Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Marek József

    állatorvos


    Született: 1868. március 18. Vágszerdahely, Nyitra vármegye
    Meghalt: 1952. szeptember 7. Budapest

    Iskola

    A bp.-i Állatorvosi Akad.-n állatorvosi okl. (1892), a Berni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1898), a Bécsi Orvosi Egyetem Belgyógyászati Klinikai Diagnosztikai Int.-ében is tanult (1898), az MTA tagja (l.: 1918. máj. 2.; r.: 1938. máj. 6.; ig.: 1940. ápr. 2.–1946. júl. 24.; t.: 1942. máj. 15.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

    Életút

    Vágújhelyen magánállatorvos (1892–1893), ideiglenesen kinevezett törvényhatósági állatorvos (1893–1895), a kőbányai állateü.-i hiv. laboratóriumának vezetője (1895–1897). Az Állatorvosi Főisk. Belgyógyászati Tanszék, ill. Klinika klinikai segédtanára (1897–1899), az állatorvosi belorvostan segédtanára (1899–1901), ny. r. tanára (1901–1934), a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem Mg.-i és Állatorvosi Kar Állatorvosi Oszt.-án a belorvostan ny. r. tanára (1934–1935) és a klinika ig.-ja (1901–1935). – A 20. sz.-i m. állatorvos-tudomány egyik jelentős személyiségeként, nemzetk. tekintélyű művelőjeként elsősorban állatorvosi belgyógyászattal fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a lovak tenyészbénasága, ún. kólikás betegségei, a mételykór, ill. az általa felfedezett és róla elnevezett csirkebénulás kutatásában (1907). Nagy jelentőségűek az angolkórral kapcsolatos vizsgálatai. Kifejlesztette a máig használt gyomorszondát, a rinolaringoszkópot és a mételykór gyógykezelésére évtizedeken át alkalmazott Distol nevű gyógyszert. Tiszteletére a M. Állatorvosok Társasága ~-emlékérmet alapított. – A Szt. István Akad. tagja (1918-tól). – Az Orsz. Állateü.-i Tanács elnöke (1938–1946), a M. Orsz. Állatorvos Egyesület t. tagja. Az MTA III. Oszt.-a (1940. ápr. 26.–1945. máj. 28.), a IV., ill. 1951-től a VIII. Oszt.-a elnöke (1949. nov. 29.–1952. szept. 7.). Az Amerikai, az Angol, a Finn, a Görög, a Jugoszláv és a Svéd Állatorvos Társaság t. tagja, a hallei Német Leopoldina Természettud. Akad. tagja. Az Académie Veterinaire de France l. tagja (1952-től). – Az Utrechti Egyetem Állatorvosi Kara (1921), a Lipcsei Egyetem (1930), a Szófiai Egyetem (1930), a Hannoveri Állatorvosi Főisk. t. doktora (1930). – Ogy.-i képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1930), r. tagja (1933–1935). – Balassa János-díj (1931), Kossuth-díj (1949).

    Főbb művei

    F. m.: Az elektrodiagnosztika az állatorvostanban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1894/95)
    A lovak tenyészbénasága. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1897/98)
    Klinikai diagnosztika. (Bp., 1902; 2. kiad. 1928)
    Állatorvosi belgyógyászat. I–III. Egy. tankönyv. Hutÿra Ferenccel. (Bp., 1904; 3. kiad. 1924)
    A bélfodri verőerek elzárásának kihatása a bélre. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1906)
    Multiple Nervenentzündung – Polyneuritis – bei Hühnern. (Deutsche Tierärztliche Wochenschrift, 1907)
    A tehenek tőgygümőkórja. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1908)
    Lehrbuch der klinischen Diagnostik der inneren Krankheiten der Haustiere. (Jena, 1912; 2. kiad. 1922)
    Über die Digitalistherapie. (Hannover, 1915)
    A takonykór megállapítása biológiai eljárásokkal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1915)
    Die Leberegelkrankheit. (Berlin, 1916)
    Die orientalische Rinderpest. Hutÿra Ferenccel. (Jena, 1916)
    A mételykór és annak orvoslása. (Bp., 1916)
    A lovak rühösségének gyógyítása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1917)
    A rachitis – angolbetegség – összehasonlító kórtana. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1920. okt. 11.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
    A lovak fertőző kevésvérűsége. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1921)
    A rachitis. Wellmann Oszkárral. (Bp., 1930; németül Jena, 1931)
    Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere. I–II. Hutÿra Ferenccel, Manninger Rezsővel. (Jena, 1938; 11. kiad. 1959; angolul London, 1938; 5. angol kiad. 1946; spanyolul Barcelona, 1947; 2. spanyol kiad. 1959; olaszul Milano, 1949; oroszul Moszkva, 1961; lengyelül Warszawa, 1962; kínai nyelven Peking, 1962–1964)
    Ásványi anyagforgalmi zavarok kiváltotta csontbántalmak. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1939. febr. 20.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939).

    Irodalom

    Irod.: Zimmermann Ágoston: M. J. egyénisége. (Állatorvosi Lapok, 1938)
    Mócsy János: M. J. (Akadémiai Értesítő, 1952)
    Mócsy János: Száz éve született M. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
    Szelei László: M. J. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1973)
    Honti József–Lapis Károly: Marek-betegség. M. J., a kísérletes onkológia nemzetközileg elismert úttörője. (Orvosi Hetilap, 1977)
    Karasszon Dénes: M. J. (Híres magyar orvosok. III. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu