Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Gábor Dénes
    Gábor Dénes és az aeroplán körhinta
    Galamb József és az első népautó
    Görgei Artúr utóélete
    Görgey Arthur, görgői és toporczi

    Teller Ede [Edward]

    fizikus


    Született: 1908. január 15. Budapest
    Meghalt: 2003. szeptember 9. Stanford, USA

    Iskola

    A bp.-i Trefort u.-i „minta” gimn.-ban éretts. (1926), a bp.-i József Műegyetemen (1926), a karlsruhei műsz. főisk.-n (1927–1928), a müncheni (1928), majd a lipcsei egyetemen tanult (1928–1930), Lipcsében természettud. doktori okl. szerzett (1930), az MTA tagja (t.: 1990. máj. 21.).

    Életút

    A lipcsei (1930–1931), a göttingeni (1931–1933), a koppenhágai (1934), a londoni egyetem kutatófizikusa (1934–1935), a George Washington Egyetem (1935–1941), a New York-i Columbia Egyetem professzora (1941–1942). A Manhattan-terv munkatársa (Chicagóban: 1942–1943; Los Alamosban: 1943–1946), a Los Alamos-i Tud. Laboratórium kutatóprofesszora és ig.-ja (1949–1952); közben a Chicagói Egyetemen a fizika professzora (1946–1949). A Kaliforniai Egyetem Sugárzási Laboratóriumának tud. tanácsadója (1952–1953), a Lawrence Livermore Nemzeti Sugárzási Laboratórium igh.-e (1952–1958, 1960–1975), ill. ig.-ja (1958–1960), nyugalmazott ig.-ja (emeritus director, 1975-től). A Kaliforniai Egyetem professzora (1952–1975) és a Fizika Tanszék vezetője (1963–1966). – Tud. pályafutásának kezdetén molekulaspektroszkópiával fogl., első jelentősebb eredménye a részben róla elnevezett Jahn–Teller-effektus felfedezése, ill. Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl–Teller-potenciálfüggvényt. Később érdelődése elsősorban George Gamow hatására a magfizika felé fordult. Gamow-val együtt dolgozták ki a termonukleáris fúzió elméletét (1938), ill. közös munkájuk az ún. béta-bomlás nukleospint átfordító Gamow–Teller-átmenet leírása is. Miután a Gamow és Teller által közösen szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián Niels Bohr bejelentette a maghasadás felfedezését (1939), ~ és Szilárd Leó kezdeményezte F. D. Roosevelt elnöknél az amerikai atombomba előállításával kapcsolatos kutatások haladéktalan megkezdését. ~ Enrico Fermi csoportjához csatlakozott, ahol a nukleáris láncreakcióval kapcsolatos kísérleteket végezték. A chicagói reaktor sikeres beindítása után (1942) ~t meghívták a Manhattan-terv munkatársai közé, ahol a plutóniumtömegek ún. befelé történő robbantással való egyesítésével, ill. az ezt az elvet felhasználó hidrogénbomba megvalósítási lehetőségeivel fogl. Hirosima és Nagaszaki tragédiája után ~ kutatásai háttérbe szorultak, 1949-ben azonban (a szovjet atombomba felrobbantása után) ~ ismét hozzákezdhetett a „szuperboma” előállításához. 1949-től mint Los Alamos ig.-ja ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkálatait: ~ Stanislaw Ulam elképzeléseit továbbfejlesztve az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához (Teller–Ulam-konfiguráció). Az elmélet és gyakorlat összehangolása céljából ~ és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten (1951). A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről (1952). Az 1950-es években elsősorban ~ kezdeményezésére hozták létre a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, amely az amerikai atomkutatások központjává vált. ~ később ellenezte a légköri atomrobbantásokat megtiltó atomcsendegyezményt (1963). Az 1970-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett, majd ő javasolta R. Reagan elnöknek a „csillagháborús tervként” is emlegetett – valójában stratégiai nukleáris védelmi kezdeményezést (1982–1983). A rendszerváltozás idején ismét felvette a kapcsolatot Mo.-gal (1990-ben először látogatott haza, s haláláig minden évben hosszabb-rövidebb időt Mo.-on töltött). – A BME (1991), a KLTE tb. doktora (1996), a Sapientia Erdélyi M. Tudományegyetem nemzetk. tanácsadó testületének tb. elnöke (2002-től). Az ELTE tb. professzora (1991-től), az Eöötvös Loránd Fizikai Társulat tb. tagja (1993-tól). – Joseph Priestley-emlékdíj (1957), Albert Einstein-díj (1958), Enrico Fermi-díj (1962), Robins-díj (1963), Harvey-díj (1975), Sylvanus Thayer-díj (1986), a M. Közt. Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1990), Magyarokért Emlékérem (1993), Szilárd Leó-érem (1994), M. Közt. Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (1994), M. Örökség-díj (1996), Magyarság Hírnevéért Díj (1998), Corvin-lánc (elsőként, 2001), Presidential Medal of Freedom (az USA legnagyobb kitüntetése, a Szabadság Elnök Medálja, 2003).

    Főbb művei

    F. m.: Structure of Matter. Rice, F. O.-val. (New York, 1949)
    Our Nuclear Future. Latter, A. I.-vel. (New York, 1958)
    The Legacy of Hiroshima. Brown, A.-val. (Garden City [New York], 1962)
    The Reluctant Revolutionary. (Columbia, 1964)
    The Constructive Uses of Nuclear Explosives. Talley, W. K.-val, Hyggins, G. H.-val. (New York, 1968)
    Great Men of Physics. Többekkel. (Los Angeles, 1969)
    The Miracle of Freedom. (Boulder, 1972)
    A Plan for Action. (New York, 1975)
    Critical Choices for Americans: Power and Security. Mark, H.-val, Foster, J. S.-szel. (Lexington, 1976)
    Nuclear Energy in the Developing World. (Mc Lean, 1977)
    Energy from Heaven and Earth. (San Francisco, 1979)
    The Pursuit of Simplicity. (Los Angeles, 1980)
    Better a Shield Than a Sword. (New York, 1987)
    Conversations on the Dark Secret of Physics-Plenum. Teller, W.-vel, Talley, W.-vel. (New York, 1991)
    Memoirs: A Twentieth Century Journey in Science and Politics. Sajtó alá rend. Shoolery, Judith. (Cambridge [Massachussetts], 2001; magyarul: Huszadik századi utazás tudományban és politikában. Bp., 2002)
    Légiposta. Visszaemlékezések. Sajtó alá rend. Zeley László. (Bp., 1990)
    A biztonság bizonytalansága. Sajtó alá rend. Zeley Lészló. (Bp., 1991).

    Irodalom

    Irod.: T. E. (Fizikai Szemle, 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (151), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (899), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (669), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu