Balás Jenő
Balás Jenő

2024. március 29. Péntek

Balás Jenő

bányamérnök

Születési adatok

1882. december 19.

Gyergyóremete

Halálozási adatok

1938. március 6.

Budapest


Iskola

A székelyudvarhelyi reálgimnáziumban éretts. (1900), a bp.-i József Műegyetemen tanult (1900–1901), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1907).

Életút

Az Osztrák–Magyar Vasúttársaságnál, az aniniai szénbányáknál, majd a borossebesi vasműveknél szolgált (1907–1909), a Rimamurányi–Salgótarjáni Rt. korompaszalánki üzemének bányamérnöke (1907–1912), Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott, Erdély kisebb ércbányáit szövetkezetbe tömörítette (1912–1918); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után felköltözött Bp.-re (1918), megszerzett bányajogosítványait az Aluércnek adta el (1922–1923). Jelentős eredményeket ért el a Vértes- és a Bakony-hegység bauxittelepeinek kutatásában, felfedezésében és feltárásában; ő fedezte fel – többek között – a gánti bauxittelepet (1920. jan. 20.). Később kutatásai kiterjedtek az egész Dunántúlra. Halimba, Nyírád, Iszkaszentgyörgy térségében bauxitra; Budapest és Velence környékén termálvízre; a Bakonyban mangánra és környékén galenitre és szénre bukkant. Kidolgozta a bp.-i hévízek hidrológiai rendszerét, a Velencei-tó rendezési és a Sió-csatorna hajózhatóvá tételének tervét. Szülőfaluja, Gyergyóremete határában, a Kereszthegy környékén ólomra, ezüstre, aranyra; a Kecskekő táján vasércre és szénsavas források kutatására készített terveket és tett javaslatot.

Emlékezet

Emlékét őrzi a gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (1976-tól), ahol emléktábláját és -szobrát is elhelyezték. Gánt község Balás Jenő-emlékszobát is berendezett (1998-ban). Nevét vette fel a gyergyóremetei-csutakfalvai iskola (Balás Jenő Általános Iskola, 1996-tól). Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) emléktáblát avatott fel az iskolán (1999-ben).

Főbb művei

F. m.: Gr. Wenckheim Frigyes borossebesi uralmához tartozó vasbányák. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1910)
Bózit – bauxit – problémák. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1924)
B. J. bányászati objektumainak kivonatos ismertetése és rentabilitása. (Bp., 1931)
Memorandum. Budapest fürdőváros jegyében a Rudas- és Ráczfürdőnek a Gellérthegy belsejében való elhelyezéséről. (Bp., 1932)
Budapest fürdőváros alapjai. (Székesfehérvár, 1936).

Irodalom

Irod.: B. J. emlékezete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1938)
Bajkó Andor: Ötven évvel ezelőtt kutatták fel a gánti alumíniumércet. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1970)
A B. J. iskola névadó ünnepsége Gyergyóremetén. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője