Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Vajda Imre

    közgazdász, gazdaságpolitikus


    Született: 1900. július 24. Budapest
    Meghalt: 1969. augusztus 30. Bécs, Ausztria

    Család

    Sz: Vajda Lajos (†1912) bankbizományos, Weisz Szidónia. Háromszor nősült. F: 3. Weisz Júlia gyógytornász. 

    Iskola

    A budapesti Kereskedelmi Akadémián éretts. (1917), Ausztriában egyetemi előadásokat hallgatott (1930-as évek). A József Nádor Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetemen (JNMGE) gazdasági doktori okl. szerzett (1946), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1959), doktora (1963). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.).

    Életút

    A Hollandia Rt. magántisztviselője (1917–1921); közben az I. világháború végén katonai szolgálatot teljesített (1918). A Koch and Co. bécsi nyersanyag-behozatali vállalat cégvezetője (1921-től). Riedl Miklós vállalatának cégvezetője (1938-tól).

     

    Az MSZDP és a Galilei Kör tagja (1917–1919), a Tanácsköztársaság idején vállalati munkástanácstag, majd századparancsnoki beosztásban a Vörös Hadseregben harcolt (1919. márc.–1919. aug.), a proletárdiktatúra bukása után Ausztriában telepedett le (1919–1938). Az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az emigráns magyar szociáldemokraták Világosság Csoportjának (1920-tól), a bécsi felkelés leverése után az illegális Osztrák Kommunista Párt (OKP) tagja (1934-től), az OKP KB tagja. Illegális tevékenység miatt letartóztatták, fél év büntetésre és kiutasításra ítélték (1936), az Anschluss után tért haza Magyarországra (1938. márc.). Magyarországon az MSZDP tagja, a párt baloldalának egyik meghatározó vezetője (1938-tól), az ország német megszállása után munkatáborba hurcolták (1944. márc.), megszökött, a szovjet csapatok bevonulásáig bujkált. 



    A II. világháború után az MSZDP központi értelmiségi titkára (1945–1948), egyúttal a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium csoportfőnöke (1945–1946), adminisztratív államtitkára (1946. jún. 16.–1947. júl. 18.), az Országos Tervhivatal (OT) alelnöke (1947. júl. 18.–aug. 1.), elnöke (1947. aug. 1.–1949. máj. 1.), a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára (1949. jún. 11.–1950. aug. 2.). A Magyar Tudományos Tanács elnökségi tagja és közgazdász társelnöke (1948. dec. 14.–1949. jún. 11.), az Országos Szabványügyi Tanács elnöke (1948. dec. 21.–1949. jún. 11.). Koholt vádak alapján letartóztatták (1950. aug. 2.), a Szakasits Árpád és társai-per harmadrendű vádlottjaként életfogytig tartó fegyházra ítélték (1950. nov. 24.; büntetése félbeszakításával szabadult: 1956. márc. 29.; perújítással rehabilitálták: 1956. jún. 15.). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem ny. r. tanára (1948–1950), az MKKE-n a Külkereskedelem Gazdaságtana Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1956. szept. 1.–1965. aug. 31.). Nemzetgyűlési képviselő (SZDP Országos Lista, 1945–1947), országgyűlési képviselő (SZDP Országos Lista, 1947–1949; Magyar Függetlenségi Front, 1949–1950). Az MDP PB és KV alapító tagja (1948–1950). 



    A II. világháború után a legismertebb szociáldemokrata gazdaságpolitikusok közé tartozott, a nyugat-európai szocialista konferenciák állandó résztvevője volt. Az SZDP vezető gazdasági elemzőjeként több ideológiai munkát is közzétett a tervgazdaság általános kérdéseiről, a tőkés és a szocialista gazdaságok különbözőségeiről. Mint baloldali szociáldemokrata Bán Antal emigrálása után államtitkári feladatokkal is megbízták, majd részt vett az MDP alakuló kongresszusán, ahol az első Politikai Bizottság (PB) és a Központi Vezetőség (KV) tagjai közé is megválasztották. A Szakasits-per harmadrendű vádlottjaként „háborús bűntett, kémkedés és a demokratikus államrend megdöntése” koholt vádjával letartóztatták (1956-ban, a forradalom előtt néhány hónappal szabadult). A forradalom napjaiban igen nagy hatással volt az egyetemistákra, az események alakulásába azonban nem kapcsolódott be. A bukás után az ő lakásán írták meg Justus Pállal (1905–1965) és Horváth Zoltánnal (1900–1967) együtt azt a híres nyílt levelet Marosán Györgyhöz, amelyben közölték azokat a feltételeket, amelyekkel a volt baloldali szociáldemokraták szerepet vállaltak volna egy új Kádár-kormányban (1956. dec.). Erre ugyan nem került sor, de az ENSZ-be küldött magyar delegáció tagjaként – Horváth Imre és Sík Endre társaságában – több tárgyaláson is képviselte Magyarországot. – Kutatóként, 1956 után elsősorban a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a magyar külkereskedelem, valamint a szocialista gazdaság irányításának módszertani problémáival foglalkozott. Vezető szerepet játszott a magyar gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészítésében. Elsők között vizsgálta a nemzetközi munkamegosztás és a nemzeti államok kapcsolatát, rámutatva a különböző államok gazdaságszerkezeti különbségeiből adódó ellentmondásokra. Nyugdíjba vonulása után gazdasági publicisztikákat és elemzéseket írt a szakfolyóiratokon kívül elsősorban a Magyar Nemzetbe. Ausztriai előadókörútja során halt meg. 

    Elismertség

    A Szén- és Olajipari Rt. igazgatósági tagja (1946–1948).

     

    A Magyar Közgazdasági Társaság elnöke (1963–1969). 

    Elismerés

    Magyar Köztársasági Érdemrend (tiszti keresztje, 1947; középkeresztje, 1948), Kossuth Érdemrend (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1969), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

     

    Demény Pál-emlékérem (posztumusz, 2008). 

    Szerkesztés

    Az Acta Oeconomica c. folyóirat szerkesztője. 

    Főbb művei

    F. m.: A kapitalizmus újabbkori fejlődése, az imperializmus. (Az SZDP Oktatási Igazgatósága kiadványa. Bp., 1945)
    Van-e harmadik út? (Az SZDP Oktatási Igazgatósága kiadványa. Bp., 1947)
    Magyarország hároméves terve. (Bp., 1947)
    Nemzetgazdaságunk új feladatai. (Bp., 1948)
    A Marshall-terv zsákutcája. (A Magyar Dolgozók Pártja Akadémiája. 2. Bp., 1949)
    Az ötéves terv. (A Magyar Dolgozók Pártja Akadémiája. Bp., 1949)
    Kereskedelempolitika. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
    Magyarország külkereskedelme. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
    Nemzetközi pénzügyi ismeretek. I–IV. köt. Összeáll. az MKKE Külkereskedelem Gazdaságtana Tanszéke. A munkaközösség vezetője: V. I. (Bp., 1957–1958)
    Nemzetközi kereskedelem a második világháború után. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
    Anglia és a sterlingövezet a világkereskedelemben. (Bp., 1958)
    Gazdasági vezetőink és a prémium. (Belpolitikai Szemle, 1958)
    A szocialista országok gazdasági együttműködésének kérdései. – A tőkés világpiac az elmúlt két évben. – A tőkés konjunktúra alakulása az elmúlt két évben. (Közgazdasági Szemle, 1958)
    Nemzetközi kereskedelem a második világháború után. Monográfia és kand. értek. is. 2 térképpel. (Bp., 1959)
    Szocialista külkereskedelem. – Külkereskedelem a szocializmusban. V. I. egyetemi tanár előadásai. Gépirat. (Bp., 1959)
    A Magyar Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájának egyes vonásai. (Közgazdasági Szemle, 1959)
    Kelet–nyugati kereskedelem. Jegyz. (Az OKISZ kiadványa. Bp., 1960)
    Nyersanyagimport és munkaigényes export. (Közgazdasági Szemle, 1960)
    A szabadkereskedelem és az állam szerepe. (Külkereskedelem, 1960)
    Előadások és tanulmányok a szocialista külkereskedelem köréből. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
    Külkereskedelmünk a második hároméves terv időszakában. Monográfia. (Bp., 1961)
    Kereslet a szocialista gazdaságban. (Közgazdasági Szemle, 1961)
    A KGST – tőkés szemmel. (Közgazdasági Szemle, 1962)
    Problems and Perspectives of Second Five Year Plan in Hungary. Monográfia. (Bp., 1962; francia, német, spanyol és orosz nyelven is)
    Szocialista külkereskedelem. A KGST és a szocialista nemzetközi munkamegosztás. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1963)
    Keresleti rugalmasság, cserarányok és a szocialista külkereskedelem. – A komparatív költségek elmélete és a szocialista világgazdaság. (Közgazdasági Szemle, 1963)
    A szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlődése és problémái. (Társadalmi Szemle, 1963)
    Szakosítás és árukoncentráció a világkereskedelemben és a magyar kereskedelemben. 2 táblával. (A Konjunktúra- és Piackutató Intézet kiadványa. Bp., 1964)
    The Role of Foreign Trade in a Socialist Economy. New Essays in Persuasion. Monográfia. (Bp., 1965)
    Magyarország és a világ kereskedelme. Monográfia. (Bp., 1965)
    Magyarország helyzetének átalakulása a nemzetközi munkamegosztásban. (Közgazdasági Szemle, 1965)
    A magyar gazdaság új útja. (Magyar Szemle, 1965)
    Műszaki fejlődés és külkereskedelem. (Külkereskedelem, 1966)
    A világkereskedelem fejlődésének legújabb jelenségei és hatásuk a magyar gazdaságszerkezeti modellre. (Közgazdasági Szemle, 1966)
    Széles körű, tervezett kooperáció. (Gazdaság [folyóirat], 1967)
    Külső egyensúly, neotechnika és gazdasági reform. (Közgazdasági Szemle, 1967)
    Division de travail internationale et réforme économique. (Économie appliquée, 1967)
    A kelet–nyugati kereskedelem problémái. (Gazdaság [folyóirat], 1968; angolul: The Problem of East–West Trade. Acta Oeconomica, 1968)
    Integráció, gazdasági unió és nemzeti állam. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. márc. 20.; megjelent: MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1968 és kivonatosan: Közgazdasági Szemle, 1968)
    Internationale Arbeitsteilung und Wirtschaftsreform. Monográfia. (Bp., 1969)
    New Trends in World Economy and World Trade. (Acta Oeconomica, 1970)
    Foreign Trade in a Planned Economy. Tanulmányok. Szerk. Simai Mihállyal. (London–Cambridge [etc.], 1971). 

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1969. aug. 31.)
    Bognár József: V. I. (Magyar Tudomány, 1970)
    V. I. (Közgazdasági Szemle, 1969)
    Földi Tamás: Tudósi szenvedély, politikai elkötelezettség. Hetvenöt éve született V. I. (Népszabadság, 1975. júl. 24.)
    Urbán Károly: V. I. (Pártélet, 1980)
    Jemnitz János: V. I. (A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Bp., 1999)
    Jemnitz János–Wiesel Iván: Egy magyar szocdem. (Népszava, 2002. 115.)
    K. Zs.–M. K. J.: V. I. (Az 1945. évi nemzetgyűlés almanachja. 1945–1947. Bp., 1999 és Az 1947. évi országgyűlés almanachja. 1947–1949. Bp., 2005). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu