Család

Sz: Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök, ny. r. tanár, Bella Franciska. F: Pécsváry Hedvig. Fia: vitéz Pécsváry-Herrmann Miksa (1898–1945) gépészmérnök és Herrmann Gábor.

Iskola

Középiskoláit magánúton, Körmöcbányán és Szegeden végezte, a Szegedi Főreáliskolában éretts. A bécsi műszaki egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1893).

Életút

A bécsi műszaki egyetem tanársegéde (1893–1894), a bécsi Schultz és Goebel cég mérnöke és az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság resicabányai egységének konstruktőre (1894–1899). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. a Bányászati és Erdészeti Főiskola Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. rk. (1889–1900), ny. r. tanára (1900–1911); a Tanszék vezetője és a Főiskola rektora (1906–1908). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépszerkezettani Tanszék ny. r. tanára (1911–1940); közben a Gépészmérnöki Kar dékánja (1917–1921) és az Egyetem rektora (1933–1934). A kormányzó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), az Egységes Párt (EP) programjával nemzetgyűlési (Sajószentpéter, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselő (Sopron, 1927–1935). A Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere (1926. okt. 15.–1929. aug. 31.). A Talbot Centrale elnök-vezérigazgatója (1929-től). Bányaipari gépészettel, gépszerkezettannal foglalkozott, úttörő munkát végzett a vas hengerlési munkájának matematikai vonatkozásai terén. Nemzetközileg is kiemelkedik a Gépelemek (1924) c. műve, amelyik az első magyar nyelvű géptani egyetemi tankönyv. Szemléleti módja még ma is iránymutató, rendszerezésével világviszonylatban is kiemelkedő alkotás. Szakirodalmi munkásságában a modern magyar gépészeti szaknyelv megteremtője. Komoly munkásságot fejtett ki továbbá a magyarországi energiahordozók – kőszén, kőolaj, földgáz – feltárásában. Miniszterként jelentős eredményeket ért el a hazai közúti hálózat korszerűsítése és a magyar államvasutak villamosítása terén, a dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Nevéhez fűződik a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító ún. Talbot-szerződés.

Emlékezet

Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszékén látható.

Elismertség

A Magyar Szabványosítási Bizottság (1921–1923), a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE, 1923–1926) és a Magyar Mérnöki Kamara elnöke (1924–1926).

Elismerés

Az MMÉE Hollán-díja (1912).