Bangha Imre
Bangha Imre

2024. március 29. Péntek

Bangha Imre, nagyjókai

honvéd tábornok

Születési adatok

1883. június 16.

Nyitra

Halálozási adatok

1956. november 28.

Budapest


Család

Sz: Bangha István jogász, ügyvéd, Marc Irma. Testvére: Bangha Béla (1880–1940) író, szerkesztő, jezsuita szerzetes.

Iskola

A bécsi Katonai Műszaki Akadémián végzett (1904), hadnaggyá avatták a bp.-i cs. és kir. 4. hadtest-tüzérezredhez, bécsi felsőbb tüzértanfolyamot végzett (1911), később a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. is szerzett.

Életút

Ütegszolgálat után, az egyévi önkéntes iskola tanára (1904–1908), a temesvári cs. és kir. 7. tüzérdandár parancsnokságán beosztott tiszt (1911–1912), átlépett a honvédségbe és a tüzérség felügyelője mellett szolgált (1912–1914). Az I. vh.-ban a cs. és kir. 40. tüzérdandárnál és a 71. gyaloghadosztály parancsnokságán szolgált (1914–1918), az összeomlás után a Vörös Hadsereg parancsnokságán a tüzérosztály, ill. a tüzércsoport vezetője (1918–1919. aug.), a Nemzeti Hadsereg Fővezérségénél, majd a vezérkar főnökénél beosztott tiszt (1919. aug.–1920. máj. 1.). A Honvédelmi Minisztérium (HM) 31. Osztályán szolgált (1920. máj. 1.–1923. jan. 1.), a HM 1. Osztályának tüzér referense (1923. jan. 1.–dec. 5.), a HM 3. Osztálya Tüzér Alosztályának vezetője (1923–1925), a HM 3/a Osztályának vezetője (1925–1930). A péti Nitrogénművek, ill. a bp.-i Nitrokémia Rt. igazgatója (1930–1932), vezértanácsnoki rangban (1930. nov. 1.), a hajmáskéri tüzérségi lőiskola parancsnoka mellett beosztott tiszt (1932–1933), a miskolci 7. vegyesdandár tüzérségi parancsnoka (1933–1936). A Honvédség Főparancsnokának tüzérségi szemlélője, egyúttal a hadmérnöki, majd a hadiműszaki törzskar főnöke (1936–1940), altábornagyi rangban (1936. nov. 1.). A Honvédség Főparancsnokának ún. vonatszemlélője (1938–1940). Nyugállományba helyezték (1940. máj. 1.). A Hadiműszaki Tanács elnöke (1940–1944), majd annak katonai tagja (1944. jan. 24.-étől). Az ún. Magyar Racionalizálási Bizottság társelnöke (1945-ig). A II. vh. után Nyugatra távozott (1945), majd hazatért Magyarországra (1946). Nyugdíját megvonták, gyermekei támogatásából élt.

Főbb művei

F. m.: Das Schiesswesen d. k. u. k. Feld- u. Gebirgsartillerie. (Wien, 1907)
Errichtung der Peter Nitrogenfabrik. (?, 1931)
Hadviselés hajdan és ma. (Bp., 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője