Vendl Aladár
Vendl Aladár

2024. április 18. Csütörtök

Vendl Aladár

geológus

Születési adatok

1886. november 18.

Ditró, Csík vármegye

Halálozási adatok

1971. január 9.

Budapest


Család

Testvére Vendel Miklós (1896–1977) és Vendl Mária (1890–1945) geológusok.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. (1911), a technikai geológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; r.: 1931. máj. 15.; t.: 1945. máj. 30.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

Életút

A József Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszék tanársegéde (1908–1912), a M. Áll. Földtani Int. kutató-geológusa (1912–1921), osztálygeológusa (1921–1927). Az I. vh.-ban az orosz fronton harcolt (1914–1915), orosz hadifogságban volt (1915–1918). Hazatérése után, a Tanácsköztársaság idején az ún. Marx–Engels Munkásegyetemen a geológia r. tanára (1919). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1914–1922), a József Műegyetemen, ill. a BME-n az ásvány- és földtan c. ny. rk. (1922–1927), ny. r. tanára (1927–1952), egy. tanára (1952–1960) és az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetője (1950–1960); közben a Vegyészmérnöki és Egyetemes Oszt. (1933–1934), a Gépész- és Vegyészmérnöki Oszt. dékánja (1935–1936), majd a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem rektora (1940–1941). A Felsőház tagja (1936–1944). – Klasszikus kőzettannal, elsősorban üledékes kőzetekkel, s az ezzel összefüggő hidrológiai kérdésekkel fogl. Mo.-on elsőként vizsgálta az üledékes kőzeteket, ill. elsőként folytatott homokelemzéseket vegyvizsgálatokkal. Elemezte és feldolgozta a Stein Aurél által Közép-Ázsiában összegyűjtött homokmintákat, részt vett a Böckh Hugó vezette olajkutatásokban, ill. Papp Simonnal és Pávai Vajna Ferenccel a mo.-i szénhidrogén-kutatás elindítója. Az 1920-as években elsősorban Zala, Baranya és Szatmár-Bereg vm.-kben folytatott kutatásokat. Élete utolsó szakaszában Bp. talajvizével, ill. ezzel összefüggésben a főv. ásvány- és gyógyvizeinek vizsgálatával fogl., kezdeményezte Bp. gyógyforrásainak közös védőterületét. Feldolgozta a Magyarhoni Földtani Társulat történetét. Tiszteletére ~-emlékérmet alapítottak. – Az MTA másodelnöke (1943. máj. 4.–1945. okt. 29.). Az MTA Hidrológiai Biz. elnöke (1950-től). A Szt. István Akad. tagja (r.: 1927-től). A Magyarhoni Földtani Társulat elnöke (1932–1940), t. tagja (1940-től). A M. Hidrológiai Társulat elnöke (1941–1944). A londoni geológiai társaság t. (1925-től), a finn geológiai társaság l. tagja (1935-től). – Az MTA Nagyjutalma (1934), Szabó József-emlékérem (1936), Kossuth-díj (1948), Munka Érdemrend (1956; arany, 1966).

Főbb művei

F. m.: A Stein Aurél gyűjtötte közép-ázsiai homok- és talajminták ásványtani vizsgálata. (Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1913)
A Velencei-hegység geológiai és petrográfiai viszonyai. (Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1914)
Magnetitgnájsz a Sebes völgyében. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. jan. 22.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A magyarországi riolittípusok. (Bp., 1927)
Geológiai kirándulások Budapest környékén. Schafarzik Ferenccel. (Bp., 1929)
A kiscelli agyag. (Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1932)
A Szászvárosi- és Szebeni-havasok kristályos területe. (Bp., 1932
németül is)
A Cserhát piroxénandezitjeiről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1933)
A Bözsöny-hegység néhány löszéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Ásványtan. I–II. Mauritz Bélával. (Bp., 1942)
Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. (Bp., 1944)
A budapesti keserűvizestelepek hidrogeológiája. (Bp., 1948)
Geológia. I–II. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
4. átd. kiad. 1962–1963)
A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története. (Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: Szádeczky-Kardoss Elemér: V. A. (Magyar Tudomány, 1971)
Vitális György: V. A. (Hidrológiai Közlöny, 1971)
Bidló Gábor: V. A. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1971)
Bidló Gábor: V. A. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1986)
Bidló Gábor: A három Vendl-testvér a XX. századi magyar földtani tudományok kiemelkedő képviselői. (Földtani Közlöny, 1999)
Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története. (Miskolc, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője