Bánházi Gyula
Bánházi Gyula

2024. március 29. Péntek

Bánházi Gyula

gépészmérnök

Születési adatok

1927. szeptember 20.

Eger

Halálozási adatok

1989. február 3.

Budapest


Család

Sz: Bánházi János katonazenész, honvédhadnagy, Vaszcsil Erzsébet. F: Patonai Éva. Fia: Bánházi László (1951. nov. 21.). Apja nyírségi (Nyírábrány) parasztcsaládból származott; heten voltak testvérek. Anyja egri vasgyári munkáscsaládból származik, dohánygyárban dolgozott, Érden élt, háziipari munkákkal foglalkozott. Szülei 1951-ben elváltak. Testvére: Bánházi János (1931–) gépészmérnök, kandidátus.

Iskola

Az egri ciszterci Szent Bernát Gimnáziumban éretts. (1945), a BME-n – a NÉKOSZ Vásárhelyi Kollégiuma tagjaként – gépészmérnöki okl. szerzett (1950), az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán doktorált (1959), az MKKE Ipar Karán mérnök-közgazdász okl. szerzett (1967), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1967), doktora (1985).

Életút

Az Állami Gépállomások Központja munkatársa (1950), a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola Gépesítési Tanszékének tanársegéde (1950–1952), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma Gépesítési Osztályának vezetője (1952-1954), a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Minisztériuma összevonása után az Állami Mezőgazdasági Gépállomások műszaki igazgatója (1954–1957); közben államközi megállapodás értelmében egy mezőgazdasági gépállomást szerelt fel és indított be Kínában (1955–1957). A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, ill. (1967-től) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Műszaki Intézetének igazgatója (1957. aug. 1.–1989). Az Agrártudományi Egyetem, ill. a GATE c. egy. tanára. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Az állattartás gépesítésével, gépi fejéssel, a szántóföldi kultúrák gépesítési kérdéseivel, majd a kukoricatermelés energiatakarékos technológiáinak kidolgozásával fogl. Nevéhez fűződik az állami gazdaságok gépjavító hálózatának megszervezése (1950–1952). Vizsgálta a gépi fejés műszaki fejlesztési kérdéseit: az egyes készülékek hatását a fejési sebességre, a vákuumstabilitás műszaki megoldásait. Jelentős eredményeket ért el a kalászos gabona teljes betakarítási folyamatának gépi technológiája, ill. a kukorica morzsolásos betakarítási technológiájának fejlesztése terén. Új eljárást dolgozott ki és vezetett be a nedves kukorica tárolására (a szarvasmarha- és sertéstartásban).

Emlékezet

Emlékére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete mellszobrot állíttatott (leleplezték: 2003. nov. 5.), ill. az ő emlékét őrzi a Bánházi Gyula-emlékérem is.

Elismertség

Az MTA-MÉM Agrár-Műszaki Biottságának tagja (1958–1976), titkára (1976–1980), elnökhelyettese (1980–1989); a Kutatási Albizottság elnöke (1980–1989). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Mezőgép Szakosztályának vezetőségi tagja (1957-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Gépesítési Társaságának vezetőségi tagja és elnökhelyettese (1957). Az MTESZ Pest Megyei Bizottságának elnökhelyettese (1980-tól).

Elismerés

Kínai Testvériség Érdemérem (1956), Szocialista Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1969). Tessedik Sámuel-emlékérem (1972), Szabó Gusztáv-emlékérem (1979), Újhelyi Imre-emlékérem (1980), Akadémiai Díj (1983), Baskay Tóth Bertalan-emlékérem.

Főbb művei

F. m.: Műszaki rajz. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Mechanika. (Bp., 1952. 7. kiad. 1963)
Mechanika mezőgazdasági gépesítési technikumok számára. (Bp., 1952)
Gépelemek. Jánosi Zoltánnal. (Bp., 1952
3. kiad. 1956)
Gépelemek mezőgazdasági gépesítési technikumok számára. Jánosi Zoltánnal. (Bp., 1952
2. kiad. 1954)
Szabadkézi és műszaki rajz mezőgazdasági gépesítési technikumok számára. (Bp., 1953)
A mezőgazdasági gépekkel foglalkozó tudományos intézmények fejlődése Magyarországon. Hajas Józseffel, Szilágyi Tiborral. (Bp., 1958)
Fejőállás berendezések összehasonlító vizsgálata. Aradi Emillel. (Bp., 1961)
A kétmenetes gabonabetakarítás komplex gépesítése. Kurucz Gyulával, Szabó Lászlóval. (Bp., 1963)
Energetikai vizsgálatok Orkán– 1,5 járvazúzó géppel. Bölöni Istvánnal, Majkuth Jenővel. (Bp., 1963)
A burgonyatermesztés komplex gépesítésének üzemi vizsgálata. Kóta Bélánéval, Szabó Lászlóval. (Bp., 1967)
A fejőberendezések üzemi vákuumviszonyainak egyes kérdései. Kand. értek. (Gödöllő, 1967)
Gépesítésszervezés vetéstől betakarításig. Voit Imrével. (Bp., 1968)
Az állattartó telepek műszaki fejlesztésének lehetősége és a műszaki kutatás feladatai. (Agrártudományi Közlemények, 1972)
A kukorica zúzvabetakarítási eljárásai. (Magyar Mezőgazdaság, 1975)
A gépi fejés hatékonyságának növelése és automatizálása. Tóth Lászlóval. (Bp., 1975)
A takarmányellátás gépesítése. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
Mezőgazdaságunk gépesítésének helyzete, fejlődése. (Társadalmi Szemle, 1977)
A kukorica betakarítása és feldolgozása. Többekkel. (Bp., 1981)
Termelési rendszerek tervezése. Egy. tankönyv. (Gödöllő, 1982)
A kukorica energiatakarékos tartósítása és tárolása. – Alkohol és növényolaj, mint hajtóanyag. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1983)
A kukoricabetakarítás, tárolás és felhasználás energiatakarékos alternatív technológiái. Doktori értek. (Gödöllő, 1985)
ford.: Runov, Borisz: Ipari rendszerű szarvasmarhahizlalás az USA-ban és Kanadában. (Bp., 1973)
Runov, Borisz: Iparszerű szarvasmarhatartás az USA-ban és Kanadában. (Bp., 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője