Hermann István Egyed
Hermann István Egyed

2024. április 25. Csütörtök

Hermann István Egyed

egyháztörténész, premontrei szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

Hermann Egyed István

Születési adatok

1895. február 17.

Bátaszék, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1970. március 22.

Bátaszék


Család

Középiskoláit Szekszárdon és Pécsett végezte, a ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1914), majd Jászón belépett a premontrei szerzetesrendbe (1914), az újoncév kitöltése után az innsbrucki teológiai akadémián tanult (1915–1920); pappá szentelték (1918. szept. 30.). Innsbruckban hittudományi doktori okl. (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen német–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1929), a katolikus egyház története Magyarországon a török felszabadító háborúktól napjainkig tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933).

Iskola

A gödöllői reálgimnázium (1925–1929), a budapesti hittudományi főiskola r. tanára (1929–1940). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1933–1938), az egyháztörténet c. rk. tanára (1938–1949). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi és Művelődéstörténeti Tanszékének ny. r. tanára (1940–1949) és a Tanszék vezetője (1940–1948); közben a Bölcsészkar dékánja (1944–1945), majd dékánhelyettese (1945–1946). A bp.-i Katolikus Tanárképző Akadémián az egyháztörténet nyugalmazott tanára (1949–1950).

Életút

épkori és kora újkori magyar történelemmel, művelődéstörténettel, elsősorban egyház- és településtörténettel, ill. egyházi intézmények és a magyarországi hitoktatás történetével foglalkozott. Alapvető jelentőségű monográfiában dolgozta fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karának történetét (Artner Edgárral, 1938). Bátaszék és környéke történetével kapcsolatos munkássága is értékes. Magyarul általában Hermann Egyed néven publikált, német nyelvű írásai Aegidius Hermann, francia nyelvű dolgozatai Gilles Hermann néven jelentek meg. Bátaszéken élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Nagy egyháztörténeti monográfiája (A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig) csak halála után jelenhetett meg (Adriányi Gábor gondozásában, Münchenben, 1973-ban). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére (Bátaszéken, 1995. máj. 20-án), s a tudományos ülés után emléktábláját is felavatták. Az 1990-es években önéletírása és néhány tudományos dolgozata is megjelent a bátaszéki gimnázium gondozásában. A Szent István Akadémia tagja (1938). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja.

Főbb művei

F. m.: A bátaszéki németek és népdalaik. Monográfia és egy. doktori értek. (Német Philologiai Dolgozatok. 38. Bp., 1929)
Adatok a kassavidéki reformkorszak történetéhez. (Katholikus Szemle, 1929)
A magyar hadsereg tábori főlelkészei 1848–1849-ben. (Katholikus Szemle, 1931)
Das Prämonstratenser Gymnazium von Rozsnyó – Rosenau – in Oberungarn. 1778–1787. Ein Beitrag zur Lehrtätigkeit des Ordens. (Analecta Praemonstratensia. Bd. 7. Tongerloo, 1931)
A magyar katholikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Monográfia. (Gödöllő–Vác, 1932)
Francia emigráns papok Magyarországon, a nagy forradalom idején. (Katholikus Szemle, 1933)
Lonovics József római küldetésének – 1840–1841 – belpolitikai és diplomáciai előkészítése. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyháztörténelmi Szemináriumának kiadványai. 1. Bp., 1934)
Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. (Századok, 1935)
Az 1822-i erdélyi egyházmegyei zsinat. (A Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. V. köt. Bp., 1935)
Telepítések a XVIII. században. 1–2. (Katholikus Szemle, 1936)
A Ratio Educationis szerzője. (Katholikus Szemle, 1937)
Staatliche Klosterreform in Ungarn. 1814–1827. (Jahrbuchs des Graf Kuno Klebelsberg Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien. 7. Bp., 1937)
A Felvidék magyarsága. – Magyar középkor. (Katholikus Szemle, 1938)
A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I. köt. A Hittudományi Kar története. 1635–1935. Artner Edgárral. (Bp., 1938
Új kiad. Bp., 1999)
Les courants d’idées occidentaux dans l’enseignement de la théologie en Hongrie. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1938)
Szerzetesség és lelkipásztorkodás a kolduló rendek fellépéséig. (Theologia, 1938)
XII. Pius első körlevele. – Hóman Bálint összegyűjtött munkái. – Tolna vármegye múltjából. (Katholikus Szemle, 1939)
Ciszterci Charta Caritatis, premontrei statutumok, domonkos constitutiók. (Theologia, 1940)
Az egyház küzdelme a keresztény közösség eszméjéért és formájáért. (Katholikus Szemle, 1941)
Árpádházi Szent Erzsébet. (Hősök és szentek. Magyar szentek. A bevezetést Schütz Antal írta. Bp., 1941
Szentjeink élete és halála. Hősök és szentek. Új kiad. Bp., 1991)
A vallásos ember a barokk korban. (Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Barokk és felvilágosodás. Bp., 1941
Hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Erdély magyar egyeteme. – A tizenkét Pius. (Katholikus Szemle, 1942)
Ferenc József és 1849. okt. 6. – Magyarok és délszlávok. (Délvidéki Szemle, 1942)
A szigeti zárdaalapítás történelmi jelentősége. (Boldog Margit [folyóirat], 1942)
A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. Monográfia. Eberhardt Bélával. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 8. Veszprém, 1942)
Népoktatás a Veszprémi Egyházmegyében a XIX. század elején. (Regnum Egyháztörténeti Évkönyv. 1942/43. Bp., 1943)
A történetíró, mint nemzetnevelő. – Magyar életrajzok. – II. Rákóczi Ferenc. (Katholikus Szemle, 1943)
Az esztergomi érseki-prímási szék betöltése a XIX. század első felében. (Századok, 1944)
Az Alföldi Tudományos Intézet történelmi feladatai. (Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 1945)
Kurbély György veszprémi püspök. 1755–1821. Életrajzi monográfia. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából. 11. Veszprém, 1947)
Lonovics József. (Vigilia, 1948)
A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Monográfia. Szerk., az előszót írta Adriányi Gábor. (Aurora Könyvek. Dissertationes Hungaricae ex Historiae Ecclesiae. 1. München, 1973. 2. jav. kiad. 1982)
A bátaszékiek máriacelli búcsújárása. Közreadja és a bevezetést írta Barna Gábor. (Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1993)
Önéletrajz. 1895–1965. Sajtó alá rend. Pál Eliza és Bosnyák Péter, a bibliográfiát összeáll. Stefancsik Konrád Benedek és Kovács Endre Imre. (A bátaszéki II. Géza Gimnázium Tudományos Diákkörének kiadványai. Bátaszék, 1995)
Bátaszék és környéke. – Bátaszék lelkipásztorai. Kisebb tanulmányok. Sajtó alá rend. és a szöveget gondozta Biczi Andrea és Papp Laura. (A bátaszéki II. Géza Gimnázium Tudományos Diákkörének kiadványai. Bátaszék, 1998)
szerk.: Budáról Belgrádba, 1663-ban. Ottendorff Henrik képes útleírása. Ford., sajtó alá rend., a bevezetést írta. (Tolna vármegye múltjából. 7. Szekszárd, 1943).

Irodalom

Irod.: Tóth László: H. E.: A magyar katholikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. (Századok, 1935)
Varga Zoltán: H. E.: Lonovics József római küldetésének – 1840–1841 – belpolitikai és diplomáciai előkészítése. (Századok, 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Clauser Mihály: H. E.–Artner Edgár: A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. I. köt. A Hittudományi Kar története. 1635–1935. (Századok, 1940)
Selmeczi Kristóf: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Magyar Könyvszemle, 1943)
Nyers Lajos: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Századok, 1944)
Haraszthy Gyula: H. E.–Eberhardt Béla: A Veszprémi Egyházmegye papságának könyvkultúrája és könyvállománya a XIX. század elején. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944)
Nyers Lajos: H. E.: Kurbély György veszprémi püspök. 1755–1821. (Századok, 1947)
Márkus Mihály: H. E.: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (Theológiai Szemle, 1975)
Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996)
H. E.-emlékkönyv. Az 1995. máj. 20-án, Bátaszéken, H. E. születésének 100. évfordulóján rendezett konferencia előadásai. Szerk. Sümegi József, Zombori István. Művei bibliográfiájával. (METEM Könyvek. Bp., 1998)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője