Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aczél Endre
    Andorka Rezső , vitéz
    Andorka Rudolf, ifj.
    Magyarországi Boldog Pál
    Zolnay László, zolnai

    Szladits Károly, 1916-tól dunaszerdahelyi

    jogász

    Szladics Károly 


    Született: 1871. december 27. Dunaszerdahely, Pozsony vármegye
    Meghalt: 1956. május 22. Budapest
    Temetés: 1956. május 25. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Apai ágon délvidéki eredetű, görögkeleti hitről római katolikus hitre áttért családból, anyai ágon régi német nemesi családból származott. Az Adler von Reich család a 19. század elején a Csallóközben telepedett le. Szladits Károly nagyszülei: Szladics Károly?, Moiszilovits Anna; Adler József (= Adler Josef, †1873. márc. 10. Pozsony) Somorján gyógyszerész, majd a település polgármestere, Sutter von Adeltreu, Louise (= adeltreui Sutter Lujza).

    Szladits Károly szülei: Szladics Károly (†1876. jún. 7. Pozsony. Temetés: 1876. jún. 9. Pozsony) ügyvéd, járásbíró, Adler Lucia (= Luca, †1936. nov. 19. Bp. Temetés: 1936. nov. 21. Farkasrét). Szladics Károly 1. felesége: Döbrentey Auguszta.

    Szladits Károly testvérei és féltestvérei: Szladits Ede, Szladits Sándor és Zolnai Gyuláné Szladits Ilona (1863–1935. szept. 2. Bp. Temetés: 1935. szept. 5. Kerepesi út.) polgári iskolai tanár. Szladits Ilona férje: Zolnai Gyula (1862. dec. 3. Nagysomkút–1949. dec. 24. Bp.) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Fiuk: Zolnai Béla (1890. márc. 10. Székesfehérvár–1969. máj. 26. Bp.) irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja. Szladits Károly nagybátyja (nagyanyja, Sutter Lujza testvérének a fia): Király János (1858. márc. 17. Kőszeg–1929. júl. 31. Bp.) jogász, egyetemi tanár.

    Szladits Károly felesége: Konrád Margit (†1963. jan. 19. Bp. Temetés: 1963. jan. 25. Farkasrét).

    Szladits Károly fia: Szladits Imre és ifj. Szladits Károly (= Charles, 1911. jan. 12. Bp.–1986. jún. 28. New York City) jogász, jogtudós, egyetemi tanár. Ifj. Szladits Károly felesége: dr. Ábel Lola (= Szladits Lola, 1923. márc. 11. Bp.–1990. márc. 15. New York City) könyvtáros, a New York-i Könyvtár Berg Gyűjteményének kurátora, Ábel Bódog (1880. júl. 7. Bp. – 1953. szept. 10. Bp.) leánya.

    A család 19. századi tagjai inkább a Szladics, 20. századi leszármazottai inkább a Szladits névváltozatot használták.

    Iskola

    A pozsonyi főgimnáziumban éretts. (1890), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1895. okt. 13.), Hegedűs Lóránttal és Papp Ferenccel az első, akit királygyűrűs (sub auspiciis regis) jogtudorrá avattak; ügyvédi vizsgát tett (1896), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908. jan. 5.).

    Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1943. máj. 14.; t.: 1948. júl. 2.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    Az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Osztálya tisztviselőjeként a Polgári Törvénykönyv egyik szerkesztője, öröklési jogi részének előadója (1895–1917), miniszteri tanácsosi rangban (1915-től). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1908–1917), ny. r. tanára (1917. jan. 5.–1948); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1932/33 és 1938/39). A magyar–csehszlovák, a magyar–angol és a magyar–jugoszláv vegyes döntőbíróság bírója (1927-től).



    Magyar magánjoggal, elsősorban családjoggal, egyesületi joggal és öröklési joggal foglalkozott, de a polgári jog minden ágában jelentőset alkotott. Már tudományos pályafutásának kezdetén, az Igazságügyi Minisztériumban bekapcsolódott a Polgári Törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottság tevékenységébe (1896-tól). Később vezető szerepet játszott az 1901. évi Polgári Törvénykönyv, majd annak újabb változatai kidolgozásában (1901–1928; 1922-től mint a kodifikációs munkálatok vezetője.) A kötelmi jog és a dologi jog területén mestere, Grosschmid Béni (1852–1938) követője. Legendás oktató volt, több mint negyven éven át tanított, ezalatt az idő alatt nemzedékeket, több mint tízezer Szladits-tanítványt nevelt.

    Emlékezet

    Szladits Károly dunaszerdahelyi előnevű nemesi családból származott, Dunaszerdahelyen született, középiskoláit Pozsonyban végezte, majd Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: II. kerület Érmelléki utca 7.). Először 1905-ben, br. Fejérváry Géza ún. darabont kormányában kérték fel az igazságügyi miniszteri posztra. Visszautasítása után Lányi Bertalan, a törvény-előkészítő osztály vezetője töltötte be ezt a posztot (1905. jún. 18.–1906. ápr. 2.). Második alkalommal gr. Károlyi Mihály kereste meg, aki hivatalosan ki is nevezte őt. A miniszteri eskütétel előtt öt perccel azonban visszalépett: Tisza István meggyilkolása (1918. okt. 31.) miatt, helyette ideiglenesen Tőry Gusztáv vállalta el a tisztet (ideiglenesen, csak néhány napra: 1918. okt. 31–1918. nov. 3.).

    A polgári liberális Szladits Károly a Tanácsköztársaság idején Vámbéry Rusztem dékán felkérésére részt vett a jogászképzés reformjának kidolgozásában, és több előadásban is támogatta a kommün intézkedéseit. A bukás után az egyetemi tanács egyedileg döntött az 1918. okt. 31.–1919. márc. 21. kinevezésekről, az 1919. márc. 21-i utáni kinevezéseket viszont mind érvénytelenné nyilvánította. Ez utóbbi döntés eredményeként hét egyetemi tanári kinevezést – köztük Ágoston Péterét, Jászi Oszkárét és Varga Jenőét – érvénytelenített. A régebben kinevezett tanárok közül Szladits Károly kommün alatti működését is felülvizsgálta. Szladits Károlyt – aki tanúvallomást is tett az Ágoston Péter népbiztos bűnperében – felszólították, hogy negyvennyolc órán belül kérje nyugdíjazását. Szladits Károly nyugdíjaztatása azonban csak rövid ideig tartott, nemsokára reaktiválták, és elfoglalhatta korábbi egyetemi pozícióit.

    Budapesti, Érmelléki utcai lakásában fordította le az Auschwitzi Jegyzőkönyvet Küllői-Rhorer Lászlóné Székely Mária, Éliás József református lelkésznek, a Jó Pásztor Bizottság titkárának a tolmácsa (1944. máj.). Székely Mária Szladitsék házában lakott egy manzárdszobában, ami a magyar nemzeti keresztény ellenállás egyik fontos színhelyévé vált. Nemcsak az Auschwitz Jegyzőkönyv fordítása készült itt, de Székely Mária (valószínűleg a Szladits-család tudtával) üldözötteket mentő iratokat és egyéb más, életmentő okmányokat is fordított.

    Szladits Károly a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Gyászszertartásán a Magyar Tudományos Akadémia nevében Nizsalovszky Endre egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevében Világhy Miklós egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánja; a tanítványok nevében Csanádi György, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem docense búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Elismertség

    A Magyar Jogászegylet titkára, majd t. tagja (1897-től).

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951).

    Szalay László-érem (1948), Kossuth-díj (élete munkásságáért, a haladó jogásznemzedék nevelése terén szerzett érdemeiért, a jogtudósok közül elsőként, 1953).

    Szerkesztés

    A Magyar Jogászegyleti Értekezések (1897-től), a Magánjogi Döntvénytár (1921–1934), a Békejog és Békegazdaság szerkesztője (1922–1924) és a Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke (1946-tól). A TÉBE Könyvtár (= Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Könyvtára) szerkesztője (1924–1941).

    Főbb művei

    F. m.: A házasságkötés szabályai. (Grill-féle jogi könyvtár 7. Bp., 1899)
    Az örökös jogállása. (Magyar magánjog. V. köt. Öröklési jog. Szerk. Fodor Ármin. Bp., 1901)

     

    A magyar magánjog vázlata. A bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel a községi közigazgatási és más szaktanfolyamok számára. (Bp., Grill, 1902; 2. átd. kiad. 1909; I–II. köt. 3. jav. kiad. 1917–1926; I–II. köt. 4. bőv. és átd. kiad. 1933–1934; I–II. köt. 5. átd. kiad. 1937)
    Pótlék A magyar magánjog vázlata c. könyv 3. kiadásához. (A Jogtudományi Közlöny könyvtára 16. Bp., Grill, 1921)
    Magánjogunk újabb szabályai. 1917–1925. Pótlék A magyar magánjog vázlata c. könyv 3. kiadásához. (Bp., Grill, 1926)
    A magyar magánjog vázlata. I–II. köt. A 4. bőv. és átd kiad. hasonmás kiadása. (Pécs, Ponte Press, 1999).

     

    Az egyesületi jogról tekintettel a polgári törvénykönyv tervezetére. Sz. K. előadása a Magyar Jogászegyletben, 1902. dec. 6. (Magyar jogászegyleti értekezések. XXVI. köt. 2. füz. Bp., 1903)
    Az osztrák polgári törvénykönyv novellajavaslatáról. Sz. K. előadása a Magyar Jogászegyletben, 1908. febr. 29. (Magyar jogászegyleti értekezések. XXXVII. köt. 1. füz. Bp., 1908)
    Az osztrák polgári törvénykönyv újabb novellajavaslatáról. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. I. köt. 5. füz. Bp., 1910)
    Munkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. (Munkásügyi Szemle, 1910 és egybekötve: Bp., 1910)
    Az új vasúti üzletszabályzatról. (Bp., Franklin, 1910)
    A hagyományos felelőssége az örökhagyó tartozásaiért. (Emlékkönyv Grosschmid Béni jogtanári működésének harmincadik évfordulójára. Bp., 1912)
    A Tervezet második szövegének öröklési joga. A háború hatása a családjogi viszonyokra. (Szabad Lyceum, 1916 és külön: Bp., 1916)
    A háborús magánjogi jogalkalmazás köréből. (A Magyar Jogélet Könyvtára 8. Bp., 1917)
    Magyar telekkönyvi anyagi jog, különös tekintettel az osztrák polgári törvénykönyvre. Sz. K. előadásainak alapján szerk. Führer Imre. (Bp., 1920; 4. bőv. és átd. kiad. 1924)
    A magánjogi bírói gyakorlat. 1901–1927. A magyar felsőbíróságok elvi döntéseinek gyűjteménye. Összeáll. Sz. K. (Bp., Grill, 1928)
    A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Bp., Grill, 1930)
    Magyary Géza. Sz. K. emlékbeszéde a Magyar Külügyi Társaságban M. G. halálának 2. évfordulóján. 1930. okt. 9. (Külügyi Szemle, 1931. 1.)
    Magyar polgári törvénykezési jog, különösen a polgári peres eljárásra. Sz. K. előadásai alapján szerk. Komin Ferenc. (Bp., 1932)
    Az osztrák polgári törvénykönyv, hatásában a magyar magánjogra. Sz. K. előadásai alapján szerk. Ginyovszki József. (Bp., 1932)
    Kötelem jogalkata: alaki kénytetőség, tárgyi terjedelem, korlátolt felelősség, naturális obligáció. (Bp., Grill, 1933)
    Jogszabály és bírói ítélet. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. máj. 15.; megjelent: Jogtudományi Közlöny, 1933)
    Szászy-Schwarz Gusztáv emlékezete. (Magyar jogászegyleti értekezések, 1934)
    Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I–III. köt. Villányi Fürst Lászlóval. (Magyar törvények Grill-féle kiadása. Új sorozat. Bp., 1934; 2. kiad. 1942–1944)
    A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I–II. köt. Villányi (Fürst) Lászlóval. (Bp., Grill, 1935)
    Baumgarten Nándor összegyűjtött tanulmányai. I–II. köt. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Sz. K. (Bp., Grill, 1936)
    Budapest székesfőváros lakásbérleti szerződése. Az előszót írta Sz. K. (Bp., Franklin, 1936)
    Grosschmid és a magyar kötelmi jog. (Magyar jogászegyleti értekezések, 1936)
    Szokásjog és kódex. (Emlékkönyv Meszlény Arthur születésének 60. évfordulójára. Bp., 1936)
    Az angol jog kútfői. Az előszót írta Villányi (Fürst) László. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem magánjogi szemináriumainak kiadványai. 9. Bp., Grill, 1937)
    Les tendances modernes du droit des obligations. (Bulletin de la Société de Législation Comparé, Paris, 1937)
    La révision des contrats par le juge. (Rapports préparatoires à la Semaine Internationale de Droit, 1937)
    A Comparison of Hungarian Custumary Law with English Case Law. (The Journal of Comparative Legislation and International Law, 1937)
    Some Features of Hungarian Private International Law. (Transactions of the Grotius Society, 1937)
    Osztrák jog. Sz. K. előadásai után összeáll. Püski Sándor. (Jog- és államtudományi jegyzetek 12. Bp., 1938)
    Le nouveau projet de Code Civil en Hongrie. (Annales de l’Institut de Droit Comparé de l’Université de Paris, 1938)
    Szent István magánjogi törvényhozása. (Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1938)
    Magyar magánjog. I–VI. köt. Főszerk. Sz. K. (Bp., Grill, 1938–1942; Hasonmás kiad. Bp., Pytheas, 2006)
    Az Erdély-részi magánjog. (Gazdasági Jog, 1940)
    Elmebetegek válása jogi és elmeorvosi szempontból. (A Magyar Elmeorvosok Egyesülete XV. Országos Értekezlete tudományos üléseinek előadásai. Bp., 1940)
    Perek az utólagos házassággal való törvényesítés kérdésében. (Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerk. Angyal Pál, Baranyay Jusztin, Móra Mihály. Bp., 1941)
    A magyar magánjog jellegváltozásai az utolsó száz év alatt. 1840–1940. (Emlékkönyv viski Illés József tanári működésének negyvenedik évfordulójára. Szerk. Eckhart Ferenc és Degré Alajos. Bp., 1942)
    Keveházi Kováts Gyula r. tag emlékezete. Sz. K. r. tag emlékbeszéde. 1943. jún. 7. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXIV. köt. 5. sz. Bp., 1944)
    A magyar jogtudomány szabadságharcosa. Grosschmid Béni emléke. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1945. nov. 26.; megjelent: Jogászegyleti Szemle, 1948. 1–2.)
    Az alapvető emberi jogok és a demokrácia. (Jogászegyleti Szemle, 1947. 1.)
    Az új családjogi törvény bemutatása és méltatása. Sz. K. előadása a Magyar Tudományos Akadémián. 1952. nov. 24. (MTA Társadalmi-történeti Osztályának Közleményei, 1953).


    F. m.: írásai a Jogtudományi Közlönyben: Dologi és kötelmi jog. (1895)
    Kiskorú házastárs megtámadási joga a H. T. 8. §-a ellen kötött házasságoknál. (1896)
    Kérdések a házassági jogról szóló 1894: XXXI. tcz. köréből. (1896–1897)
    Az elővásárlási jog. (1898)
    Öröklési jogesetek. (1902)
    Deák Ferencz és a mai magánjogunk. (1903)
    Szemelvények az osztrák házasságjogi judikatúrából. (1905)
    Fayer László és a Magyar Jogászegylet. (1906)
    Kártérítési kérdések. Vétőképesség. (1907)
    Özvegyi jog és nőtartás. (1908)
    Az írástudatlan végrendelkező írásbeli magánvégrendeletének nyelve. (1909)
    Az új vasúti üzletszabályzatról. 1–3. (1910)
    Az osztrák polgári törvénykönyv revíziója. (1912)
    A polgári törvénykönyv tervezének második szövege. – Adalékok a kötelesrész szabályozásához. – Az elismert törvénytelen gyermek öröklése. – Imling Konrád. (1913)
    A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának előkészítő tárgyalásai. – A törvényes öröklés reformja. – Az öröklési jog tárgyalása a képviselőház külön bizottságában. – Részletekben való áruszállítás és moratórium. (1914)
    A törvénytelen gyermek öröklési joga bírói gyakorlatunkban. (1915)
    Értesítés kötelessége. – Háború és lakásbérlet. – Végrendelet tétele. (1916)
    A hitelezők joga a kötelesrészhez. 1–3. – I. A. 84. sz. tc. alkalmazása. Utólagos érdemtelenség végrendelettel rendelt haszonélvezetre. – Oldalágról ajándék útján hárult ági vagyon. – Örökségről lemondás és öröklési váromány elidegenítése. (1917)
    Jogrendszerünk átalakulása. (1918)
    Ingatlanjogunk újabb szabályai. – Szászy-Schwartz Gusztáv. (1920)
    Aktuális kérdések a német és osztrák bírói gyakorlatban. 1–2. – Közszerzemény biztosítása különélés esetében. – Grosschmid. Hetvenedik évének betöltése alkalmából. Beck Salamonnal. (1921)
    Közös tulajdon kezelése. (1923)
    A tudományos felfedezés szerzői joga. – Az elmebeteg cselekvőképessége. (1924)
    Az ingatlan adásvétel tartalmi kellékei. – Plósz Sándor (1925)
    Bontóper az elmebeteg házastárs ellen. – Jelzálogjogunk és az 1925: XV. tc. (1926)
    Jelzálog és kezesség. (1927)
    A Magánjogi Törvénykönyv javaslata. – Be nem jegyzett elővételi jog hatálya. (1928)
    A közszerzeményi vitához. – Az örökös jogi helyzete. – Széljegyzetek a jelzálogjogi törvényhez. (1929)
    A kötelesrészért való felelősség kérdéséhez. – Holtnak nyilvánítás. (1930)
    A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya. – Az ügyvédi succrescentia. (1931)
    A holtnak nyilvánítás. Bogdán Gézával. – A kizsákmányoló ügyletek. – Lehetetlenült szolgáltatás választása vagylagos kötelemben. – Szászy Béla. (1932)
    Az ügyvédi kar túlzsúfoltsága megszüntetésének módjai. – Jogszabály és bírói ítélet. – Szászy-Schwartz Gusztáv, a jogtudós. (1933)
    Juhász Andor. (1934)
    A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szól törvényjavaslat. – A szerzeményi közösség általánosításának visszaható ereje. Reflexiók Teller Miksa cikkéhez. – Alföldy Dezső búcsúja. (1946)
    Kúriánk polgári jogi gyakorlata a szociális igazság szolgálatában. (1947)
    „Akaratlan szerződés.” (1952)
    Kötelemszegés a szocialista polgári jogban. (1952).

    F. m.: írásai a Jogállam. Jog- és államtudományi szemlében: Az ipartörvény módosítását előkészítő anyaggyűjtemény. (1904)
    Az ipartörvény módosításának anyaggyűjteménye. (1906)
    A kártérítés alapelvei az osztrák polgári törvénykönyvben. (1908)
    A polgári törvénykönyv előkészítése. (1908–1909)
    Schwartz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban. (1911)
    Az új svájci kötelmi jog. (1912)
    A Tervezet második szövegének öröklési joga. 1–2. (1913)
    A moratórium. – Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez. (1914)
    A moratóriumfeloldó rendelet. (1915)
    Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1917. évben. (1918)
    Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1918. évben. (1919)
    Az 1919–1920. év magánjogi bírói gyakorlata. 1–3. (1921)
    Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1921. évben. (1922)
    Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben. (1923)
    Az 1923. év magánjogi bírói gyakorlata. (1924)
    Az 1924. évi magánjogi bírói gyakorlat. (1925)
    Az 1925. évi magánjogi bírói gyakorlat. (1926)
    Az 1926. év magánjogi bírói gyakorlata. (1927)
    Az 1927. év magánjogi bírói gyakorlata. (1928)
    Az 1928. év magánjogi bírói gyakorlata. (1929)
    A magánjogi törvénykönyv. (1931).

    Irodalom

    Irod.: műveiről: Staud Lajos: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 2. kiad. (Jogtudományi Közlöny, 1910)
    Dezső Gyula: Sz. K.: A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Jogállam. Jog- és államtudományi szemle, 1930)
    Lőw Loránd: A magyar magánjog tankönyve. II. köt. Dologi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1930)
    Munkácsi Ernő: Sz. K.–Villányi (Fürst) László: Magyar magánjog mai érvényben. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I–III. köt. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
    Nizsalovszky Endre: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 4. átdolgozott kiadás. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
    Schwartz Izidor: Sz. K.: A magyar magánjog vázlata. 4. átdolgozott kiadás. (Jogállam. Jog- és államtudományi szemle, 1935).


    Irod.: Tekintetes Szladics Károly cs. és kir. szolgabíró áttért a római katholikusokhoz. (Religio, 1856. 6.)
    Promotio sub auspiciis regis. Tudorrá avatás, ma. (Pesti Hírlap, 1895. okt. 13.)
    Sz. K. magántanári kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1908. jan. 5.)
    Sz. K.-nak és törvényes utódainak a magyar nemességet „dunaszerdahelyi” előnévvel adományozzák, 1916. jan. 9. (Budapesti Közlöny, 1916. jan. 19.)
    Sz. K. ny. r. tanári kinevezése, 1917. jan. 5. (Budapesti Közlöny, 1917. jan. 10.)
    Kompromittált egyetemi tanárok. (Pesti Hírlap, 1919. nov. 1.)
    Százéves a zsolnai adótárnok. Adler János köszöntése. (Nemzeti Újság, 1938. jún. 5.)
    Emlékkönyv Sz. K. tanári működésének harmincadik évfordulójára. (Bp., Grill, 1938)
    Ünnepi dolgozatok Sz. K. egyetemi tanár 70. születésnapjára. (Bp., 1941)
    Sz. K. akadémikus kitüntetése. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
    Sz. K. Kossuth-díjas. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
    Weltner Andor: Sz. K. Kossuth-díjas. (Állam és Igazgatás, 1953. 4-5.)
    Halálhír. (Szabad Nép, 1956. máj. 25.)
    Sz. K. (Jogtudományi Közlöny, 1956. 6.)
    Nizsalovszky Endre: Sz. K. (Magyar Tudomány, 1956. 4-6.)
    Világhy Miklós: Meghalt Sz. K. (Magyar Nemzet, 1956. máj. 25.)
    Weltner Andor: Sz. K. (Állam és Igazgatás, 1956. 6.)
    Világhy Miklós: Sz. K. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1956–1957)
    „akkor már minden egyházfő asztalán ott volt az Auschwitzi Jegyzőkönyv…” Szenes Sándor interjúi. (Valóság, 1983. 10.)
    Halász Zoltán: Könyvtáros a Fifth Avenue-n. Beszélgetés Szladits Lolával. (Magyar Hírlap, 1988. jún. 4.)
    Takács Péter: Sz. K. levelei Somló Bódoghoz. (Iustim aequum salutare, 2008. 3.)
    Takács Péter: „Most már nincs magánjog, nincs közjog, szüntessék be az előadásokat.” Sz. K. tanúvallomása a népbiztosok perében, 1920. (Jogtörténeti Szemle, 2018. 3-4.)
    Vékás Lajos: Sz. K. és magánjogi iskolája. (Jogtudományi Közlöny, 2018. 2.).


    Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

     

    neten:

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610530# (Szladits Károly gyászjelentése)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRR3-6MS?i=150&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7662-RV2M (Szladits Károly halotti anyakönyve)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610522 (Szladits Károly édesapja, Szladics Károly gyászjelentése)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610532# (Szladits Károly édesanyja, Szladits Károlyné Adler Lucia gyászjelentése)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610533# (Szladits Károly özvegye, Szladits Károlyné Konrád Margit gyászjelentése)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-PZC?i=43&wc=92QL-JWT%3A40678301%2C51334101%2C1077262902&cc=1452460 (Zolnainé Szladits Ilona halotti anyakönyve)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SK9-QM1?i=167&wc=92Q1-BZ9%3A40678301%2C42189901%2C42572801&cc=1452460 (Király János halotti anyakönyve)

     

    Takács Péter: „Most már nincs magánjog, nincs közjog, szüntessék be az előadásokat.” Sz. K. tanúvallomása a népbiztosok perében, 1920:

    https://majt.elte.hu/media/d0/2a/9c08f3b57cad0caff6d50209dd77df603907f1c533f0112595195edef9fc/MAJT_Jogtorteneti_Szemle_20180304.pdf

    Megjegyzések

    Művei bibliográfiákban összekeverve ifj. Szladits Károly munkáival!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (186), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (25), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (33), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (20), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (113), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (35), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (70), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), immunológus (10), iparművész (17), író (960), irodalomtörténész (276), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (175), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (182), könyvtáros (68), közgazdász (186), kritikus (52), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (214), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (14), művészettörténész (92), muzeológus (87), nagybirtokos (64),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu