp. Temetés: 1941. okt. 11. Kerepesi út) orvos, sebész, egyetemi magántanár, a Magyar Urológiai Társaság elnöke.
Fia: Öffenberger Gusztáv filozófus.
Iskola
Az erdélyi római katolikus státus brassói főgimnáziumában éretts. (1919), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, tanulmányait nem fejezte be.
Életút
Brassón magántisztviselő (1920-as évek végétől), majd a Brassói Lapok, az Erdélyi Helikon, a Pásztortűz és a Független Ujság munkatársa (1935–1947), Marosvásárhelyen újságíró és szerkesztő (1947–1948), a bukaresti Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének első főszerkesztője (1948–1951), egyúttal a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem előadó tanára (1948-tól) és a Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárának könyvtárosa, ún. főkutatója (1951–1966).
Áttelepült a Német Szövetségi Köztársaságba (1983-tól).
Irodalomtörténészként elsősorban Erdély kulturális örökségével, Asztalos István (1909–1960), Nagy István (1904–1977), Salamon Ernő (1912–1943) munkásságával foglalkozott. Jelentős érdemeket szerzett a romániai magyar prózairodalom megismertetése terén
Különösen értékes a Bolyai-hagyaték feldolgozásával kapcsolatos tevékenysége. Mint a Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóját őt és Benkő Samut bízták meg Bolyai János és Bolyai Farkas kéziratos hagyatékának rendezésével és a leltár szakszerű elkészítésével (1953–1959). A Bolyai hagyatékban felfedezte Bolyai Farkas A párisi per c. „érzékeny játékát”. Közel százötven év után színpadra alkalmazta és kezdeményezte a mű bemutatóját (Marosvásárhely, 1965. dec. 27–28.). Szintén ő fedezte fel ugyanitt Bolyai Farkas egy Hamlet-fordítástöredékét.
Főbb művei
F. m.: önálló művei és nagyobb tanulmányai: Din manuscrisle inedite ale eni Bolyai János. Benkő Samuval. (Cluj, 1956)
Bolyai János nézetei a nyelvről és gondolkodásról, az esztétikáról és művészetről. Halálának 100. évfordulójára. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1960. 1-2.)
Adalékok József Attila életéhez és költészetéhez. – Egy elfelejtett Móricz novella. Közli: A. G. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1960. 3-4)
Három portré. Asztalos István, Nagy István, Kovács György. Kacsó Sándorral és Sőni Pállal. (Tanulók könyvtára. Kritikai kiskönyvtár. Bukarest, 1963)
Írók, írások. Tanulmányok és cikkek. Kacsó Sándorral, Sőni Pállal. (Bukarest, 1964)
Nagy István írói pályájának kezdete. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1964. 1.)
Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban. – Arany László, a szalontai Arany Emlékmúzeum alapítója és adománya, az Arany-könyv. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965. 2.)
Irodalmi vonatkozások legális kommunista sajtónk magyar nyelvű lapjaiban 1960–1964 között. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1966. 1.).
F. m.: kisebb írásai: Gyász. Németh László könyve. (Erdélyi Helikon, 1936. 3.)
A Dosztojevszkij-hagyaték. (Erdélyi Helikon, 1936. 6.)
Napnyugati őrjárat. Márai Sándor könyve. (Erdélyi Helikon, 1936. 7.)
Katherine Mansfield. (Erdélyi Helikon, 1936. 9.)
Móricz Zsigmond németül. (Erdélyi Helikon, 1937. 1.)
Tibold Márton. (Erdélyi Helikon, 1937. 7.)
Fiatalok irodalma. Felvonultatjuk az új transzilvániai író-nemzedék kiválóságait. 1. Szabédi László. (Brassói Lapok, 1937. márc. 28.)
2. Wass Albert. (Brassói Lapok, 1937. ápr. 4.)
3. Kovács György. (Brassói Lapok, 1937. ápr. 18.)
4. Szenczei László. (Brassói Lapok, 1937. máj. 2.)
5. Dsida Jenő. (Brassói Lapok, 1937. jún. 6.)
Tamási Áron két könyve. (Pásztortűz, 1937. 7.)
A tékozló fiú. Gaál Gáborról. (Utunk, 1947. júl. 19.)
Irodalmunk újraolvasásához: Móricz Zsigmond. (Utunk, 1948. nov. 20.)
Bánk bán. (Utunk, 1949. febr. 26.)
Haladó hagyományaink. Bolyai János. (Romániai Magyar Szó, 1951. dec. 15.)
Új német irodalom Romániában. (Korunk, 1957. 4.)
Oscar Walter Cisek. (Korunk, 1958. 5.)
Szilágyi András írói útja a felszabadulásig. (Korunk, 1959. 9.)
Bolyai János, a filozófus. (Korunk, 1960. 2.)
Semmiből egy új, más világot teremtettem. Bolyai Jánosról. (Utunk, 1960. jan. 29.)
Bolyai Farkas Shakespeare csillagzata alatt. (Korunk, 1964. 7.)
Döntő találkozás. Kovács György íróról. (Igaz Szó, 1971. 3.)
Bolyai Farkas. (Művelődés, 1975. 2.)
Két kaszabörtön. Illyés Ferenc székelykeresztúri matematikanár városa iskolájában előadta Kocsis János Bolyai János estéje c. monodrámáját. (Igaz Szó, 1975. 3.)
Rekviem Móricz Erzsikéért. (Móricz Zsigmond közöttünk. Szerk. Gábor Dénes, Kántor Lajos, H. Szabó Gyula. Bp., 1979)
A Kelet Népe mindenese. (Korunk, 1979. 5.)
Emlékmozaik. (Korunk, 1980. 7-8.).
F. m.: szerk.: Új erdélyi antológia. Szerk. Jancsó Elemérrel és Szemlér Ferenccel. (Kolozsvár, 1937)
Salamon Ernő: Gyönyörű sors. Vál. versek. Összeáll. Bonyháti Jolánnal és Szemlér Ferenccel. A címlap Andrásy Zoltán munkája. (Bukarest, 1948)
Móricz Zsigmond: Rokonok. Román nyelvre ford. Muresanu, Petre. Az előszót írta A. G. (Bucuresti, 1949)
Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946. jún.–1955. dec. Mutató. Összeáll. A. G. (Kolozsvár, 1957)
Szilágyi András: Gyalogszerrel. Riportok, novellák. Szerk., az előszót írta A. G. (Bukarest, 1961)
Kovács György: Pletykafészek. – Varjak a falu felett. Két regény. Szerk., az előszót írta A: G. (Bukarest, 1962)
Nagy István: A boldog utcán túl. Elbeszélések, karcolatok. Vál., szerk. A. G. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1966)
Izsák József: Asztalos István. Kismonográfia. A. I. műveinek bibliográfiáját összeáll. Bonyháti Jolánnal. (Bukarest, 1967)
Varró Dezső: Gyilkos tavasz. Versek. Szerk., az előszót írta, a bibliográfiát összeáll. A. G. (Kolozsvár, 1970)
Kovács György: A hadnagy és a tünemény. Elbeszélések. 1941–1976. Vál., szerk. Bonyháti Jolánnal és Halász Boriskával. (Romániai magyar írók. Bukarest, 1977).
Irodalom
Irod.: források: Öffenberger Gusztáv budapesti születésű brassói lakos, főgimnáziumi tanuló Táltos névre magyarosított! (Budapesti Közlöny, 1919. jan. 8.)
Farczády Elek: A Bolyai-kultusz története és a marosvásárhelyi Bolyai-múzeum. – A történet-tan szelleme és becse. Bolyai János kéziratos hagyatékából. Közzéteszi: Benkő Samu. (Korunk, 1960. 1.)
Balogh Edgár: A Bolyai-ősbemutatóról. (Utunk, 1965. máj. 28.)
Szekernyés János: Bolyai János emlékére. (Előre, 1973. nov. 24.)
Staar Gyula: A Bolyai-kép új színei. Beszélgetés Kiss Elemér egyetemi tanárral. (Magyar Tudomány, 1998. 4.)
W. Kovács András: Kiegészítés a Wass Albert-dossziéhoz. (Kortárs, 2005. 7.)
Orbán Kinga: Az erdélyi realizmus. (Látó, 2010. 7.)
Ilia Mihály: Egy zöldfülű Kolozsvárt – 1959-ben. (Korunk, 2013. 5.).
Irod.: lexikonok: Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita és Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (2. bőv. kiad. Bp., 2010).
neten:
https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/bolyai-dramak.html#gsc.tab=0 (Egyed Emese: Iskoladráma? Filozófia? Bolyai Farkas drámáiról, 2013)
https://www.e-nepujsag.ro/articles/bolyai-farkas-szinmuve-marosvasarhelyen (Kuti Márta: Bolyai Farkas színműve Marosvásárhelyen, 2018)
Megjegyzések
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában Öffenberger Gusztáv néven szerepel.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2023
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)