Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József és az első népautó
    Görgei Artúr utóélete
    Görgey Arthur, görgői és toporczi

    Dienes István

    régész, muzeológus


    Született: 1929. augusztus 15. Nyíregyháza
    Meghalt: 1995. október 29. Budapest
    Temetés: 1995. november 22. Nyíregyháza

    Család

    Régi nyíregyházi polgári családból származott, nagyapja, Dienes István (1880–1972), az első nyíregyházi vasgyár alapítója. Sz: Dienes Ö. István (1906–1986) muzeológus, városi díjnok, majd építész-grafikus, Wágner Irén községi óvónő. F: 1954-től Lendvai Gizella középiskolai tanár, majd könyvkötő.

    Iskola

    Nyíregyházán éretts. (1947), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem hallgatója (1948–1949), az ELTE Történettudományi Karán régész–muzeológia szakon végzett (1954), a BTK-n doktorált (1964).

    Életút

    A II. vh.-ban leventeként, mint légvédelmi tüzér került ki Németországba (1944), nyolc hónapi angol hadifogság után tért haza (1945). A Dohánybeváltó Hivatal (1947–1948), a Foncière Biztosító Társaság tisztviselője (1948). A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma segédmuzeológusa (1953–1954), a szegedi Móra Ferenc Múzeum segédmuzeológusa, muzeológusa (1954– 1957), az 1956. évi forradalom idején a Múzeum képviseletében a szegedi Városi Forradalmi Bizottság tagja, a forradalom leverése után Szegedről távozni kényszerült (1957). Az MNM Középkori Osztályának muzeológusa (1957–1962), osztályvezető-helyettese és a Honfoglaláskori Gyűjtemény kezelője (1962–1972), a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője (1973– 1974), az MNM tud. főmunkatársa (1974. jún. 1.–1994. szept. 1.).

    A magyar honfoglalás és államalapítás korával, a magyar honfoglalók tárgyi hagyatékaival foglalkozott. Dolgozatai gyakran egy- egy tárgytípus (pl. veretes övek, tarsolyok, lószerszámzat, fakengyelek, halotti szemfedők stb.) keleti analógiákat és néprajzi párhuzamokat is bemutató feldolgozása, vagy egy-egy régió (pl. Felső-Tisza vidék) honfoglalás kori leleteinek összegzése. Régészeti leletekkel és módszerekkel először mutatta ki a honfoglaló magyarság ugor elemeit és hagyományait, pl. az ősmagyar művészet önálló világfa-képzetét és világfa-ábrázolásait, megalkotta az ősmagyarok „kettős lélekhit” elméletét, továbbá nevéhez fűződik az első és egyetlen hiteles honfoglalás kori rovásfelirat (homokmégy-halomi rovásfelirat egy tegez csontborításán) közzététele. Ugyancsak elsőként bizonyította, hogy a 10. sz.-i gazdag és önálló magyar művészet már csak elemeiben vezethető vissza a „levédiai” sztyeppékre, valójában már az új hazában kifejlődött és kiteljesedő, s majd egy évszázadon át továbbfejlődő művészetről beszélhetünk; s ennek alapjait a kalandozó hadjáratok következményeként bőségesen beáramló nemesfémek teremtették meg. Véleménye szerint a kora középkori sírok és temetők nem a honfoglalás ún. útvonalát jelölték, hanem a 10. századi magyar megtelepedés bizonyítékai. Elismerte továbbá, hogy a magyarság nyelve – alapszókészletét, grammatikai rendszerét tekintve – vitathatatlanul finnugor eredetű, ám a honfoglalás kori népünk egész műveltsége, hadrendjük, személyi függésű államszervezetük határozottan török jellegű. Az Eurázsia északi sávjában élő finnugor törzsek a társadalmi-kulturális fejlődésnek ezt a magasnak mondható szintjét nem érték el. Nézeteivel egyre inkább szembekerült az uralkodó, akkor hivatalosnak tekintett felfogással, az 1970-es évek közepén gyakorlatilag felhagyott a régészet művelésével, s bekapcsolódott az akkor kibontakozó demokratikus ellenzéki mozgalmakba. Muzeológusként ő készítette el a MNM 1967-ben megnyílt történeti kiállításán a honfoglalás kori részt.

    Irányította a bashalom-fenyvesdombi (1958), a tiszanánai (1958–1960), az orosházi, ill. a szakonyi (1961) és a magyarhomorogi honfoglaláskori sírok feltárását (1962). Részt vett középkori magyar ásatásokban is (1951: visegrádi Mátyás-palota, 1953–1954: nyársapáti faluásatások, 1955–1958: nagyvázsonyi Kinizsi-vár, 1957: kisvárdai vár, 1957–1958 nagyvázsony-csepelyi falufeltárások).

    Emlékezet

    Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Visegrádi utca 65.) élt és tevékenykedett, a Nyíregyházi Északi Temetőben nyugszik.

    Elismertség

    Az MTA Régészeti Bizottsága tagja.

    Elismerés

    Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994). Kuzsinszky Bálint-érem (1974).

    Szerkesztés

    A Folia Archaeologica (1968–1995) és az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja (1971–1995).

    Főbb művei

    F. m.: A bordányi – Csongrád megye – honfoglaló magyar asszony lószerszáma. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956)
    A bashalmi – Szabolcs-Szatmár megye – honfoglaláskori magyar temető. (Archaeologiai Értesítő, 1957; franciául: Un cimetière de hongrois conquérants à Bashalom. Acta Archaeologica, 1956)
    A honfoglaló magyarok fakengyele. (Folia Archaeologica, 1958)
    A perbetei – Komárom m. – lelet. Milyen volt a honfoglaló magyarok öve? (Archaeologiai Értesítő, 1959)
    Beszélgetések a magyarok elődeiről. László Gyulával. 8 táblával. (Bp., 1960)
    Honfoglaló magyarok sírjai Nagykőrösön. (Archaeologiai Értesítő, 1960)
    X. századi magyar temető Zalaszentgróton. (A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve. Zalaegerszeg, 1960)
    Felső-Szabolcs a honfoglalás korában. (A kisvárdai vár története. Szerk. Éri István. Kisvárda, 1961)
    Nemzetségjegy – tamga – a békési honfoglaláskori íjcsonton. (Folia Archaeologica, 1962)
    Einige gemeinsame Züge der frühfeudalen Kulturen Osteuropas. (Seminarium quartum internationale archaelogicae slavicae. Bp., 1963)
    Honfoglalóink halottas szokásainak egyik ugorkori elemzése. – Újabb adatok a honfoglaló magyarság társadalmi rétegzettségére. (Archaeologiai Értesítő, 1963)
    A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinföldi hasonmása. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
    Honfoglalás kori tarsolyainkról. (Folia Archaeologica, 1964)
    Honfoglalás kori kutatásunk újabb eredményeiről és feladatairól. 1–4. (Jászkunság, 1964–1965)
    A honfoglaló magyarok. (Orosháza története és néprajza. I. köt. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965)
    A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága. (Archaeologiai Értesítő, 1966)
    A magyar honfoglalás kora. (A magyar régészet regénye. Bp., 1968; 2. kiad. 1970; 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1976)
    A honfoglaló magyarok ötvösművészete. (Múzeumi magazin, 1969 és Múzsák, 1970)
    A honfoglalás kora. (Magyar művészettörténet. 1. Bp., 1970)
    A honfoglaló magyarok. Monográfia. A fényképeket Kónya Kálmán, a rajzokat Dienes Ö. István készítette. 48 táblával. (Hereditas. Bp., 1972; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1978; angolul, franciául és németül is: 1972)
    A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. (Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Bp., 1975)
    The Hungarians at the Time of the Conquest and Their Ancient Beliefs. (Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Bp., 1976)
    A honfoglaló magyarok lélekhiedelmeinek régészeti bizonyságai. (Előmunkálatok a magyarság néprajzához. Mítosz és történelem. Szerk. Hoppál Mihály, Ortutay Gyula. Bp., 1978)
    A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. (Régészeti barangolások Magyarországon. Bp., 1978; 2. kiad. 1983)
    László Gyula gergelyező véndiákjai. (Tiszatáj, 1982 és László Gyula-emlékkönyv. Szerk. Balassa Iván, László Emőke. Bp., 2001)
    A sámánok társadalmi szerepe a nomád államokban. (Világosság, 1982 és Az őshazától a Kárpátokig. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1985)
    Felső-Tisza-vidék a X. században. Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei. (Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. I. köt. Szerk. Entz Géza. Bp., 1986)
    Rovásjelek egy honfoglalás kori tegezszájon. (Életünk, 1992)
    Landnahmezeitliche Kerbinschrift aus dem Gräberfeld von Homokmégy-Halom in der Umgebung von Kalocsa. (Folia Archaeologica, 1994)
    Honfoglalás kori kovácsaink egyik mesterfogásáról. A tiszavasvári fegyverleletről. Közreadta Fodor István. (Folia Archaeologica, 1996)
    A Szabolcs megyei honfoglalás és a kora Árpád-kori temetők terepbejárási naplója. 1–2. Sajtó alá rend. Németh Péter. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996)
    A honfoglaló magyarok. (Kriterion Kincses Könyvtár. Új kiad. Bukarest, 1998)
    A sámánok társadalmi szerepe a nomád államokban. (Turán, 2001).

    Irodalom

    Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. nov. 18.)
    Révész László: In memoriam D. I. (Magyar Múzeumok, 1995)
    Bóna István: D. I. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1995/96)
    Fodor István: D. I. Művei bibliográfiájával. (Folia Archaeologica, 1996)
    Bóna István: D. I., a honfoglalás kor régésze. Művei bibliográfiájával. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996)
    Kovács László: D. I. (Archaeologiai Értesítő, 1996)
    Bóna István: István Dienes. – Kovács László: István Dienes’ grösste Ausgrabung in Magyarhomorog–Kónyadomb. (Acta Archaeologica, 1997)
    Makkay János: D. I. (Turán, 2001)
    A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. (Szeged, 2002)
    Révész László–Ulrich Attila: D. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Fodor István: D. I., a „honfelügyelő.” (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2006)
    Révész László: Landnahmezeitliches Gräberfeld in Tiszavasvári–Aranykerti Tábla nach der Ausgrabung von István Dienes. (Acta Archaeologica, 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (151), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (899), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (669), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu