Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Kresz Mária, Márkus Istvánné

    etnográfus, muzeológus


    Született: 1919. június 4. Berlin
    Meghalt: 1989. szeptember 1. Budapest

    Család

    Nagyapja: Kresz Géza (1846–1901) orvos, az országos mentőszolgálat megalapítója. Sz: Kresz Géza (1882–1959) hegedűművész, Norah Drewett zongoraművésznő (†1960); szülei Kanadában éltek. 1945 előtt szülei tulajdonában volt egy kápolnásnyéki családi ház (Vörösmarty Mihály szülőháza!), amelyet 1949-ben „felajánlottak” az államnak. F: 1953–1974: Márkus István (1920–1997) író, szociológus, kritikus. Leánya: Márkus Zsuzsanna (1953–) és Márkus Piroska (1956–). Elvált.

    Iskola

    Családja 1923-ban Berlinből Kanadába költözött, gyermekkorát Torontóban töltötte. Középiskoláit Székesfehérvárott és végezte, Budapesten éretts. (1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1978).

    Életút

    A Néprajzi Múzeum gyakornoka (1943–1945), muzeológusa, majd a Kerámiagyűjtemény vezetője (1945–1980), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1980–1989). A Teleki Pál Intézet külső munkatársa (1943–1944).

    Tudományos pályafutásának kezdetén a gyermekkor néprajzával, ill. társadalom-néprajzi kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése a népművészet, a népi viselettörténet felé fordult. Első kutatását a kalotaszegi Nyárszó faluban végezte, s a gyermekek munkára neveléséről írta egyetemi doktori értekezését (A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban, 1944). Feldolgozta a magyar paraszti népviselet (1956), a népi szűcsmunka történetét, monográfiát írt a csákvári fazekasságról. Tisztázta a magyar népi fazekasművészet sajátos formakincseit, az egyes központok (pl. Hódmezővásárhely, Csákvár, Mezőtúr stb.) sajátosságait, a fazekasközpontokon belüli történeti fejlődést és a különleges díszítő technikákat. Kiemelkedő eredményeket ért el a magyar népművészet keleti történeti kapcsolatainak tisztázása, a motívumok jelentésének és a díszítőtechnikák eurázsiai történelmi kialakulásának és egymásra hatásának feltárása terén. Számos, a népi iparművészettel kapcsolatos kiállítást szerkesztett és rendezett, szakértőként közreműködött több, népi fazekassággal kapcsolatos film elkészítésében. Az 1950-es években vezető szerepet játszott a Háziipari Szövetkezet és a Mezőtúri Fazekas Szövetkezet létrehozásában, kezdeményezte az akkor még dolgozó fazekasmesterek felkutatását és támogatását. Nevéhez fűződik a Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteménye gyűjtési rendjének és tárolási módjának kialakítása. A gyűjteményben őrzött tárgyak száma az irányítása alatt megháromszorozódott (az 1980-as években az itt őrzött fazekasmunkák száma elérte a 20 000 darabot). Jelentős ismeretterjesztő munkássága; sok, gyermekeknek szóló, mondókákat közreadó verseskönyvet írt és szerkesztett (s ezen könyveket a kor legismertebb grafikusai – Kass János, Szántó Piroska, Urai Erika – illusztrálták). Néhány dolgozata Kápolnásnyék irodalomtörténeti hagyományaival foglalkozott. Halála előtt (Torontó, 1989) megjelentette angol nyelvű visszaemlékezését a Kresz családról.

    Emlékezet

    Budapesten (Gellérthegy, XI. kerület Gombocz Zoltán utca 12/b) élt és tevékenykedett. Emlékét őrzi a róla elnevezett Kresz Mária Alapítvány (1991) amelynek célja a névadó munkásságának megőrzésén túl a magyar népi fazekasság ismereteinek továbbadása (az alapítvány Fazekas Központja 1992. szept. 5-én nyílt meg). Emlékkiállítását a Magyar Néprajzi Múzeumban rendezték meg (1996. dec.-ben).

    Elismertség

    A Népi Iparművészeti Tanács tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1953 és 1969), Munka Érdemrend (ezüst, 1972; arany, 1981). Györffy István-emlékérem (1985).

    Kiállítások

    F. kiállításai: Magyar népi cserépedények (Budapest, Népművészeti Múzeum, 1959)
    Magyar népművészet (Budapest, Műcsarnok, 1965)
    Népi kerámia (Budapest, Népművészeti Múzeum, 1965)
    Csákvári fazekasság (Székesfehérvár, István Király Múzeum– Budapest, Néprajzi Múzeum, 1976)
    1900-as magyar művészet (Párizs, Petit Palais, 1976–1977)
    Népi kerámia Békés megyében. (Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum–Budapest, Néprajzi Múzeum, 1978).

    Főbb művei

    F. m.: Gyermekélet és játék Sárpilisen. (Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. Szerk. Kádár László, Mády Zoltán. Bp., 1942)
    A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1944)
    Találós kérdések könyve. Összeáll. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1946)
    A magyar gyermekjátékkutatás. (A magyar népkutatás kézikönyve. II. köt. Bp., 1948)
    A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. (Néprajzi tanulmányok. Szerk. Ortutay Gyula. Bp., 1949)
    Magyar népi fazekasművészet. (Szabad Művészet, 1949)
    A magyar cifraszűr. Orosz nyelven is. (Acta Ethnographica, 1950)
    Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai. (Ethnographia, 1952)
    Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. 5 táblával. (Néprajzi Értesítő, 1954 és Kiss Lajos-emlékkönyv. Szerk. Dömötör János, Tárkány Szűcs Ernő. Hódmezővásárhely, 1983)
    Magyar népi kerámia. (Magyar népi díszítőművészet. Bp., 1954)
    Csip, csip csóka. Népi mondókák. Vál. Ill. Szász Ferenc. (Bp., 1954)
    Magyar parasztviselet. 1820–1867. Monográfia. I–II. köt. 96 táblával. (Bp., 1956; németül: Bp.– Berlin, 1957)
    A gyermekek és a fiatalok viselete a kalotaszegi Nyárszón. (Néprajzi Értesítő, 1957)
    Játék a kalotaszegi Szárszón. (Néprajzi Közlemények, 1959)
    A kisbuba és anyja Nyárszón. (Néprajzi Közlemények, 1948)
    Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához. (Ethnographia, 1960)
    Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban. – Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények. (Néprajzi Értesítő, 1961)
    A népi cserépedények szakterminológiája. Igaz Máriával. (Néprajzi Értesítő, 1965)
    Maksa Mihály tálas. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964/65. Szeged, 1965)
    A Wartha Vince-féle kerámiagyűjtemény. (Építőipar, 1966)
    A magyar népművészet felfedezése. (Ethnographia, 1968)
    Négy testvér egymást kergeti. Népi mondókák, találós kérdések. Gyűjtötte. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1969)
    Népi kerámia. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1969. júl.–szept. Kiállításvezető. Fotó: Francissy József. (Bp., 1969)
    Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 1969/70. Bp., 1970)
    Emberkorsók Adatok az antropomorf korsók funkcióihoz. (Néprajzi Értesítő, 1971)
    Egy mohácsi fazekasműhely termelése. 1904–1912. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1971. Pécs, 1972)
    Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez, különös tekintettel a késő- habán kerámiára. (Ethnographia, 1972)
    A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészetről. 1875– 1899. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Documentatio Ethnographica. 4. Bp.–Szolnok, 1973)
    Táplálkozás, konyha, kamra. Cserépedények. Kérdőív és gyűjtési útmutató. Összeáll. Morvay Judittal. (Bp., 1973)
    Viski Károly népművészeti kutatásának eredményei, különös tekintettel a kerámiakutatásra. (Ethnographia, 1974)
    Nyíljegyek Szárszón. Tulajdonjegyek és a földközösség emléke egy kalotaszegi faluban. (Néprajzi Értesítő, 1975)
    A csákvári fazekasság. Kiállításkat. A katalógust szerk. Fitz Jenő, a bevezető tanulmányt írta K. M. Fotó: Gelencsér Ferenc, Pesovár Ferenc, Szentpétery Tibor. (Az István Király Múzeum Közleményei. D Sorozat. Székesfehérvár, 1976)
    Palóc ködmönök. A 15 ködmön hímzésének rajzmellékletével közös tokban. Ill. Füzér Béláné. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1976)
    A magyarországi fazekasság. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1976)
    Butella Bálint és Pörső Örzse lakodalma. Verses képeskönyv. A Magyar Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteményéből és lakodalmi rigmusokból vál., összeáll. (Bp., 1976)
    A „jancsi-korsó” és a „szegények étetése.” (Mezőkövesd város monográfiája. Szerk. Sándor István, Sárközi Zoltán. Mezőkövesd, 1976)
    Kerekecske gombocska. Magyar népi mondókák. Verses képeskönyv. Összeáll. Ill. Szyksznian Wanda. (Bp., 1977)
    Süss föl, nap. Népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1977; 2. kiad. 1981)
    Tejjel ettem a kását. Magyar népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1977)
    Virág és népművészet. Ill. Kozák István. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1977; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1982)
    A 600 éves város, Mezőtúr fazekassága. 1813–1914. Kiállításkat. A katalógust szerk. Horváth András, a tanulmányt írta K. M. Ill. Vass Katalin. 23 táblával. (Bp., 1978)
    A magyar szűcsmunka történeti rétegei. A régészeti kiegészítéseket Erdélyi István írta. (Ethnographia, 1978 és a Néprajzi Múzeum Füzetei. 42. Bp., 1978)
    Gólya bácsi, gólya. Verses képeskönyv. Ill. Kass János. (Bp., 1978)
    Szabad-e locsolni? Népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1979)
    Népi szűcsmunka. 40 táblával. Ill. Schöberl Magda. (Magyar népművészet. 9. Bp., 1979; angolul, németül és oroszul is)
    Egyedem, begyedem, kendertánc. Népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1980)
    Hinta-palinta, tíz aranyalma. Népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1981)
    Húzzad, húzzad magadat! Népi mondókák. Verses képeskönyv. Vál. Ill. Urai Erika. (Bp., 1982)
    Magyar népi cserépedények. Kövér Máriával. (Kolibri Könyvek. Bp., 1983)
    A bogdándi nők életrendje, a mindennapok szokásai. (Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Szerk. Balázs Géza, Hála József. Bp., 1984)
    Az alsó-őri gerencsérség. (Vasi Szemle, 1986)
    A csákvári fazekasság. (A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai. Székesfehérvár, 1987)
    Budapest, Kun Zsigmond gyűjteménye. Fotó: Antal István, Mudrák Attila, Mudrák Béla. (Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1987)
    Györffy István kerámiagyűjtése a Nagykunság környékén. (Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma. Szerk. Bellon Tibor, Szabó László. Karcag–Szolnok, 1987)
    Géza de Kresz and Norah Drewett. The Violinist and Pianist. Their Life and Music on Two Countries. Király Péterrel. (Toronto, 1989)
    Találós kérdések könyve. Összeáll. Ill. Turcsányi Judit, Császma József. (Új kiad. Bp., 1990)
    Magyar fazekasművészet. Monográfia. Megjelent a Magyar Néprajzi Társaság alapításának 100. évfordulóján. Az előszót Korach Mór írta. Ill. Kiss Marianne, fotó: Szelényi Károly. 232 táblával. (Bp., 1991)
    Szűcsmunka. Agyagművesség. (Magyar néprajz. III. köt. Kézművesség. Szerk. Domonkos Ottó, Nagybákay Péter, Paládi Kovács Attila. Bp., 1991)
    Vörösmarty-emlékek. Gelencsér Józseffel, Lukács Lászlóval. (A Szent István Király Múzeum Közleményei. B sorozat. Székesfehérvár, 1995)
    kéziratban: Jáki gerencsérek. (Ják, 1954).

    Irodalom

    Irod.: K. M. (Néprajzi Értesítő, 1977)
    Csilléry Klára: K. M. kitüntetése. (Néprajzi hírek, 1982)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1989. szept. 9.)
    László Gyula: K. M. emlékezete. (Élet és Irodalom, 1989. 37.)
    Balassa Iván: K. M. (Alba Regia, 1990)
    Csupor István: K. M. (Néprajzi Hírek, 1990)
    Csupor István: K. M. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).

    Megjegyzések

    Kresz Mária 1953. márc. 4-én az MTA–TMB-től levelet kapott, amely az 1951. évi 26. tvr.-re hivatkozva felülvizsgálta addigi tudományos munkásságát. A levél arról értesítette Kresz Máriát, hogy legközelebbi dolgozatával közvetlenül (azaz aspirantúra nélkül) pályázhat a kandidátusi fokozat elnyeréséért. 1953-ban férjhez ment Márkus István szociológushoz, akitől ugyan 1956-tól különélt, de férje 1956-os szerepvállalása miatt mégsem engedélyezték a fokozatszerzést: csak 1978-ban (közel 60 évesen), 25 évvel később védhette meg dolgozatát.

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu