Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Váczy Péter, mark-chemernyei

    történész, műgyűjtő


    Született: 1904. március 17. Ruttka, Turóc vármegye
    Meghalt: 1994. szeptember 28. Budapest
    Temetés: 1994. október 14. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Váczy Gedeon, Fleischer Mária. F: 1934-től Hornyánszky Antónia. Fia: Váczy Mihály (1936–) és Váczy Tamás (1942–).

    Iskola

    A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1928), a Nyugat-Európa története a 10–12. sz.-ban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937). A miskolci evangélikus jogakadémián is tanult (1928–1933), ahol végbizonyítványt szerzett (1933). A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952; doktora (életművéért, védés nélkül, 1957). Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.; r.: 1990. máj. 21.).

    Életút

    A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltári Osztálya tisztje (1929–1934), a Magyar Országos Levéltár (MOL) allevéltárnoka (1934– 1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1937–1939), a középkori egyetemes történelem helyettes tanára (1939– 1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a középkori történelem ny. r. tanára (1942–1949), az ELTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1961), a bp.-i Egyetemi Könyvtár tud. főmunkatársa (1961–1968). A Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (Bécsben, 1927–1929).

    Középkori magyar és egyetemes történelemmel, politika-, társadalom- és művelődéstörténettel, elsősorban az Árpád-kor történetével, ill. Európa kora középkori történetének egyes kérdéseivel foglalkozott. Műveinek jelentős része a honfoglalás korát vizsgálta: Etelköz lokalizását, a hősi énekek nyelvét és előadásmódját, az ún. Nagymorávia kérdését, a honfoglalás mondáját és annak továbbélését, a magyarok Sankt Gallen-i kalandját érintette. Különösen értékesek az avar nép továbbélésével, a hun nép történetével, a magyar kereszténység felvételével és a korai Árpád-kori hűbériséggel kapcsolatos megállapításai. A középkor története c. műve (1936) a 20. sz.-i magyar történettudomány egyik klasszikusa.

    Neves műgyűjtő is volt; gyűjteményének fő részét reneszánsz és barokk bútorok, festmények, szobrok, kerámia-, ötvös- és üvegtárgyak alkották. Legértékesebb műtárgyai: egy 16. sz. eleji spanyol csontberakásos íróláda, három 16. sz.-i bőr- és bársony kárpitozású karosszék, Giacomo Piazetta angyalalakos konzolasztala, egy 17. sz.-i felvidéki kabinetszekrény. A több mint 250 darabból álló gyűjteményt 1992-ben átvette Győr városa (1994-től a Győri Városi Múzeum Váczy Péter-gyűjteményeként a múzeum kiállításainak része.).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, lakóhelyei: Törökvész, II. kerület Lepke utca 33.; Józsefváros, VIII. kerület Baross utca 21. és Kurucles, II. kerület Széher utca 20. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Magyar Történelmi Társulat első alelnöke (1946–1949). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmányának tagja (1931-től), alelnöke (1949–1950).

    Elismerés

    Baumgarten-jutalom (1933).

    Főbb művei

    F. m.: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. Egy. doktori értek. is. (1–2. Századok, 1927; önállóan: Bp., 1928; hasonmás kiad.: 2004)
    A városi könyvek jogtörténeti fontossága. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1929)
    A városi polgárok vérdíja Werbőczynél és a budai jog. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1929)
    A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI–XII. században. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1930)
    A bakonybéli összeírás kora és hitelessége. (Levéltári Közlemények, 1930)
    Immunitás és jurisdictio. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1931)
    A helytörténeti kutatás problémái. (Bp., 1931)
    A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. (Minerva Könyvtár. Bp., 1932)
    Szellemtörténet. Joó Tiborral. (Magyar Szemle, 1931 és Nyugat, 1932)
    A hűbériség szerepe Szent István királyságában. (Századok, 1932)
    A népfelség elvének magyar hirdetője a XIII. században: Kézai Simon mester. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
    A királyi kúria bírósága és I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. (Századok, 1934)
    Die erste Epoche des ungarischen Königtums. (Pécs, 1935)
    A középkor története. (Egyetemes történet. I–IV. köt. Szerk. Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly. Bp., 1936; 2. kiad. 1943; hasonmás kiad.: 1991)
    Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. (Szent István Emlékkönyv. I. köt. Bp., 1938)
    A királyság központi szervezete Szent István korában. (Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938)
    Gyula és Ajtony. (Szentpétery Imre Emlékkönyv. Bp., 1939)
    A magyarság a román és a gót stílus korában. – Társadalmunk az Árpádok és az Anjouk korában. (Magyar művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939; hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991 és 1993)
    A hunok Európában. (Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Bp., 1940; hasonmás kiad.: Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata. 1986 és 1996)
    A magyar kereszténység bizánci gyökerei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. nov. 11.; megjelent francia nyelven: Les racines byzantines da christianisme hongrois. Nouvelle Revue de Hongrie, 1941)
    A Vazul- hagyomány középkori kútfőinkben. Forráskritikai tanulmány. (Levéltári Közlemények, 1941)
    Die Anfänge der päpstlichen Politik bei den Slawen. (Ostmitteleuropäische Bibliothek. 43. Bp., 1942)
    Magyar középkor a Balkánon. (Magyarország és a Balkán. A magyar tudomány feladatai Délkelet-Európában. Szerk. Gál István. Bp., 1942)
    A korai magyar történet néhány kérdéséről. (Századok, 1958)
    La transformation de la technique et de l’organisation de l’industrie textile en Flandre aux XI–XII. siècles. (Studia Historica, 1960)
    Eugippiana. 1 térképpel. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historia, 1961)
    Karoling művészet Pannóniában. A Cundpald-kehely. 1–2. (Soproni Szemle, 1970)
    A város az ókor és a középkor fordulóján. (Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos. Győr, 1971)
    Heim und Diadem. Numismatische Beiträge zur Entstehung der byzantinische Kaiserkrone. (Acta Antiqua, 1972)
    Anonymus és kora. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974)
    A frank háború és az avar nép. (Századok, 1974)
    Arrabona [= Győr] an der Wende der Antike und des Mittelalters. (Acta Antiqua, 1975)
    A pogány kori fejedelmi jelvénytől I. István koronájáig. (Világosság, 1978)
    Thietmar von Merseburg über die ungarische Königskrönung. (Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Bp., 1983; magyarul: Merseburgi Thietmar a magyar királykoronázásról. Történelmi Szemle, 1985)
    Etelköz. (História, 1985)
    The Angelic Crown. (Hungarian Studies, 1985)
    Hogyan lett Moráviából „Nagy Morva”? (História, 1986)
    Tudomány és humanizmus a középkorban. (Aetas, 1987)
    Byzantine Emperor Constantine VII Porphyrogenitos and the Saga of the Hungarian Conquest. (Hungarian Studies, 1988)
    A magyar honfoglaláskor. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. jan. 31.)
    A honfoglalók eszközei. (História, 1992)
    A honfoglalók öltözéke. (História, 1993)
    A magyar történelem korai századaiból. Vál. tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Glatz Ferenc. (História Monográfiák. 5. Bp., 1994)
    A honfoglaló magyarok életmódjáról. (História, 1994)
    A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon. Hasonmás kiad. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2004)
    A hunok Európában. (Historia incognita. Zsebkönyvek. Máriabesnyő–Gödöllő, 2010)
    ford.: Engels, Friedrich: Frank időszak. (Bp., 1954)
    Kélt kiáltvány a németországi nagy parasztháború idejéből. (Bp., 1956).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Draskóczy: István: V. P. műveinek bibliográfiája. 1925–1985. (Történelmi Szemle, 1985)
    Bemutatjuk V. P. professzort. Művei bibliográfiájával. (Aetas, 1987)
    Szilágyi Márton–Tóth Péter–Völgyesi Orsolya: Beszélgetés V. P. professzorral. (Sic itur ad astra, 1990)
    Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1994. okt. 1.)
    Thoroczkay Gábor: V. P., az Árpád-kori magyar történelem kutatója. (Sic itur ad astra, 1994)
    Győr, V. P. Gyűjtemény. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1994)
    Niederhauser Emil: V. P. (Magyar Tudomány, 1995)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
    Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003).

    Megjegyzések

    Váczy Péter egyike volt azon négy MTA-tagnak, akik megélték rehabilitációjukat, a többi három: Kumorovitz L. Bernát, Mályusz Elemér és Wellmann Imre.

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu