Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Péter György

    közgazdász, matematikus, statisztikus

    1952-ig Pikler


    Született: 1903. március 30. Budapest
    Meghalt: 1969. január 4. Budapest

    Család

    Sz: Pikler J. Gyula (1864–1952) orvos, statisztikus, közgazdasági író. F: Pikler Emmi (1902–1984) orvos, gyermekgyógyász, neonatológus. Leánya: Tardos Péter Anna pedagógus, Tardos Márton (1928–2006) közgazdász, politikus felesége.

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1926), a közgazdaság-tudományok doktora (kiemelkedő tudományos és tudományszervező munkásságáért, 1967).

    Életút

    Bécsben, Berlinben tanított, majd Triesztben, mint biztosítási matematikus dolgozott (1926–1932), Budapesten, a Phönix Biztosítótársaságnál szintén biztosítási matematikus (1932–1936). Az illegális kommunista mozgalom résztvevője (1932-től), a KMP tagja (1935), a KB összekötője és technikai apparátusának vezetője (1935–1936), tizenöt évi fegyházra ítélték (1936), fegyházban, ill. börtönben raboskodott (a bp.-i Margit körúti fegyházban, 1936–1942; a szegedi Csillag börtönben, 1942–1944). A börtön kiürítésekor (1944 ősze) Németországba akarták deportálni, de útközben Baján megszökött, onnan Szabadkára ment, s ott rejtőzködött a szovjet csapatok bevonulásáig (1944. okt. 25.). – A II. vh. után Szegeden városi tanácsos és alpolgármester (1945), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vezérigazgatója (1945–1948). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke (államtitkári rangban, 1948–1968; állásából felfüggesztették: 1968. dec.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Statisztikai Tanszék ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1964) és a Tanszék vezetője (1951–1964), c. egy. tanár (1964–1969).

    Az MKP, ill. az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1946–1950).

    Nevéhez fűződik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szocialista átszervezése, az új rendszernek megfelelő statisztikai szervezet és tevékenység kialakítása. Jelentős szerepet játszott az 1952. évi statisztikai törvény előkészítésében, a rendszeres népgazdasági elszámolások és a szocialista nemzetijövedelem-számítások bevezetésében. Vezetése alatt indultak meg Magyarországon a szocialista társadalommal kapcsolatos első, széles körű elméleti és tudományos kutatások és demográfiai vizsgálatok. Elsők között foglalkozott a tervgazdaság, a jövedelmezőség és a népgazdaság központi irányításának közgazdasági kérdéseivel, továbbá elsőként vizsgálta a kedvezőtlen demográfiai adatok közgazdasági hatásait. Vezetése idején hajtották végre az 1949. évi és az 1960. évi népszámlálást. Miután felismerte a központi tervgazdálkodás korlátait, dolgozataival a magyar közgazdasági reformgondolkodás úttörőjének tekinthető (Kornai Jánossal, 1954-től). Tanulmányai jelentős szerepet játszottak az 1968. évi gazdaságirányítási reform előkészítésében.

    Emlékezet

    Gazdasági visszaélések gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene. A Belügyminisztérium (BM) kórházában tartották őrizet alatt, ahol tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett. A Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Életműve iránt a rendszerváltás éveiben nagy érdeklődés nyilvánult meg, munkásságát Gelegonya Judit dolgozta fel.

    Elismertség

    Az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke (1959–1968). Az ENSZ New York-i Statisztikai Bizottságának tagja (1964-től).

    Elismerés

    A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1960).

    Szerkesztés

    A Statisztikai Szemle főszerkesztője (1949–1968), a Demográfia c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1958–1968).

    Főbb művei

    F. m.: Munkamorál és társadalombiztosítás. (Bp., 1948)
    Állami fegyelem és statisztika. (Statisztikai Szemle, 1950)
    A statisztika szerepe a szocializmus építésében. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1951)
    Általános statisztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1952; 2. kiad. 1955)
    Az egyszemélyi felelős vezetésről. (Társadalmi Szemle, 1954)
    A szocialista statisztikáról. Rédei Jenővel. (Bp., 1954)
    A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban. (Közgazdasági Szemle, 1956)
    Gazdaságosság, jövedelmezőség, tervgazdálkodás. (Bp., 1956)
    Fényes Elek emlékezete. (Bp., 1957)
    Biometria, statisztika és demográfia. (Demográfia, 1959)
    A halandóság konstruktúrájának változásai. (Demográfia, 1961)
    Új statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdaságpolitika szolgálatában. (Statisztikai Szemle, 1961)
    New Aspects of Statistical Development in Hungary. (Ottawa, 1963)
    A társadalmi-gazdasági rendszer hatása a gazdaságstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságára. Mód Aladárnéval. (Statisztikai Szemle, 1965)
    On the Planned Central Control and Management of the Economy. (Acta Oeconomica, 1967).

    Irodalom

    Irod.: Nyitrai Ferencné: P. Gy. a szocialista statisztikáért. (Statisztikai Szemle, 1983)
    Nyers Rezső: P. Gy. a kommunista és a reformer. (Medvetánc, 1984)
    A magyar közgazdasági gondolat fejlődése. 1954–1978. A szocialista gazdaság mechanizmusának kutatása. (Bp., 1986)
    Hegedűs András: A bolsevik grand-seigneur tragédiája. (Pesti Hírlap, 1990. nov. 3.)
    Gelegonya Judit: Adalékok a magyar közgazdasági reformgondolkodás történetéhez. P. Gy. Egy. doktori értek. (Bp., 1990; teljesen átdolgozva és bővítve ilyen címmel kand. értek. is Bp., 1994)
    A Statisztikai Hivatal elnökei. 1867–1989. Összeáll. Íjgyártó Bálint Istvánné, Reisz László. (Bp., 1990)
    Hegedűs B. András: P. Gy. pályája. (Közgazdasági Szemle, 1992)
    Kornai János: Az eretnekség történelmi hivatása. P. Gy., a reformközgazdász. (Mozgó Világ, 1992)
    Ligeti Imre: Hírnév és valóság. Mi volt P. Gy.? (Új Magyarország, 1992. márc. 13.)
    Kornai János: The Historical Mission of Heresy. György Péter, the Reform Economist. (Acta Oeconomica, 1993)
    Hoch Róbert: A reform gazdaságtörténetéből. (Eszmélet, 1994)
    Egy reformközgazdász emlékére. P. Gy. Szerk. Árvay János, Hegedűs B. András. (Bp., 1994)
    Friss Péter: Egy reformközgazdász emlékére. (Statisztikai Szemle, 1995)
    Gelegonya Judit: P. Gy. szerepe a magyar közgazdasági reformgondolkodás fejlődésében. (Ünnepi dolgozatok Mátyás Antal tanszékvezetői kinevezésének 40. évfordulójára. Szerk. Halász Géza, Mihalik István. Bp., 1996)
    Maltsik Balázs: P. Gy. közgazdasági reformelképzelései. 1953–1956. (Kutatási füzetek, 2002)
    Megemlékezés P. Gy. születésének 100. évfordulójáról. (Gazdaság és statisztika, 2003)
    Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél. Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. (168 Óra, 2006. 23.)
    Romsics Ignác: Gazdasági reformok a Kádár-korban. (Élet és Irodalom, 2007. 25.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu