Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Fehér Lajos
    Medgyessy Pál
    Medzihradszky Kálmán

    Simai Kristóf

    író, nyelvész, piarista szerzetes, római katolikus pap

    1765-ig Sima Márton 


    Született: 1742. november 8. Komárom
    Meghalt: 1833. augusztus 12. Selmecbánya, Hont vármegye

    Család

    Sz: Sima István kertész, Szőcs Borbála. Keresztapja: Böhm Keresztély megyei táblabíró. Öten voltak testvérek: Sima László trinitárius, Sima Mihály dominikánus szerzetes és két világi: Sima István és Sima Móric. Édesapjának és testvérének, ifj. Sima Istvánnak 1796-ban épületfa-kereskedésük volt Komáromban. 1765-ben felvették a Simai nevet, a család valószínűleg az 1840-es években kihalt (egyedül ifj. Simai Istvánnak született gyermeke, de Simai József sem élt már az 1840-es években). 

    Iskola

    A komáromi gimnáziumban (1752–1760) és Szencen, a piaristáknál tanult (1763–1765); közben apja mellett kertészkedett. Privigyén belépett a piarista rendbe (Simai Kristóf néven, 1765. okt. 8.), újoncéveit Privigyén, a gr. Pálffy Pálné által alapított piarista klastromban töltötte (1765–1767), majd ünnepélyes fogadalmat tett (1767. máj. 17.). Próbatanító Nagykanizsán (1767–1769), a nyitrai bölcseleti tanfolyam hallgatója (1769–1772), Debrecenben pappá szentelték (1774. aug.). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.). 

    Életút

    A piarista rend kecskeméti (1772–1773 és 1777–1778), kalocsai (1773–1774), debreceni (1775–1776), nagykanizsai rendházának, ill. gimnáziumának tanára (1776–1777). A kassai iparos rajziskola és a kassai orsolyiták tanára (1778–1791), a körmöcbányai iskola rajztanára (1791–1829), a selmecbányai rendház tanára és uo. rektorhelyettes is (1830–1833). 



    A magyar színműirodalom úttörője és első jelentős személyisége, az első magyar nyelvű, nyilvánosan előadott színdarab szerzője (Igazházi, egy kegyes jó atya,1790. okt. 25. Buda, várszínház, karmelita kolostor és 1790. okt. 27. Pest, rondella). Már újoncévei idején, Privigyén, Kácsor Keresztély (1710–1792) adott elő, s valószínűleg maga is írt színműveket (főleg iskoladrámákat és farsangi vígjátékokat). Nyitrán, ahol bölcseleti és matematikai tanulmányokat is folytatott, tanára volt – többek között – Dugonics András (1740–1818) is, aki megbízta a konviktusban bemutatott színdarabok betanításával, sőt Simait is drámaírásra ösztönözte. Az első magyar színművek – kevés kivételtől eltekintve – kortárs népszerű és klasszikus drámák magyar kompilációi voltak. Az általában német színpadokon nagy sikerrel játszott drámákat magyar nyelvre tolmácsolták, magyar környezetbe helyezték vagy magyar vonatkozásokkal egészítették ki. Ezt az irányzatot képviselte Dugonics András is, akinek Tárházi c. komédiáját – amely a német August Detherling egyik művének „átigazítása” – nagy sikerrel adták elő a piarista rendházakban. Dugonics hatására Simai is német művek átírásába fogott, első kompilációi nem maradtak fenn. A Mesterséges ravaszság c. „vígságos játéka” viszont eredeti komédia volt (megjelent Pesten, 1775-ben; először előadta Kecskeméten, növendékeivel, 1777-ben). A darabot a piarista rendházak közül Gyöngyösön, Baján, Kalocsán és Nagykárolyban is játszották, ám Simai mégsem érezte sikeresnek. Visszatért a klasszikus latin és a kortárs német művek „magyarításához”, s miután Kassára helyezték át csatlakozott a Magyar Museum körül kialakuló irodalmi körhöz, jó barátságba került a szerkesztőkkel, mindenek előtt Batsányi Jánossal, Baróti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel. A kassai irodalmi évkönyv közölte Váratlan vendég c. vígjátékát (Plautus Mostellaria [Kísértetek] c. műve után, Holberg német változatát „dolgozta tovább”, 1788–1789-ben). Kassán írta legismertebb művét, az Igazházit is, amiről sokáig azt hitték, hogy eredeti vígjáték. Valójában Brühl Frigyes Alajos (= Alois Friedrich von Brühl, 1739–1793) Der Bürgermeister c. komédiájának szabad átköltése.

     

    Kelemen László (1762–1814) Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társasága a Hamletet kívánta előadni, amelyet Kazinczy német nyelvből kifejezetten az első társulat számára fordított le, sőt a meghirdetett olvasópróbákon toborzott teatrista-jelölteknek is a Hamletből kellett részleteket olvasniuk. Pontosan nem tudni, hogy miért, de Kelemen László színidirektor elállt a Hamlettől, viszont 1790 tavaszán, Kassán, Ignaz Anton Strohmayer pesti könyvkereskedő kassai könyves fióküzletében megjelent Simai Kristóf Igazházi c. komédiája. Kazinczy Kassáról ismerte Simait, s miután a Hamlet bemutatásától a társulatigazgató visszalépett, Kazinczy javasolta, hogy a Shakespeare-klasszikus helyett egy könnyed vígjátékkal nyisson a teátrum. A történet főhőse Igazházi, a jólelkű polgármester, akinek leánya, Ágota, szerelmes a derék Fegyverneki hadnagyba, ám ezt a házasságot Igazházi, a gonosz Halaburdi jegyző ármánykodása miatt megakadályozza. A történet másik főszereplője Lázár, a koldus. Lázár valaha szintén katona volt, ám esztelen pazarlásában tönkrement, a harcokban súlyosan megsebesült, fogságba esett, a háborúk végeztével szabadult, ám elvesztette családját. Szabadulása után a koldusbotra jutott katona országokon át vándorolt, hogy megtalálja testvérét, míg végre megérkezett a városba. Különböző fordulatok, cselvetések és bonyodalmak után a végén kiderül, hogy Igazházi, Lázár régen elveszettnek hitt testvére, a szerelmesek természetesen boldogok lesznek, s a gonosz Halaburdi is megbűnhődik. A komédia, azaz az első magyar nyelvű színmű a korban népszerű érzékenyjátékok divatját követi. Simai nem tartja szorosan az eredeti német változatot, a bonyolult cselekményt lerövidíti, több részt összevon, még több jelenetet elhagy. A darab színhelyének meghagyja a német kisvárost, a szereplők neveit azonban magyarra fordítja, nem ritkán beszélő névvel látja el hőseit (Igazházi névalakja Dugonics korábbi drámája főhősére, Tárházira is utal). Simai gördülékeny stílusában ugyanakkor fellelhető már a későbbi nyelvész is, pontosan tudta, hogyan kell az igényes nézőknek drámai konfliktusokat, megfelelő magyar szókinccsel, tömören, elegánsan tolmácsolni, hogyan lehet a cselekményt sűríteni, néhány találó megjegyzéssel hogyan lehet a történet szereplőit jellemezni. Az Igazházit igen nagy sikerrel adta elő az első magyar színi társulat a nyitó rendezvényén, sőt néhány évvel később újra bemutatták (1792-ben).

     

    Az Igazházi után még három színművet írt: a Gyapai Márton (1792) és a Zsugori (1792) Molière utánérzések (az előbbi a Sganarelle, az utóbbi A fösvény nyomán). A Zsugori. Telhetetlen fösvény ember igen népszerű darab volt (1792–1793-ban, két idényben is műsorra került). Simai az eredeti történetet a 18. századi Komáromba tette, a címszereplőt Némedi Gyolcs Istvánnak nevezte át, és alföldi nemesemberré „léptette elő”. Érdekesség, hogy a klasszikus komédiát, jórészt Simai fordítása alapján Örkény István (1912–1979) is újraírta! A Házi orvosság c. vígjátéka a német Christian Felix Weisse (1726–1804) Die verwandelten Frauenzimmer c. vígjátéka alapján bemutatott vaskos komédia (Kelemen László társulata ezt is előadta, Sehy Ferenc főszereplésével, 1793-ban).

     

    1794-től elsősorban nyelvészeti gyűjtéssel foglalkozott. Végtagokra szedetett szótár (1804–1805) c. magyar–latin szótárán kívül elsőként kezdte meg egymaga egy nagyszótár munkálatait. Befejezetlen Gazdag szótárán élete végéig munkálkodott (28 ívvel készült el!). 

    Emlékezet

    Komáromban született, tevékenysége Kassához, Körmöcbányához, ill. színművei révén Pest-Budához kötődik. Élete végén, Selmecbányán élt, ott is hunyt el. Az emlékbeszédet a Magyar Tudós Társaságban fölötte Toldy Ferenc és Pázmándi Horvát Endre tartotta (1836. szept. 16.). Munkásságával, mint az első magyar nyelvű színdarab szerzőjével, az első színháztörténeti munkák kutatói (pl.: Bayer József) foglalkoztak részletesebben. Bayer József vizsgálta az első Molière-fordítások magyarításának körülményeit, míg az Igazházit Erdélyi Károly adta ki (1888-ban). 

    Főbb művei

    F. m.: Mesterséges ravaszság Vígságos játék, mely a’ mulatságokban gyönyörködőknek kedvekért szereztetett és kibocsáttatott. (Pest, 1775)
    Váratlan vendég. Vígságos játék 3 felvonásban. Plautus és Holberg után. (Magyar Museum, 1788–1789)
    Igazházi, egy kegyes, jó atya. Mulatságos játék 5 felvonásban. (Kassa, 1790)
    Gyapai Márton, feleségféltő gyáva lélek. Mulatságos játék 3 felvonásban. (Buda, 1792)
    Zsugori. Telhetetlen fösvény ember. Víg játék 5 felvonásban, melyet ama híres franczia költő, Molière után készített. (Endrődy János: A magyar játék-szín. I. köt. Pest, 1792)
    Házi orvosság. Víg játék 3 felvonásban. Melyet Weisse után készített. (Pest, 1793)
    Végtagokra szedetett szótár, mely a magyar nyelvben előforduló szavakat deákul kifejezve, az A. B. C.-nek szokott rendi szerént előadja. I–II. köt. (Buda, 1809–1810)
    Igazházi, egy kegyes, jó atya. Mulatságos játék 5 felvonásban. A bevezetést írta Erdélyi Károly. (Olcsó Könyvtár. 601–603. 2. kiad. Bp., 1888)
    Zsugori. Telhetetlen fösvény ember. Víg játék 5 felvonásban, melyet S. K. ama híres franczia költő, Molière után készített. A szöveget gondozta Belia György, az utószót írta Kerényi Ferenc. Az illusztrációkat Gyulai Líviusz készítette. 8 táblával. (Bp., 1977)
    Zsugori uram, telhetetlen fösvény ember. Molière után, S. K. és Döbrentei Gábor hajdani magyarítása nyomán újjáírta Örkény István. (Ö. I.: Drámák. III. köt. Szerk. Radnóti Zsuzsa. Bp., 2001)
    S. K. szakácskönyve. Egy új és jó rendbe szedett szakácskönyv a házi gazdasszonyoknak, a jó falatokhoz szokott szájnak tetszésére. Némely étkek készítési módja. Körmöczbánya, 1795. Szerk. Golubeff Lóránt. (Bp., 2011). 

    Irodalom

    Irod.: Endrődy János: A magyar játék-szín. I–III. köt. (Pest, 1792–1793)
    Pázmándi Horvát Endre: Emlékbeszéd S. K. l. tag fölött. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve. III. 1834–1836. Buda, 1838)
    Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856; 2. kiad. 1858)
    Erdélyi Károly: S. K. „Igazházi”-ja. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1882)
    Dvortsák Gyula: S. K.: Igazházi, s az első magyar színi előadás. 1790. okt. 25. A darabnak 1885. évi jan. 19-én, a kassai színpadon történt felelevenítés alkalmából összeáll. D. Gy. (Kassa, 1885)
    Kapás Aurél: S. K. élete és munkái. (A privigyei algymnasyum értesítője, 1888)
    Lázár Béla: S. K. és a „házi orvosság”. 1–2. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1888)
    Kapás Aurél: Simai Zsugori czímű drámája. (A pozsonyszentgyörgyi katholikus algymnasyum értesítője, 1889)
    Hahn Adolf: A Fösvény első magyar átdolgozása. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1890)
    Kapás Aurél: Néhány szó Simai Mesterséges ravaszságáról. (A sátoraljaújhelyi kegyes tanítórend értesítője, 1890)
    Csaplár Benedek: S. K. pályája kezdetén. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
    Szinnyei József: S. K. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1891)
    Ernyei István: S. K. élete és munkái. (Nagybecskerek, 1892)
    Illéssy János: Adat S. K. életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
    Czeczkó Antal: Simai „Váratlan vendég”-e és „Mesterséges ravaszság”-a. (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1895)
    Bayer József: A XVIII. évszázad Molière fordításai. – Kemény Lajos: S. K. életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
    Bayer József: Molière L’Avare-jának első magyarosítói. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897)
    Bodnár Virgil: S. K. (Bp., 1898)
    Schauschek Árpád: S. K. (Rajzoktatás, 1907)
    Hlatky József: A rajzoktatás a kézműipar szolgálatában és S. K. körmöcbányai rajziskolája. (Magyar Iparoktatás, 1908)
    Gragger Róbert: Molière első nyomai a magyar irodalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909)
    Schram Ferenc: S. K. kéziratos szakácskönyve. (Ethnographia, 1964). 


    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. (Tatabánya, 2000)
    Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
    Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
    Zalai életrajzi kislexikon. (3. javított és bővített kiad. Zalaegerszeg, 2005). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (18), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (29), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (64), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (936), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (309), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (180), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu