Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Szinnyei József, id.

    könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő

    1848-ig Ferber József, pinkafői 


    Született: 1830. március 18. Rév-Komárom, Komárom vármegye
    Meghalt: 1913. augusztus 9. Budapest
    Temetés: 1913. augusztus 11. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Vas megyei katolikus nemesi családból származott. Nagyapja: Ferber János szitásmester. Sz: Ferber Alajos (†1835. febr. 8.) szitásmester és borkereskedő, a komáromi színészet támogatója, Hicker (= Hikker) Julianna (†1836. máj. 9.). Három leánytestvére: Beöthy Zsigmondné Ferber Karolina, Amtmann Jánosné Ferber Anna és Kalicza Zsigmondné Ferber Terézia. Kalicza Zsigmond testvére, Kalicza Terézia, az író Kuthy Lajos felesége. F: 1853-tól gancsházi Gancs Klementina (†1901. jan. 3.). Fia: Szinnyei József, ifj. (1857–1943) nyelvész, az MTA tagja, Szinnyei Otmár (1859. máj. 15. Pozsony–1904. febr. 5. Bp.), a budapesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület titkára és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész, az MTA tagja. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Komáromban, középiskoláit a komáromi benedekrendi gimnáziumban (1839–1840 és 1842–1844), a nyitrai piarista gimnáziumban végezte (1840–1841), majd a pesti tudományegyetemen, az egyetemi tanulmányokat megelőző bölcseleti tanfolyamon (1845–1846) és a győri jogakadémián tanult tovább (1846–1848). A forradalom idején Debrecenben hadbírói vizsgát tett (1849 tavasza), a bukás után ezért nem fejezhette be jogakadémiai tanulmányait. Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.). 

    Életút

    A forradalom és szabadságharcban, közhonvéd (a 18. zászlóaljban, 1848. okt. 21-én jelentkezett, 1848. nov. 26-ától a 37. zászlóaljban szolgált), előléptették hadnaggyá (1849. jún. 21.), főhadnaggyá (1849. aug. 29.); részt vett Komárom védelmében (1849. okt. 3-án tette le a fegyvert). A bukás után sógora, Beöthy Zsigmond komáromi (1849–1853), majd Samarjay Károly pozsonyi ügyvédi irodájának ügyvédgyakornoka (1854–1863). A Hungária Biztosító Társaság alkalmazottja (Pozsonyban, 1863–1869), a Nemzeti Biztosító Társaság munkatársa (Pesten, 1869–1872). A budapesti Egyetemi Könyvtár másod-könyvtártisztje (1872–1875), első őre (1875–1888); közben a könyvtár mb. igazgatója (1876. dec. 17.–1879). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár; OSZK) Hírlapkönyvtárának őre (1888. nov. 9.–1901), igazgatóőre (1901–1910), osztályigazgatója (1910–1913). Kir. tanácsos (1897-től). 



    A magyar tudományos bibliográfia és az ún. biobibliográfia magyarországi megteremtője. Nevéhez fűződik a mai OSZK Hírlapkönyvtárának megalapítása (1884), ill. az ott kialakuló bibliográfiai tevékenység és az ezzel összefüggő rendszeres adatszolgáltatás megszervezése. Elsőként állította össze a magyarországi újságok jegyzékét (1873–1894: a Vasárnapi Ujságban; 1895–1913: a Magyar Könyvszemlében; megjelent: Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma, 1875–1885). Fő műve, a Magyar írók élete és munkái (I–XIV.; Bp., 1890–1914)c. életrajzi lexikon, a magyar bibliográfiai irodalom klasszikusa, nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltó, kiemelkedő alkotása. A közel harmincezer életrajzot tartalmazó biobibliográfiában megtalálható szinte valamennyi, az 1900-as évek elejéig Magyarországon élt, magyar vagy idegen nyelven alkotó tudományos, szak- és szépíró életrajza, akinek műve jelent meg vagy kézirat maradt utána. Az életrajzokat a pontos adatszolgáltatás, a tárgyilagosság, és a stiláris csiszoltság jellemzi. 



    Rév-Komáromban született, a régi katolikus, pinkafői előnevű nemesi család Vas vármegyéből származott. Apja, Ferber Alajos jelentős szerepet játszott a komáromi közéletben, jómódú polgári körülmények között nevelte tíz gyermekét, akik közül négyen élték meg a felnőttkort. Ferber Alajos üzleti tevékenységéről rendszeresen vezetett feljegyzéseket, évenként részletes vagyonkimutatásokat készített; a kisgyermeket valószínűleg ez az atyai minta ösztönözhette arra, hogy életének minden jelentősebbnek vélt eseményéről pontos feljegyzéseket készítsen (1848. okt.-től élete végéig naplót is vezetett). Kisgyermekkorát Komáromban, a Barátok utcájában töltötte, miután szüleit hamar elvesztette apja testvérének családja, Feichtmayer János tímármester és felesége Ferber Anna vette magához: naplóiban, visszaemlékezéseiben utólag sokat írt a számára oly’ kedves Tímár-házról. Elemi és középiskoláit Komáromban és Nyitrán végezte, a Nyitrán eltöltött évek alatt kezdett el pontos feljegyzéseket készíteni olvasmányairól (első kedves könyve Gvadányi József Rontó Pál c. műve volt). Nagynénje családjának nem volt nagy könyvgyűjteménye, a kisfiú ekkor úgy döntött, hogy végigjárja az ismerős helyi családokat, kölcsönkéri az érdekesebb könyveket, majd ezeket a könyveket aztán esténként felolvassa testvéreinek (ezt a szokását később is megtartotta, idős korában is, esténként, felolvasott családjának egy-egy részletet különböző szépirodalmi művekből).

     

    Ifjúkori olvasmányélményeiből legnagyobb hatással – br. Eötvös József Karthauzija mellett – br. Jósika Miklós regényei voltak. Jósika Miklós (1794–1865) volt az első, akivel könyvészetileg is foglalkozott. Mikor nagy műve (az akkor még csak röviden Névtárnak hívott) Magyar írók élete és munkái első tervezeteit elkészítette mintaként Jósika műveit lajstromozta. Nagynénje váratlan halála után sógorai – Amtmann János sótiszt, Amtmann József, Komárom város főbírója fia és Beöthy Zsigmond maga is íróember, később országgyűlési képviselő, Beöthy Zsolt apja – taníttatták. Mindössze egy évet töltött Pesten (1845–1846), a 2. félév vizsgáit már nem tette le: elsősorban a Nemzeti Színház előadásait látogatta és könyvgyűjteményét gyarapította. Rendszeresen olvasta a kortárs irodalmat, kávéházakba járt, ahol divatlapokat tanulmányozott, s minden egyes olvasmányáról precíz feljegyzést készített. Miután kimaradt a pesti tudományegyetemről, Amtmann János nem támogatta tovább tanulmányait, helyette Beöthy Zsigmond és a Beöthyékkel rokonságban lévő Kovács Pál (1808–1886) győri homeopata orvos és író pártfogolta. Kovács Pál biztatására magánúton befejezte a Pesten megszakított tanulmányait, majd beiratkozott a győri jogakadémiára. Győrött két évet töltött, szorgalmasan tanult és látogatta a Kovács Pál és Czuczor Gergely által alapított Győri Olvasótársaság 4000–5000 (!) könyvből álló könyvtárát. Eugène Sue és id. Alexandre Dumas regényei hatására franciául tanult, sőt olvasmányairól már nemcsak feljegyzéseket készített, de kigyűjtötte a legtanulságosabb idézeteket is.

     

    A márciusi események is Győrött érték, majd a tanév befejezése után Budára költözött: Beöthy Zsigmond ugyanis a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) vállalt állást, és sógorát Budára hívta. Három hónapot töltött Budán, ezalatt rendszeresen átjárt Pestre, a tudományegyetemre, ahol Lemouton Jánosnál folytatta francia tanulmányait. A forradalmi események hatására úgy döntött, hogy beáll honvédnek, hadbírói vizsgái letétele után Komáromban szolgált a vár feladásáig. A vár feladása után nem érhette retorzió, hisz Komárom védői mentességet kaptak; a nevét már Szinnyei Józsefre magyarosító író ekkor már rendszeresen naplót vezetett mindennapjairól. Utóbb többször is kiadta a forradalom és szabadságharc idején, a komáromi vár védelme során átélt emlékein alapuló naplójegyzeteit és visszaemlékezéseit. A bukás után visszatért Komáromba, Beöthy Zsigmond irodájában gyakornokoskodott: Csokonai egykori szerelmének, Vajda Juliannának Rozália téren lévő házában laktak, majd házasságkötése után (1854) Pozsonyban telepedett le. 

     

    Legelső írásai – angol és francia műfordításai – a Budapesti Visszhangban (1852) és a Hölgyfutárban jelentek meg (1853–1854). Pozsonyban azonban – miután megismerte a helyi levéltár gazdag anyagát – már elsősorban családtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Bekapcsolódott Nagy Ivánnak ekkor indult hatalmas munkájába (Magyarország családai, az I. kötete 1857-ben jelent meg). Első tudományos dolgozatai épp saját – pinkafői Ferber – és felesége – gancsházi Gancs – családja genealógiai leszármazási táblái voltak (mindkettő a IV. kötetben, 1858-ban jelent meg). Korszakos jelentőségű, hogy Szinnyei bekapcsolódott a Nagy Iván-féle családtörténeti vállalkozásba: itt szerzett először tapasztalatokat egy rendszeres adatgyűjtésen alapuló, „betűsorba“ rendezett életrajzi monográfiasorozat elkészülésével kapcsolatban. Rendszeres olvasmányélményein alapuló feljegyzéseit, adatközléseit most próbálta meg először rendszerezni. Szinnyei, mint adatgyűjtő, az 1860-as évekig buzgólkodott a családtörténeti monográfia kötetein, majd Pákh Albert (1823–1867) felkérésére, a Vasárnapi Ujságban dolgozatot közölt a 18. századi hírlapirodalomról (1862). Ez volt a bibliográfus első könyvészeti írása, ám még hosszú évek teltek el, amíg újabb hasonló dolgozattal jelentkezett. Szinnyei számos helytörténeti írást közölt Komárom városáról, Don José álnéven Pozsonyi leveleket küldött több fővárosi napilapnak és irodalmi folyóiratnak, valamint rendszeresen közölte visszaemlékezéseit az egykori komáromi eseményekről, amelyeknek szemtanúja volt.

     

    Szinnyei 1869-ben Pestre költözött, de még mindig csak, mint biztosítási tisztviselő tevékenykedett. Valójában tudós bibliográfusi tevékenysége csak 1872-ben bontakozhatott ki, amikor elvállalta a buda-pesti Egyetemi Könyvtár másod-könyvtárosi állását. Naplóiban azonban évről-évre vezette az általa elolvasott vagy csak áttekintett olvasmányok jegyzékét. Bejegyzéseit azonban – valószínűleg a Nagy Iván-féle munka közreműködése hatására – 1859-ben azzal egészíti ki, hogy megkezdte a Magyar Könyvészet első részének – az önálló kötetbe megjelenő regény és novella – leírását. Az ötlet azonban még a következő években is csak ötlet szintjén bukkan fel, az viszont feltűnő, hogy Szinnyei nem életrajzi lexikont tervezett, hanem csak könyvészetet, amely mindenekelőtt a gyermekkora óta precízen vezetett olvasmányai jegyzékének kiegészítésén alapult volna. Aigner Lajossal (1840–1909) történő levélváltásai során körvonalazódik már egy olyan bibliográfia terve, amely a könyvészeti adatokon kívül a szerző rövid életrajzát is közzétenné. Aigner viszont úgy vélte, hogy részletes adatokat kellene közölni az írókról műveik, a róla szóló irodalom és kritika és az őket bemutató arcképek mellett. Szinnyei nem lelkesedett a részletes biográfiákért, s nemsokára Pestre felkerülvén nem is tudott kellő szorgalommal foglalkozni a Névtárnak nevezett könyvészeti gyűjteménnyel, mivel az MTA elfogadta tervét a hazai és külföldi folyóiratok repertóriumára. Szinnyei végül a Magyar Könyvszemlében ismertette Egy Magyar Írók Névtárának terve c. írását (1877-ben). Érdekes módon itt még mindig elsősorban az írói munkásságra helyezi a fő hangsúlyt, amelyet csupán szűkszavú életrajzi adatokkal egészítene ki. Fraknói Vilmos (1843–1924) azonban részletesebb életrajzokat javasolt, elképzelése nagyon hasonlított az évekkel korábbi Aigner-féle tervezettel. A terv azonban évekig megfeneklett, részben Szinnyei leterheltsége, részben az MTA közömbössége miatt. A lelkes Szinnyei aztán elkészíti a „mutatványíveket“, kérdőívet szerkesztett (Szinnyei akadémiai ajánlását viszont másodszor is elutasították, 1885. máj. 26-án). Az MTA csak Gyulai Pál (1826–1909) osztálytitkár javaslatára foglalkozott komolyan a Magyar Írók Névtárával, s bízta meg az Irodalomtörténeti Bizottságot a munkálatok felügyeletével (1886. nov. 29-én). A magyar könyvtártudomány addigi legfontosabb művének első füzete végül is 1890. jan. 13-án jelent meg (Magyar írók élete és munkái címmel, a füzetekből álló első kötet 1891-ben hagyta el Hornyánszky Viktor könyvnyomdája kötészetét). Szinnyei 60 éves volt, amikor legfontosabb műve végre napvilágot látott, élete végéig javította, szerkesztette cikkeit, az utolsó kötetet azonban már nem élhette meg (fia, Szinnyei Ferenc fejezte be a vállalkozást, 1914-ben). 

    Emlékezet

    Révkomáromban (ma: Komárno) született, szülőházát a komáromi Jókai Egyesület emléktáblával látta el (2003-ban). Komáromhoz később is kötődött, számos helytörténeti tárgyú dolgozatot írt, feldolgozta a komáromi színjátszás történetét, tervbe vette Komárom város történetének megírását, ill. a komáromi vár védelméről szóló önéletrajzi írásait, naplójegyzeteit és visszaemlékezéseit többször is megjelentette. Komáromból Pozsonyba költözött, majd Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). A Magyar írók élete és munkái c. műve tervezett pótköteteihez gyűjtött hatalmas anyagát a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. 1848-tól vezetett, több mint hatvankötetnyi naplóját és több mint húszezer levélből álló levelezését a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi. Tiszteletére a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szinnyei József-díjat alapított (1991). 

    Elismertség

    A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapító választmányi tagja (1883-tól). A Petőfi Társaság (t.: 1908) és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja (t.: 1911). A Jókai Egyesület tb. elnöke (1911-től). A Komárom Vármegyei és Városi Múzeum tb. tagja (1905-től). 

    Elismerés

    Komárom szabad kir. város díszpolgára (1910). 

    Szerkesztés

    A Pallas Nagy Lexikona (I–XVIII. köt., 1893–1900) munkatársa, a sajtótörténeti cikkek szerzője és szerkesztője. 

    Főbb művei

    F. m.: A Ferber – pinkafői – család leszármazási táblázata. – A Gancsházi Gancs család leszármazási táblázata. (Nagy Iván: Magyarország családai. IV. köt. Pest, 1858)
    A Hodosi Karácson család leszármazási táblázata. (Nagy Iván: Magyarország családai. VI. köt. Pest, 1860)
    A Laurenty család leszármazási táblázata. (Nagy Iván: Magyarország családai. VII. köt. Pest, 1860)
    Sz. J. honvéd főhadnagy 1848–1849. évi naplójából. (Honvédek könyve. I–III. köt. Szerk. Vahot Imre. Pest, 1861)
    A Nagy, másképp Udvarnoky család leszármazási táblázata. – Az Olgyai Olgyay család leszármazási táblázata. (Nagy Iván: Magyarország családai. VIII. köt. Pest, 1862)
    Hírlapirodalmunk a 18. században. 1–2. (Vasárnapi Ujság, 1862. aug. 17.–aug. 24.)
    A Samarjay család leszármazási táblázata. (Nagy Iván: Magyarország családai. X. köt. Pest, 1863)
    Adatok Rév-Komárom halászatához. 1–2. (Vasárnapi Ujság, 1863. ápr. 5.–1863. ápr. 12.)
    A rév-komáromi földrengésekről. Emlékeztetésül az első földrengés 100-ik évfordulójára. 1–3. (Vasárnapi Ujság, 1863. jún. 7.–1863. jún. 21.)
    Pozsonyi levelek. Don José álnéven. 1–17. (Politikai Ujdonságok, 1866. jan. 17.–1868. okt. 21.)
    Az északi hadsereg összes vesztesége tisztekben. A königgrätzi csata. 1–7. (Pesti Napló, 1866. júl. 18.–1866. júl. 29.)
    A Pozsony melletti csata. Don José álnéven. (Pesti Napló, 1866. júl. 24.)
    Az írás történetéből. 1–2. (Vasárnapi Ujság, 1866. szept. 23.–1866. szept. 30.)
    A hírlaphirdetésekről. (Vasárnapi Ujság, 1867. júl. 21)
    Szinnyei József honvéd főhadnagy 1848–1849. évi naplójából. 1–3. (Vasárnapi Ujság, 1867. aug. 18.–1867. szept. 1.)
    Az írás és eszközei. 1–3. (Vasárnapi Ujság, 1868. jún. 7.–1868. jún. 21.)
    Petőfi Sándor a magyar irodalomban. 1–19. (Történeti Lapok, 1874)
    Természettudományi és mathematikai irodalom 1778-tól 1873-ig. (Természettudományi Közlöny, 1874)
    Jókai atyjának egy levele. (Fővárosi Lapok, 1874. decz. 11.)
    Természettudományi könyveink. 1869–1875. 1–2. (Irodalmi Értesítő, 1875)
    A Gancs család monographiájához. – Petőfi proclamatiója 1848-ból. Közzéteszi Sz. J. (Történeti Lapok, 1875)
    Deák Ferenc ifjúkorára. (Vasárnapi Ujság, 1875. márcz. 21.)
    A budapesti kir. m. tudományegyetem könyvtárának czímjegyzéke. I. köt. Kézikönyvtár. (Bp., 1876)
    Hogyan került Komárom vára 1848-ban a magyarok kezére? 1–8. (Komárom [folyóirat], 1876)

     

    Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. I–III. köt. (Bp., 1876–1885)

     

    Egy Magyar Írók Névtárának terve. (Magyar Könyvszemle, 1877)
    Az Üstökös bibliographiája. (Az Üstökös, 1877)
    A legelső, Magyarországot illető hírlap. (A Hon, 1877. máj. 13.)
    A magyar hírlapirodalom 1848–1849-ben. (Hölgyfutár, 1877. júl. 19.)
    Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete. 1472–1875. – Bibliotheca hungarica historiae naturalis et Matheseos. 1472–1875. Ifj. Szinnyei Józseffel. (A kir. m. Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1878)
    Két verses krónika a XVI. századból. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1879)
    Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához a budapesti m. kir. egyetemi könyvtárból. – Az egyetemi könyvtár czimjegyzékeinek felülvizsgálata. – Észrevételek könyvtárrendezés tervvázlatára. (Magyar Könyvszemle, 1879)
    Egy XVI. századbeli nyelvemlék. (Magyar Nyelvőr, 1879)
    A Vasárnapi Ujság bibliographiája. 1854. márcz. 5.–1879. márcz. 2. (Vasárnapi Ujság, 1879. márcz. 16.)
    Virág Benedek halála, temetése, életrajza. – Vörösmarty Mihály két levele. (Vasárnapi Ujság, 1879. nov. 2.)
    Virág Benedek halála napja. (A Hon, 1879. nov. 5.)
    Könyvtárrendezésről. (A Hon, 1879. decz. 19.)
    Petőfi Sándor a magyar irodalomban. 1838–1874. (A Petőfi Társaság Évkönyve 1879-re. Szerk. Szana Tamás. Bp., 1880)
    A hírlapok keletkezéséről. 1–3. – A Magyar Hírmondó. 1780–1788. (Typographia, 1880 és Vasárnapi Ujság, 1880. jan. 25.–1880. febr. 1.)
    A budai egyetem felavatása 1780-ban. Naplójegyzetek 1849-ből. 1–2. (Ország–Világ, 1880)
    Rát Mátyás. 1–2. (Figyelő, 1880)
    A komáromi magyar színészet története. 1–43. (Komáromi Lapok, 1881. júl. 23.–1884. jún. 14.)
    Mikor került először színre Szentjóbi Szabó László „Mátyás királya?“ (A Hon, 1881. aug. 13.)
    Az első magyar színi előadás Komáromban. 1–2. (A Hon, 1881. aug. 15.–1881. aug. 18.)
    Balogh István társasága 1816-ban. – Kilényi Dávid társasága 1819-ben és 1820-ban. 1–3. (Színészeti Közlöny, 1882)
    Egy az úttörők közül. Benke József emlékezetére. (Egyetértés, 1882. máj. 13.)
    A székesfehérvári társaság. 1821. 1–2. (A Színpad, 1883)
    Az elkobzott első humoristikus magyar naptár. (Hazánk, 1884)
    Horvát István és az egyetemi élet 1845–1846-ban. Naplójegyzeteim. (Vasárnapi Ujság, 1884. máj. 11.)
    Történeti repertorium összeállítva a hazai hírlapokból. 1–47. (Századok, 1884–1890)
    A jó Gisztl bácsi. Naplójegyzetek. 1–3. Gisztl János emlékének. (Komáromi Lapok, 1885. júl. 25.–1885. aug. 8.)
    Visszaemlékezések. (Budapesti Hírlap, 1885. aug. 2.)
    Visszaemlékezések. 1846. (Komáromi Lapok, 1885. aug. 15.)
    Egy polgári temetés 1835-ben. Naplójegyzetek. (Komáromi Lapok, 1886. júl. 24.)
    Abday Asztrik. A Magyar Írók Névtárának mutatványívéből. (Kőszeg és Vidéke, 1886. nov. 14.)
    Komárom 1848–1849-ben. Naplójegyzetek. 1 táblával és 1 kihajtható térképpel. (Bp., 1887)
    Könyvtári emlékek. 1–2. (Fővárosi Lapok, 1887)
    Komárom első cernirozása. 1–3. Részlet Komárom 1848–1849-ben c. művéből. (Komáromi Lapok, 1887. jan. 22.–1887. febr. 5.)
    A komáromi ötvösök czéhszabályai 1529-ből. A legrégibb komáromi okirat. 1–2. (Komárommegyei Közlöny, 1887. szept. 21.–1887. szept. 28.)
    Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. köt. Főrangú családok. Összeáll. Fejérpataky Lászlóval. (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság kiadványa. Bp., 1888)
    Fazekas Mihály és a Ludas Matyija. (Fővárosi Lapok, 1888)
    Irodalmi viszonyaink 1845-ben és 1888-ban. 1–2. (Nemzet, 1888. febr. 18.–1888. febr. 19.)
    Kossuth Lajos legújabb levele. Közli Sz. J. (Budapesti Hírlap, 1888. aug. 3.)
    Adatok Petőfi műveinek megjelenéséhez. (Petőfi Múzeum, 1889)
    Dalárda-kert. Visszaemlékezés. (Komáromi Lapok, 1889. jún. 8.)
    A Tímár-ház. Naplójegyzetek, önéletrajzi írások. 1835–1848. 1–40. (Komáromi Lapok, 1889. jan. 12.–1907 és kötetben: 1889–1907)
    Bankos Károly, Petőfi barátja. (Petőfi Múzeum, 1890)
    Simai Kristóf. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
    Csokonai és Lillája. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892)
    Petőfi az Ellenzéki Kör pénztárkönyvében. (Petőfi Múzeum, 1892)
    Rózsafy Mátyás. Visszaemlékezés. (Budapesti Hírlap, 1893. júl. 10. és Komáromi Lapok, 1893. júl. 15.)
    Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. Tanulmány. (Bp., 1894)
    Nekrológok a társulat elhalt tagjairól. 1892–1895. Összeáll. (A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve, 1895)
    Jókai Mór. (Bp., 1898)
    A Magyar Nemzeti Múzeum. (Magyar Szalon, 1898/99)
    A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok statisztikája 1780-tól 1898-ig. (Magyar Könyvszemle, 1899 és folytatás 1899-től 1904-ig 2–7. Magyar Könyvszemle, 1900–1905)
    Petőfi. (Balatonvidék, 1899. júl. 30.)
    Az első magyar bibliographus. Sándor István. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1901. okt. 7.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 10. Bp., 1901; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901)
    A hírlapkönyvtár. (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Alapításának századik évfordulója alkalmából. Bp., 1902)
    A Magyar Nemzeti Múzeum Hírlapkönyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1902)
    Úrnapja Komáromban. 1843. jún. 4. (Komáromi Lapok, 1902. máj. 17.)
    Nyitrai emlékeim. 1–8. (Nyitramegyei Ellenőr, 1904. ápr. 21.–1904. aug. 18.)
    A rudnói csodadoktor. (Nyitramegyei Ellenőr, 1905. ápr. 6.)
    Hírlapirodalmunk fejlődése. (Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. Szerk. Badics és Beöthy Zsolt. Bp., 1906)
    Keszthely. (Keszthelyi Hírlap, 1906. jan. 21.)
    A régi Pest. (Budapesti Hírlap, 1907. máj. 29.)
    Hogyan készülnek a „Magyar írók“? (A Budapesti Ujságírók Egyesülete Almanachja 1908-ra. Szerk. Szerdahelyi Sándor. Bp., 1908)
    Bach-korszak. Naplójegyzetek. 1–36. (Komáromi Lapok, 1908. jan. 18.–1913. júl. 12. és külön. Bach-korszak. Naplójegyzetek. 1849–1851 címmel Komárom, 1908–1909)
    A Szinnyei család írói. 5 táblával. (Bp., 1909)
    Egy öreg újságíró naplójából. (A Budapesti Ujságírók Egyesülete Almanachja 1909-re. Szerk. Szerdahelyi Sándor. Bp., 1909)
    Vigyázz magyar! Visszaemlékezés Komáromra. (Budapesti Hírlap, 1909. aug. 15.)
    Komáromi történetek. 1–2. (Ország–Világ, 1910)
    A régi Komárom. (Komáromi Lapok, 1910. júl. 2.)
    Végső küzdelmek. 1849. jún. 20–21. Visszaemlékezés. (Budapesti Hírlap, 1911. dec. 24.)
    A békésmegyei Veress család írói. (Bp., 1912)
    Komáromi nagy napok. Visszaemlékezés. (Budapesti Hírlap, 1912. ápr. 7. és Komáromi Lapok, 1912. ápr. 27.–1912. máj. 4.)
    Komárom védői között. (Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. I. köt. Szerk. Tóth Gyula. Bp., 1978)
    Id. Sz. J. komáromi históriái. Szerk. Virág Jenő. (A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kiadványa. Tatabánya, 1997). Komárom 1848–1849-ben. Naplójegyzetek. 1 táblával és 1 kihajtható térképpel. Hasonmás kiad. (Komárom Város Önkormányzata kiadványa. Komárom, 1999).

     

    Magyar írók élete és munkái. I–XIV. köt. I. köt. Aachs–Bzenszki. (Bp., 1891)
    II. köt. Caban–Exner. (Bp., 1891)
    III. köt. Fa–Gwóth. (Bp., 1893)
    IV. köt. Gyalay–Hyrtl. (Bp., 1896)
    V. köt. Iczés–Kempner. (Bp., 1897)
    VI. köt. Kende–Kozocsa. (Bp., 1899)
    VII. köt. Kőberich–Loysch. (Bp., 1900)
    VIII. köt. Löbl–Minich. (Bp., 1902)
    IX. köt. Mircse–Oszvaldt. (Bp., 1903)
    X. köt. Ótócska–Popea. (Bp., 1905)
    XI. köt. Popeszki–Rybay. (Bp., 1906)
    XII. köt. Saád–Steinensis. (Bp., 1908)
    XIII. köt. Steiner–Télfy. (Bp., 1909)
    XIV. köt. Telgárti–Zsutai. Sajtó alá rend. Szinnyei Ferenc. (Bp., 1914)
    Magyar írók élete és munkái. I–XIV. köt. Hasonmás kiad. (Bp., 1980–1981)
    Magyar írók élete és munkái. I–XIV. köt. (CD-ROM, Bp., 2000).

     


    F. m.: ford.: A fekete ló és a fehér eb. Andalúziai monda. 1–2. Ford. (Budapesti Visszhang, 1852)
    Egy titok. Fordítás franczia nyelvből Paul de Kock beszélye alapján. 1–4. – Kísértet a vastag tölgy alatt. 1–6. Fordítás angol nyelvből Edward Nathaniel Morse után. (Hölgyfutár, 1853)
    Atya és fiú. 1–2. Fordítás angol nyelvből Boz Dickens beszélye alapján. – Cherubino és Celestini. 1–14. Fordítás Dumas Sándor után. (Hölgyfutár, 1854). 

    Irodalom

    Irod.: K. Nagy Sándor: Szinnyei és a színészet. 1–3. (Bihar, 1883. febr. 15–1883. febr. 20.)
    Id. Sz. J. ünneplése. (Magyar Könyvszemle, 1910)
    Benedek Marcell: Id. Sz. J. (Irodalomtörténet, 1913)
    Gulyás Pál: Id. Sz. J. (Magyar Könyvszemle, 1913)
    Kéky Lajos: Sz. J. (Budapesti Szemle, 1913)
    Lukinich Imre: Id. Sz. J. (Történeti Szemle, 1913)
    Schöpflin Aladár: Szinnyei bácsi halálára. (Nyugat, 1913)
    Sikabonyi Antal: Id. Sz. J. (Magyar Figyelő, 1913)
    Vértesi Jenő: Id. Sz. J. (Századok, 1913)
    D’Isoz Kálmán: Id. Sz. J. (Vasárnapi Ujság, 1913. aug. 17.)
    Hegedűs István r. tag beszéde id. Sz. J. l. tag ravatalánál, 1913. aug. 11-én. (Akadémiai Értesítő, 1913. szept. 15.)
    Id. Sz. J. emlékezete. Pintér Jenő emlékbeszéde a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1914. évi közgyűlésén. (Irodalomtörténet, 1914)
    Elek Artur: A Szinnyei-Lexikon utolsó füzete. (Nyugat, 1914)
    Szinnyei Ferenc: Utószó a „Magyar írók élete és munkái“ c. műhöz. (Bp., 1914)
    Pintér Jenő: Sz. J. l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 19. köt. 14. Bp., 1927)
    Id. Sz. J. emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1930)
    Goriupp Alisz: A Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaposztálya, fennállásának első félszázadában. 1884–1934. (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára kiadványa. Bp., 1934)
    Kunz Ferenc: Magyar könyvtárosok és bibliográfusok. Id. Sz. J. (A könyvtáros, 1956)
    Gárdonyi Géza levelei id. Sz. J.-hez. Közli Fülöp Géza. (Irodalomtörténet, 1959)
    Kókay György: 75 éves az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára. (A könyvtáros, 1959)
    Vértesy Miklós: Sz. J. és Horvát Árpád. Az Egyetemi Könyvtár története 1875–1876-ban. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 1962)
    Sz. J. emlékezete. (A könyvtáros, 1963)
    M. Kondor Valéria: Id. Sz. J. hagyatéka az Akadémia Könyvtára Kézirattárában. (Magyar Tudomány, 1964)
    Kozocsa Sándor: Adatok Id. Sz. J. életéhez. (Magyar Könyvszemle, 1964)
    M. Kondor Viktória: Hazai sajtónk történetéből. Id. Sz. J. (Magyar Sajtó, 1965)
    M. Kondor Viktória: Hogyan készült id. Sz. J. Magyar írók élete és munkái c. műve? (Magyar Könyvszemle, 1968)
    Vértesy Miklós: Az Egyetemi Könyvtár a kapitalizmus kibontakozása korában. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 1968)
    Szalay Károly: Id. Sz. J. (Magyar Hírlap, 1973. aug. 9.)
    Korompai Gáborné: Száz esztendeje jelent meg Szinnyei folyóirat-repertóriuma. (A könyvtáros, 1974)
    Id. Sz. J. (Komárom Megyei Könyvtáros, 1975)
    Koger Tamás: Komáromból indult… Emlékezés id. Sz. J.-re. (Dolgozók Lapja, 1976. szept. 17.)
    Kemény István: Id. Sz. J., a „gőzhangya“. (Magyar Sajtó, 1980)
    Szénássy Zoltán: Id. Sz. J.-re emlékezünk. (Honismeret, 1980)
    Kozocsa Sándor: Emlékezés id. Sz. J.-re. K. S. előadása a Komáromi Városi Könyvtárban. (Komárom Megyei Könyvtáros, 1980)
    Kelecsényi Gábor: A gőzhangya. (Magyar Hírlap, 1980. márc. 18.)
    Sándor László: Id. Sz. J. ukrán kapcsolata. (Magyar Nemzet, 1983. júl. 7.)
    Haan Lajos levelei Márki Sándorhoz és id. Sz. J.-hez. Összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Somlyói Tóth Tibor. (A Békés Megyei Könyvtár kiadványa. Békéscsaba, 1984)
    Horváth Géza: In memoriam Id. Sz. J. (Komárom Megyei Könyvtáros, 1988)
    Homor Ferenc: Szinnyei, a „gőzhangya“. (OSZK Híradó, 1988)
    Szénássy Árpád: Id. Sz. J. szülőháza. (A Hét, 1994. 34.)
    Lacza Tihamér: A legnagyobb magyar bibliográfus. (Vasárnap. Az Új Szó melléklete. 1995. márc. 19. és Gondolatokból épült katedrális. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok. Tudománytörténeti arcképek és tanulmányok. Komárno, 2001)
    Kortársi emlékek id. Sz. J.-ről: Alapi Gyula: id. Sz. J. élete és működése. – Kossa Albert: „A gőz-hangya.“ Egy nevezetes komáromi ember. (Id. Sz. J. komáromi históriái. Szerk. Virág Jenő. Tatabánya, 1997)
    Lukácsy Sándor: Id. Sz. J. Komároma. (Új Forrás, 1998)
    Id. Sz. J. emlékezete. Művelődéstörténeti és sajtótörténeti írásai. Vál., szerk., a bibliográfiát összeáll. Gazda István. (A Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadványa. Piliscsaba, 2002)
    Id. Sz. J. könyvtártudós, akadémikus életműve. A tudósok bibliográfusa. Az anyaggyűjtést végezte Perjámosi Sándor, a kutatást vezette és a bevezető tanulmányt írta A. Szále Erzsébet. Sajtó alá rend. Gazda István. (Sopron, 2006)
    Gyurcsó Júlia: Id. Sz. J. szakmai pályaképe. PhD értek. (Bp., ELTE, 2006)
    Sonnevend Péter: Id. Sz. J. alapítása, a hírlapkönyvtár. (Könyvtári Figyelő, 2006)
    Kégli Ferenc: Komáromi főhajtás id. Sz. J. életműve előtt. – Perjámosi Sándor: Id. Sz. J., a nemzeti könyvtár élén. 1893–1894. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2007)
    Kocsy Anikó: Id. Sz. J. „hírlapkönyvtára“. (Gyűjtők és gyűjtemények. A nemzeti könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük. Szerk. Boka László és Ferenczyné Wendelin Lívia. Bp., 2009)
    Dörnyei Sándor: Id. Sz. J. repertóriuma és tiszteletdíja. (Magyar Könyvszemle, 2009)
    Kocsy Anikó: Rosinante tudós lovasa. Id. Sz. J. ismeretlen cikke. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010).

     

    neten: Gyurcsó Júlia: Id. Sz. J. Bibliográfia. I. Nyomtatában megjelent írásai és a róla szóló irodalom. 1848–2010. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadványa. Bp., 2011: http://mek.oszk.hu/10100/10168/pdf/szinnyei1.pdf

     

     

    http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/architectbook/38VolgyesiO.pdf

     


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi. Ferenc. (Bp., 1926)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1867. (Bp., 1981)
    Tóth András–Vértesy Miklós. A budapesti egyetemi könyvtár története. 1561–1944. (Bp., 1982)
    Csapodi Csaba–Tóth András–Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. (Bp., 1987)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1929)
    Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848–1849. évi szabadságharcban. I–III. köt. (Bp., 1998–1999)
    Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999)
    Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. (Tatabánya, 2000)
    Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár története. 1802–1918. (Bp., 2002). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu