Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Kakuk Tibor

    állatorvos


    Született: 1924. április 23. Kápolnásnyék, Fejér vármegye
    Meghalt: 1994. augusztus 2. Budapest

    Család

    Sz: Kemény Erzsébet.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) állatorvosi okl. (1948), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) baromfi-tenyésztési és -ipari szakmérnöki okl. szerzett (1965), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1991).

    Életút

    A JNMGE, ill. a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Kar Belgyógyászati Klinika tanársegéde (1948–1949), a kapuvári Mesterséges Termékenyítő Főállomás állatorvosa (1949–1950), Hódmezővásárhelyen állami állatorvos (1950–1952). Az Állami Gazdaságok Minisztériuma főállatorvosa (1952–1963), a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat kutatási osztályvezetője (1963–1977). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) kaposvári Állattenyésztési Kar Takarmányozástan Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1977–1980), tud. főmunkatársa (1980–1986), tud. tanácsadója (1987–1994). A Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) c. egy. tanára (1990–1994). A marokkói (1973–1976), majd az algériai Földművelésügyi Minisztérium baromfi-tenyésztési szaktanácsadója (1983–1986).



    Baromfibetegségekkel, a baromfitenyésztés, a baromfi-takarmányozás kérdéseivel, valamint a bárány betegségeivel és megbetegedéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a baromfi-mélyalmozás magyarországi bevezetése, ill. a különböző háziszárnyasállatok anyagforgalmi betegsége, továbbá fertőző parazitás betegségeinek gyógyítása terén. Az első baromfi-tenyésztési kézikönyv társszerzője. A bárányok korai elválasztási és expresszhizlalási technológiájának kidolgozója („kaposvári módszer”, Veress Lászlóval, 1968). További kutatási területei: baromfi oszteopátiás betegségei, baromfik, bárányok egyéb háziállatok ásványianyag-szükséglete, a laktin tejzsírpótló készítmény kidolgozása és a gyakorlatba történő bevezetése.

    Emlékezet

    Tiszteletére a Kaposvári Egyetem (?) Kakuk Tibor-díjat alapított (először 2000-ben adták át).

    Elismerés

    Ujhelyi Imre-emlékérem (1991).

    Főbb művei

    F. m.: A külső nemiszervek izmainak összehasonlító anatómiája. Többekkel. (Közlemények az összehasonlító élettan és kórtan köréből, 1944)
    Adatok a lovak myoglobinuriájához. – A bikák tasakhurutjának száraz kezelése. – A hüvelyelőesésről és annak gyógykezeléséről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
    Az endokrinológia a pavlovi nervizmus tükrében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
    A nagyüzemi baromfinevelés időszerű kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
    Csibenevelés mélyalmon. Debreczeni Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
    Nagyüzemi pulykanevelés. Wettstein Ferenccel. 2 táblával. (Bp., 1956)
    A mélyalmozás jelentősége a baromfihús-termelés fokozásában. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
    Adatok a kispulykák angolkórához. Debreczeni Istvánnal. – Kísérletek a pulykáról származó himlővírus-vakcinával. Bamberger Károllyal, Szakmári Gézával. – A Polytricin-tabletta alkalmazásának újabb lehetőségei az állatorvosi gyakorlatban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
    Háztáji tojótyúkok helyes téli takarmányozása. (Baromfitenyésztés, 1957)
    A rántanivaló- és a pecsenyecsibe- nevelés jelentősége. (Baromfiipar, 1957)
    Az E-vitamin szerepe és jelentősége a baromfi takarmányozásában. – Takarmányozási módszerek a baromfik takarmányozásában. – A baromfi légzőszervi megbetegedései. (Baromfiipar, 1958)
    Önetetős csibenevelés. – A fölözött tej, mint baromfitakarmány. – Pecsenyecsirke-nevelési kísérletek. (Baromfitenyésztés, 1958)
    Egyoldalú szilázsetetés hatása a növendékmarhák vérének Ca- és anorganikus P-tartalmára. Duduk Vendellel, Pethes Györggyel. (Állattenyésztés, 1959)
    Újabb adatok a csirkék syngamosisának a gyógykezeléséhez. – A baromfi anyagforgalmi betegségei. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
    A baromfi anyagforgalmi betegségei. (Baromfiipar, 1960)
    A vitaminok szerepe a baromfi takarmányozásában. (Baromfiipar, 1961)
    Adatok a kispulykák E-vitaminhiány okozta megbetegedéséhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
    A pulyka egészségvédelme. (Koplikné Kovács Éva: Pulykatenyésztés. Bp., 1962; 2. bőv. kiad. 1968)
    A szarvasmarha ún. véres folyása. Haraszti Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
    Amit a stresszről és a stressztakarmányozásról tudni kell. (Baromfiipar, 1963)
    Tenyész- és növendékcsirkék takarmányozása. (Baromfiipar, 1964)
    Gyakorlati tapasztalatok a pulykahimlő-vírus alkalmazásáról és a baromfihimlő, baromfipestis elleni kombinált védőoltásról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
    A tyúktenyésztés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1964)
    Furidin-kísérletek csirkén. 1–3. Kassai Tiborral, Merényi Bélával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964–1967)
    Baromfitakarmányozás. Felsőfokú technikumi jegyz. Hudák Lajossal. (Pécel, 1965)
    Adatok az A- és D-vitamin kölcsönhatásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
    A baromfi ásványianyag-forgalma és annak zavarai. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1966)
    A laktin. (Magyar Mezőgazdaság, 1967)
    Kacsa-, lúd-, pulyka- és gyöngytyúktenyésztés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1968)
    A gyakrabban előforduló pulykabetegségek és az ellenük való védekezés. (A baromfitartás egyes állategészségügyi kérdései. Bp., 1968)
    A Neomycin alkalmazásának feltételeiről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
    Magas savszámú zsírok etetésének hatása a szopós borjak anyagforgalmára. Bedő Sándorral. (Állattenyésztés, 1971)
    A korai bárányelválasztás takarmányozási kérdései. Veress Lászlóval. (Állattenyésztés, 1972)
    Adatok a ludak fibrines vakbélgyulladásának gyógykezeléséhez. (Baromfiipar, 1972)
    A takarmányozás állategészségügyi jelentősége. A takarmányösszetevők állategészségügyi jelentősége. – Az ásványianyag-forgalom zavarai. Vitaminhiány. A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei. (Takarmányártalmak, hiánybetegségek. Bp., 1972)
    Bárányok korai elválasztása, mesterséges báránynevelés és expressz pecsenyebárány-előállítás. Témadokumentáció. Veress Lászlóval. (Bp., 1973)
    A biotinhiányról. Darvas Ágnessel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
    A házibaromfi fekélyes és elhalásos bélgyulladása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
    Adatok a különböző korú csirkéknek perorálisan és parenterálisan adott Neomycin hatékonyságának összehasonlító értékeléséhez. – A hízómarhák vitaminhiányáról. Rózsahegyi Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
    Báránynevelés és hizlalás. Monográfia. Veress Lászlóval. (Bp., 1976; lengyelül: Warszawa, 1982)
    Takarmányozás és anyagforgalom. (Baromfiegészségtan. Szerk. Mészáros János. Bp., 1976)
    Tartalék a baromfitakarmányozásban. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
    Gyakorlati megfigyelések a kispulykák és csirkék biotinhiányáról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
    A szarvasmarha napi karotinszükségletének ellentmondásos megítélése a hazai és a külföldi szakirodalomban. Kégl Tamás. – A takarmányozás szerepe a nőivarú szarvasmarha szaporodásában. – Kísérletek az újszülött állatok A-vitamin-ellátottságának fokozására az anyák parenterális kezelésével. Jelenits Katalinnal, Katona Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
    A broilertakarmányozás időszerű kérdései. Etter Lászlóval, Horváth Imrével. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
    A baromfi takarmányozásának alapjai. (Baromfitenyésztők kézikönyve. Szerk. Horn Péter. Bp., 1981)
    Juhtakarmányozás. Veress Lászlóval. (Juhtenyésztők kézikönyve. Bp., 1982)
    Baromfitakarmányok energiaértékének meghatározása. Vincze L.-lel. Témadokumentáció. (Bp., 1983)
    Ki nem használt tartalékunk: a háromfázisú takarmányozás. Laki I.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1983)
    Takarmányozástan. Egy. és főisk. tankönyv. Schmidt Jánossal. (Bp., 1988)
    Takarmányozási táblázatok. Szerk. Schmidt Jánossal. (Bp., 1988; 3. kiad. 1989; 4. kiad. 1992; 6. kiad. 1997)
    A csirke húsminőségét, a csirketest kémiai összetételét befolyásoló tényezők. Laki I.-vel. (Baromfitenyésztés és feldolgozás, 1988)
    A szarvasmarha és a juh kalcium- és foszforszükséglete. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
    Anyagforgalmi betegségek a hazai nagyüzemi baromfitenyésztésben. Kand. értek. (Bp., 1990)
    A galamb takarmányozásának alapjai. (Galambtenyésztés. Szerk. Horn Péter. Bp., 1990)
    Naposkori baromfielhullások megelőzése elektrolit-glukózoldat itatásával. – A T2-toxin hatása a tyúk tojástermelésére és a tojások keltethetőségére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
    Takarmányipari ismeretek. Takarmánytechnológia, gabonatárolás és keveréktakarmány-gyártás. Egy. tankönyv. (Kaposvár, 1993; 2. kiad. 1998)
    Új utak a monogastricusok hozamfokozása terén. Probiotikumok. Összefoglaló ismertetés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994).

    Irodalom

    Irod.: Babinszky László: K. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994)
    Holló Ferenc: K. T. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
    Veress László: K. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2004).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu