Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Sándor Móric, szlavniczai gr.

    nagybirtokos


    Született: 1805. május 23. Bajna, Komárom-Esztergom vármegye
    Meghalt: 1878. február 23. Bécs

    Család

    Sz: Sándor Vince (†1823), gr. Szapáry Mária. F: 1835-től Metternich Leontine, Metternich hg., kancellár leánya.

    Iskola

    Tanulmányait magánúton végezte, a német és a magyar nyelv mellett megtanult franciául és olaszul, kiválóan zongorázott, stájer népdalokat is komponált. Apja váratlan halála után nagykorúsították és átvette birtokai irányítását.

    Életút

    Mint vakmerő lovas, úszó és vadász szerzett magának hírnevet. Híres lovasbravúrokat mutatott be (1822: Pest, Deák Ferenc utca; 1825: Pozsony, az országgyűlés megnyitása tiszteletére; 1837: a Bécs Bajna közötti 310 km-es távolságot 31 óra alatt tette meg stb.), ill. több jelentős lovas akadályversenyt nyert Angliában. Az 1820-as évek főúri köreinek és a reformkori Pest népszerű alakja volt, személyiségét és gr. Széchenyi Istvánnal történt fogadásait legendák övezték. Széchenyi mellett sokat tett a magyarországi lóversenyzés megteremtéséért. Széchenyi naplója szerint Sándor gr. javasolta a Pestet Budával összekötő hidat is. Lovas tehetsége szenvedélyévé vált, és mindent feláldozott érte. Eladta nagyanyja hozományát, a Győr vármegyei Ráró birtokot, majd 1831-ben az apja által épített híres budai Sándor-palotát is áruba bocsátotta (így került az az olasz eredetű Pallavicini család tulajdonába). Lovas produkciói okozták vesztét is. Linznél (1850), egy lovasvágta közben kiesett a kocsijából és súlyosan beütötte fejét. Valószínűleg ez a súlyos fejsérülése okozta elméje későbbi elborulását. Előbb a prágai, majd a döblingi elmegyógyintézetben kezelték, Bécsben hunyt el, a pusztagyarmati családi sírba temették. Végrendeletében – több részletben – összesen 19 500 koronát hagyott a Magyar Tudós Társaságra (1860-tól).

    Emlékezet

    A telek, amelyen a Sándor-palota épült 1803-ban került gr. Sándor Vince tulajdonába. Az épület 1803–1805-ben Pollack Mihály és Johann Amann tervei alapján készült. Itt töltötte ifjúkorát, és innen indult nevezetes lovasmutatványaira gr. Sándor Móric, az 1820-as évek népszerű magyar főura. A fogadásai miatt állandóan anyagi gondokkal küszködő gróf a palotát 1831-ben eladta a Pallavicini-családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket később felhasználták a palota újjáépítéséhez. A Sándor-palota 2003-tól Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye. Prestel állatfestő Sándor gr. lovaglásairól több mint 300 képet rajzolt, és ezekből albumot is összeállított (Sándor Album címmel, 1858-ban). Sándor Móric gr. különös személye nemcsak a kortársakat foglalkoztatta. Vörösmarty Mihály verset írt róla, Jókai és Krúdy kisebb írásain kívül regényt írt róla Barsi Ödön és Lestyán Sándor is. Kálmán Imre operettet komponált életéről (Az ördöglovas címmel, bemutatta a Theater an der Wien 1932. márc. 10-én). Ördöglovas a címe Hamza D. Ákos filmjének is (1944; a főszereplő Benkő Gyula).

    Főbb művei

    F. m.: Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Többekkel. (Pest, 1857; franciául: 1858).

    Irodalom

    Irod.: Gr. S. M. (Vasárnapi Ujság, 1858, 1865, 1866, 1876)
    Gr. S. M. (Magyarország és a Nagyvilág, 1878; Képes Hetilap, 1878)
    Lestyán Sándor: S. M., az ördöglovas. Reg. 38 képpel. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942)
    Barsi Ödön: Az ördöglovas. Gr. S. M. kalandos életregénye. (Bp., 1943)
    Vitányi Borbála: S. M. a bajnaiak emlékezetében. (Honismeret, 1985).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu