Iskola

Az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.).

Életút

A bécsi műsz. egyetemen, a bp.-i József Műegyetemen (1900-1904), a karlsruhei műsz. egyetemen tanult (1905-1908); Bp.-en gépészmérnöki okl. (1904), Karlsruhéban elektromérnöki okl. (1906) és műsz. doktori okl. (1908, honosítva Bp., József Műegyetem 1914), az elektromos gépek gyártáshibái és üzemsérülései tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), a műsz. tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.). - A karlsruhei műsz. egyetem tanársegéde és a laboratóriumi gyakorlatok vezetője (1905-1908), a Ganz Villamossági Rt. ún. próbamérnöke, majd a szállítási oszt. kutatómérnöke (1908-1914), az I. vh.-ban főhadnagyként frontszolgálatot teljesített (1914-1918). A M. Városi Bank főmérnöke (1919-1921), a Farkasvölgyi Villamossági Rt. (1921-1927), a Szabó és Mátéffy Villamosip. Rt. műsz. ig.-ja (1929- 1939). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egyetem (JNMGE) magántanára (1914-1937), a Gépészmérnöki Oszt. II. sz. Elektrotechnikai Tanszék helyettes tanára (1937-1939), a JNMGE, ill. a BME Villamos Gépek és Mérések Tanszék ny. r. tanára (1939-1951), tanszékvezető egy. tanára (1951-1960); közben a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar (1944-1945), a Villamosmérnöki Kar dékánja (1950-1951).A mo.-i transzformátorgyártás megindítója, majd továbbfejlesztője. Az 1930-as években az addigi kezdetleges transzformátorok gyártását 6000 kV teljesítményig és 60 000 voltig fejlesztette és megindította a teljes kapcsolóberendezések gyártását is.