Család

Kárpátaljai eredetű örmény családból származott.

Szülei: Abkarovics József (1888. febr. 21. Szolyva, Bereg vm.–1918. okt. Munkács, Bereg vm.) tanító, a zsófiafalvai (Bereg vármegye) állami elemi iskola tanítója (1913–1918), Kotsán Margit, a beregszászi állami polgári iskola r. tanára.

Felesége: Abád Józsefné Hauzer Henriette (1922. jún. 16. Győr–1992. szept. 10. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1992. okt. 5. Farkasrét) ritmikus sportgimnasztikai edző, szakíró.

Eredeti családnevét mind Abkarovics, mind Abkarovits változatban használta.

Iskola

A beregszászi állami középiskolában éretts. (1929), a prágai Károly Egyetemen középiskolai tanári végbizonyítványt szerzett (1934) és a párizsi Sorbonne-on művészettörténetet is hallgatott (1930-as évek eleje); a debreceni Tisza István Tudományegyetemen matematika–ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1940).

Életút

A komáromi tanítóképző intézet h. (1933–1938), az ungvári katolikus gimnázium h. tanára (1939–1940); közben a debreceni középiskolai tanárképző intézet beosztott tanárjelöltje (1940–1941). Az ungvári katolikus gimnázium r. (1941–1945), a budapesti Árpád Gimnázium r. (1945–1946), a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium r. tanára (1946–1949).

A budapesti Eötvös József Gimnázium (1949–1952), a BOTE Gyógyszerész-tudományi Kar matematikatanára (1950–1955), a budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet Matematika Tanszék vezetője (1953–1954), a matematikaoktatás országos vezető szakfelügyelője (1954–1959). A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI, 1959–1969), a TF Kutató Intézete (TFKI) módszertani osztályvezetője (1969–1973), tud. főmunkatársa (1959–1980).

Az 1930-as években, Prágában ismerkedett meg a röplabdajátékkal, 1945-től Magyarországon élt. A magyar férfi röplabda-válogatott vezetőedzője (1948, 1951, 1954–1962), a Budapesti Honvéd (1950–1951), a Csepeli Vasas (1951–1957), az Újpesti Dózsa férfi röplabdacsapatának vezetőedzője (1957–1960 és 1971–1972); mesteredző (1961). A Magyar Röplabda Szövetség elnöke (1968–1969), a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja, a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) edzőtestületének tagja. A röplabda sportág magyarországi szaknyelvének egyik kialakítója, a TF-en a röplabda-szakedzőképzés vezetője, az első magyar röplabdaszakkönyvek szerzője.

Edzőként a magyar férfi válogatottal Eb 5. (1958), vb 6. (1960); a Csepellel magyar bajnok (1951, 1952, 1953, 1954), magyar kupagyőztes (1951, 1953); az Újpesti Dózsával magyar bajnok (1957/58, 1958/59, 1959/60, 1971, 1972), magyar kupagyőztes (1957).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, feleségével együtt, közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére Abád József-emlékversenyeket rendeztek (1986-tól), ill. a Magyar Röplabda Szövetség emlékére Abád József-díjat alapított (nemzetközi eredményekben megmutatkozó kiemelkedő sportedzői tevékenység és eredményes nevelői oktatói munka elismeréseként; évente legfeljebb két szakedzőnek, 1996?-tól).

Feleségével, Hauzer Henriette-tel összegyűjtött értékes, XVIII–XIX. századi képző- és iparművészeti gyűjteményét végrendeletében a győri Xantus János Múzeumra hagyta (Abád–Hauzer-gyűjtemény).

Szerkesztés

Röplabda-szakcikkei elsősorban a Sport és Tudományban (1960–1964), a Testneveléstudományban (1967–1971) és TF Tudományos Közleményeiben jelentek meg (1969–1972).