Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Révay József

    irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító

    1904-ig Ulrich


    Született: 1881. november 22. Kecskemét
    Meghalt: 1970. február 18. Budapest

    Család

    Sz: Ulrich Ödön földmérő mérnök, Révay Erzsébet. F: 1. Korniss Piroska. Elvált. Két fia született. 2. Zuber Marianne.

    Iskola

    Elemi iskoláit Vácott, középiskoláit Szegeden és Temesvárott végezte. Temesvárott belépett a piarista rendbe (1895), a piarista gimnáziumban éretts. (1898), a Kalazantinum növendékeként a bp.-i tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd bölcsészdoktori okl. (1902), latin–görög szakos tanári okl. szerzett (1904); tanulmányai befejezése után kilépett a rendből (1904). A Krisztus utáni első öt század latin irodalma tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, védés nélkül, 1957).

    Életút

    A nyitrai (1902–1903), a nagykanizsai főgimnázium (1903–1904), a soproni Lähne-féle gimnázium (1904–1905), a szabadkai főgimnázium és a késmárki evangélikus főgimnázium r. tanára (1905–1917). A bp.-i Veres Pálné Leánygimnázium r. tanára (1917– 1918), igazgatója (1918–1919). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1911–1919), a Tanácsköztársaság idején az ókortörténet r. tanára és a Közoktatásügyi Népbiztosság Középiskolai Ügyosztályának vezetője (1919), ezért a proletárdiktatúra bukása után állásvesztésre ítélték (1920). A Kultúra Könyvkiadó Rt. főtisztviselője (1922–1928), a Franklin Társulat lektora (1928–1944). A II. vh. után rehabilitálták (1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n az ókori irodalomtörténet ny. r. tanára (1945–1952).

    Az ókeresztény irodalom és a későcsászárkori latin nyelvű irodalom nemzetközi hírű kutatója. Számos népszerű irodalomtörténeti művet, ismeretterjesztő jellegű történelmi regényt és elbeszélést írt, kiterjedt műfordítói tevékenységet folytatott. Lefordította – többek között – Josephus Flavius, Apuleius, Arisztophanész, ill. Boccaccio, Victor Hugo, Thomas Mann műveit. Klasszikus műveken kívül kortárs olasz és francia katolikus írókat és lektűrt is tolmácsolt. Rendkívül termékeny szerző volt, tanulmányainak és egyéb, önállóan megjelent köteteinek száma (a műfordításokkal együtt) meghaladta a hétszázat! Néhány művét és fordítását R. Vay József néven jegyezte.

    Emlékezet

    Budapesten élt és alkotott, a temetési gyászszertartása a Farkasréti Temetőben volt (1970. febr. 27-én). Hamvai a Cinkotai Temetőben nyugszanak, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Halála után, tiszteletére a Magyar Ókortudományi Társaság Révay József-díjat alapított (1970?-ben).

    Elismertség

    Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága meghívott tagja (1914–1920). A Magyar Könyvkereskedők Egyesülete főtitkára (1927-től).

    Elismerés

    Baumgarten-díj (1943), Ábel Jenő-emlékérem (1968).

    Szerkesztés

    A Tükör c. ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője (1932–1942).

    Főbb művei

    F. m.: De vita et operibus Commodiani Gazaei. Egy. doktori értek. is. (Temesvár, 1902; magyarul: Commodianus élete, művei és kora. Bp., 1909)
    Dalok könyve. Versek. (Bp., 1903)
    Bimbilla, vagy a diákköltészet alkonya. Ifj. színdarab. (Nagykanizsa, 1904)
    Mars főhadnagy. Komikus eposz. (Nagykanizsa, 1904)
    A Prudentius-féle dittochaeon. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
    Minucius Felix. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
    Über das Zeitalter des Commodianus. (Torino, 1912)
    Római emlékek. (Késmárk, 1913)
    Ókeresztény szimbolumok. 1–2. (Történeti Szemle, 1913–1914)
    A palatinusi feszület. (Bp., 1913)
    Nero fáklyái. Tanulmányok a kereszténység első századaihoz. (Bp., 1915)
    A gimnáziumi latin olvasmány. Kritika és program. (Bp., 1916)
    Petronius és kora. Monográfia. (Bp., 1927)
    Szenthelyek könyve. Zarándokút a szenthelyekre. A bevezetőt Lepold Antal írta. (Bp., 1928)
    Árpádok virága, Szent Imre herceg. Az előszót Lányi József írta. (Bp., 1928)
    A szentévek története. (Bp., 1928)
    Zarándokút a szenthelyekre. A szentévek történetével. Ill. Jaschik Álmos. (Bp., 1933)
    Gömbös Gyula élete és politikája. Herczeg Ferenc előszavával. (Bp., 1934)
    A költő és a császár. Horatius és Augustus. Reg. (Bp., 1937)
    Raevius ezredes utazása. Ifj. reg. Szigeti Imre rajzaival. (Bp., 1938; 2. kiad. 1944)
    Késmárki karácsony. Reg. (Bp., 1940)
    Ókori író – mai olvasó. (Parthenon tanulmányok. 2. Bp., 1942; hasonmás kiad. Miskolc, 1940)
    Megtanulok latinul. Latin nyelvkönyv. (Bp., 1943; új kiad. 1991)
    Séták a római Magyarországon. (Bp., 1943; 2. átd. kiad. 1965)
    Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Bélával. (Bp., 1947)
    A párduc. Ókori kis kalauz. Reg. Ill. Biai Föglein István. (Bp., 1954; Ifjúsági Kiskönyvtár. I–II. köt. 2. kiad. 1956; Ill. Hegedűs István. 3. kiad. 1963; németül: Leipzig, 1958 és 1967)
    Laczkó Géza: Rákóczi. Reg. I–II. köt. Sajtó alá rend., az utószót írta. Ill. Kálmán Klára. (Bp., 1955; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1976)
    Raevius ezredes utazása. Ifj. reg. Ill. Gudics József. (3. felújított kiad. 1956; Ill. Hegedűs István. 2. bőv. kiad. 1965)
    Aranygyűrű. Ifj. reg. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1957; Pöttyös Könyvek. 2. kiad. Bp., 1961; 3. kiad. 1962; Ill. Kottek Péter. 4. kiad. 1999)
    Tűzfolyam. Elb.-ek. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1958; 2. kiad. 1964)
    Égi jel. Constantinus császár története. Történelmi reg. I–II. köt. (Bp., 1959; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1982)
    Horatius válogatott versei. Vál., az utószót írta. Ford. Bede Anna, Novák János. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
    Százarcú ókor. Az utószót Sarkady János írta. Ill. Hegedűs István. (Bp., 1962)
    Elhagytál, Helios. Az aposztata Julianus császár története. Reg. (Bp., 1966)
    A költő és a császár. Horatius és Augustus. Történelmi reg. Ill. Hegedűs István. (2. felújított kiad. Bp., 1967; Ill. Németh Ferenc. 3. kiad. 1981)
    Márvány menyasszony. Tiberius Barbius története. Ifj. reg. Hegedűs István rajzaival. (Bp., 1972; új kiad. 2011)
    Pályám emlékezete. Visszaemlékezések. (Bp., 2007)
    ford.: Papini, Giovanni: Krisztus története. (Bp., 1920?; 11. kiad. 1942; 13. kiad. 1944)
    Loukianos: Szép lányok egymásközt. (Régiségek–ritkaságok. 1. Bp., 1920)
    Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. (Régiségek–ritkaságok. 2. Bp., 1920; 2. kiad. 1943; Világirodalmi Kiskönyvtár. 3. kiad. 1958; Janus Könyvek. 4. kiad. 1977; A világirodalom remekei. 5. kiad. 1983; 6. kiad. 2011)
    Schrenk-Nortzing, Albert: Titokzatos erők. (Az okkultizmus könyvei. Bp., 1920)
    Apuleius: Amor és Psyche. Miletosi mese. Ford. Sajtó alá rend. Király György. Ill. Kozma Lajos. (Monumenta literarum. Bp., 1921; hasonmás kiad. Bp., 1982)
    Paléologue, Maurice: A cár országa a nagy háborúban. 1914–1917. I–III. köt. Ford. Fóti J. Lajossal. (Bp., 1922; 3. kiad. 1929)
    Loukianos: Aléthés historia, azaz Igaz história egy csodálatos utazásról… Ford. Sajtó alá rend. Király György. (Monumenta literarum. Bp., 1922; hasonmás kiad. 1982)
    Suetonius: Nero. 2 táblával. (Kultúra Könyvtár. 9. Bp., 1922)
    Apuleius: Az aranyszamár. (Nagy írók – nagy írások. 3. Bp., 1924; A regényírás mesterei. 2. kiad. 1925; 3. kiad. 1942)
    Conscience, Hendrik: Flandria oroszlánja. Reg. Kolozsváry Zsigmond rajzaival. (Az ifjúság szépírói. Bp., 1924)
    Papini, Giovanni: Krisztus története. A bevezetőt Fülep Lajos írta. (1–3. kiad. Bp., 1924)
    Croce, Benedetto: A politika elemei. (Kultúra és tudomány. Bp., 1924; új kiad. 2011)
    Benoit, Pierre: A király gyűrűje. Reg. (Bp., 1925)
    Mistrel, Jean: A múlt szerelmese. Reg. (Bp., 1925)
    Bainville, Jacques: Franciaország története. (Bp., 1925)
    Hugo, Victor: A nyomorultak. Reg. I–IV. köt. Ford. Schmidt Józseffel. (Bp., 1925)
    Szentek legendái. Régi és új legendás könyvekből ford. és összeáll. Az elöljáró beszédet Lepold Antal írta. 16 táblával. A könyvdíszeket Jaschik Álmos tervezte. (Bp., 1926; hasonmás kiad. 1999 és 2007)
    Ferrero, Guglielmo: A harmadik Róma. Reg. I–II. köt. (Nagy írók – nagy írások. Bp., 1927)
    Papini, Giovanni: Élőhalott. Reg. (Bp., 1927)
    Boissière, Alfred: Melyik a bűnös? Reg. (Kék Könyvek. Bp., 1930)
    Papini, Giovanni: Szent Ágoston. Ford. Az előszót Vass József írta. (Bp., 1930; hasonmás kiad. 1998)
    Ossendowski, Ferdinand Anton: A nap rabszolgái. Kutatóutam a legsötétebb Afrikában. I–II. köt. (Bp., 1931)
    Roth, Joseph: Hiob. Reg. (Bp., 1932; 2. kiad. 1934)
    Boccaccio legszebb novellái. Ford. R. Vay József néven. (Pesti Napló Könyvek. Bp., 1935)
    Marpicati, Arturo: Haditörvényszék. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1935)
    Waggerl, Karl-Heinrich: Az Úr esztendeje. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
    Borgese, Giuseppe: Élők és holtak. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1936)
    Homo, Léon: A római kultúra. 7 táblával. (Az európai kultúra története. Bp., 1937)
    Croiset, Maurice: A görög kultúra. 8 táblával. (Az európai kultúra története. Bp., 1938; 2. kiad. 1942; új kiad. 1994 és 2008)
    Mann, Thomas: A varázshegy. Reg. Turóczi Trostler Józseffel. (Bp., 1942)
    Manzoni, Alessandro: A jegyesek. Reg. (Bp., 1942; A világirodalom klasszikusai. Új kiad. 1956; 2. kiad. 1971; A világirodalom remekei. 3. kiad. 1975; 4. kiad. 1985; Romantikus klasszikusok. 6. kiad. 2008)
    Josephus Flavius: A zsidók története. (Bp., 1946)
    Carrel, Alexis: Orvosok, kuruzslók, eretnekek. Francia orvosok tanulmányai az orvostudomány időszerű kérdéseiről. (Bp., 1947)
    Josephus Flavius: A zsidó háború. (Bp., 1948; 2. jav. kiad. 1957; 3. jav. kiad. 1958; 4. jav. kiad. 1963; 5. kiad. 1964; 6. kiad. 1990 és 1999; új kiad. 2011)
    Tillard, Paul: A Paul-titok. Reg. (Bp., 1951)
    Marchwitza, Hans: A csapda. Reg. Ford. A bevezetőt Bódi László írta. (Bp., 1952)
    Stil, André: Az első összecsapás. Reg. Ford. Hubay Miklóssal. (Bp., 1952)
    Courtade, Pierre: Jimmy. Reg. (Bp., 1952)
    Kédros, André: Felséges nép. Reg. (Bp., 1953)
    Boccaccio, Giovanni: Dekameron. Válogatás. Ford. Vál., a bevezető tanulmányt írta Kardos Tibor. Ill. Bartha László. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1954)
    Goldoni válogatott vígjátékai. Ford. Szabó Lőrinccel. Vál., az előszót írta Szauder József. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
    Boccaccio, Giovanni: Novellák. Ford. Ill. Abonyi Éva. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
    Hugo, Victor: A nyomorultak. I–II. köt. Ford. Lányi Viktorral. Az előszót Benedek Marcell írta. Ill. Szánthó Pál. (A világirodalom klasszikusai. Új, javított kiad. Bp., 1956; 2. kiad. 1959; 3. kiad. 1960; Helikon Klasszikusok. 4. kiad. 1964; 5. kiad. 1965; 7. kiad. 1967; 9. kiad. 1972; 10. kiad. 1975; 11. kiad. 1981; 12. kiad. 1987; 13. kiad. 1988; 14. kiad. 1996; 15. kiad. 2006)
    Apuleius: Az aranyszamár. Reg. Ill. Réber László. (4. átd. kiad. Bp., 1957; 5. átd. kiad. 1959; 6. jav. kiad. 1963 és Olcsó Könyvtár. Bp., 1964; Bibliotheca Classica. 7. kiad. 1971; Az utószót Schreiber György írta. Híres Könyvek. 10. kiad. 1988; 11. kiad. 1993; Európa Diákkönyvtár. 12. kiad. 2002; 13. kiad. 2011)
    Goldoni, Carlo: Mirandolina. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. A bevezetőt Füsi József írta. Ill. Győry Miklós. (Népszerű drámák. Bp., 1957)
    Boccaccio, Giovanni: Szaladin szultán barátsága. Mesék. Átd. Mészöly Miklós. Ford. Ill. Heinzelmann Emma. (Kispajtások mesekönyve. Bp., 1957; 2. kiad. 1959)
    A császári Róma. Szemelvények. Szerk., ford. 16 táblával. A képanyagot összeáll. Kanozsay Margit. (Aurora. 6. Bp., 1957)
    A boldog vadászok. Görög novellák. Vál., ford. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1959)
    Seneca: Vigasztalások. Ford., az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1996; 5. kiad. 2002; 6. kiad. 2010)
    Boccaccio, Giovanni: Dekameron. Ford. Jékely Zoltánnal. Ill. Szántó Piroska. (Új kiad. Bp., 1960; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1963; I–II. köt. 9. kiad. 1972; 10. kiad. 1980; 11. kiad. 1985; Népszabadság Könyvek. 13. kiad. 2005)
    Boccaccio, Giovanni: Válogatott elbeszélések. Ford. és az utószót írta. Ill. Kühnel Szabó József. (Kincses Könyvek. Bp., 1961)
    A szerelmes delfin. Ókori dekameron. Vál., ford., az utószót írta. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1962; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2010)
    Boccaccio művei. Ford. Jékely Zoltánnal, Végh Györggyel. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1964)
    Josephus Flavius: A zsidók története. XI–XX. könyv. Ford. A bevezetőt Hahn István írta. (Bp., 1966)
    Szophoklész: Antigoné. Tragédia. (Az Ókortudományi Társaság kiadványai. Bp., 1966)
    A leány meg az isten. Görög szerelmes novellák. Vál., ford. Ill. Reich Károly. (Bp., 1968; 2. kiad. 1982)
    Josephus Flavius: A zsidók története. Válogatás. Ford. Vál., utószó Hahn István. (Clio. Klasszikus történetírók. Bp., 1980; 2. kiad. 1983; 3. kiad. 1994; 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2004).

    Irodalom

    Irod.: Fülöp János: Pillanatfelvétel R. J.-ről. (Élet és Irodalom, 1957)
    Keszi Imre: R. J. nyolcvanéves. (Élet és Irodalom, 1961)
    Simonka György: Látogatóban a 85 éves R. J.-nél. (Petőfi Népe, 1966. nov. 27.)
    Devecseri Gábor: Ókortudós mesterek. (D. G.: Lágymányosi istenek. Bp., 1967)
    Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
    Halálhír. (Népszabadság, 1970. febr. 20.)
    Harmatta János: R. J. (Antik Tanulmányok, 1970)
    Ritoók Zsigmond: R. J. irodalmi munkássága. (Antik Tanulmányok, 1970)
    Hahn Anna: R. J. tanár úr. (Élet és Irodalom, 1970)
    Kerényi Károlyné: Emlékezés R. J.-re születésének századik évfordulóján. (Nagyvilág, 1981)
    Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994; 3. jav. és bőv. kiad. 2005).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: febr. 19.! Gyászjelentésén febr. 18. szerepel! Művei több bibliográfiában összekeverve gr. Révay József (1902–1945) filozófus munkáival!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu