Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Kotlán Sándor

    állatorvos, parazitológus


    Született: 1887. július 14. Szomolány, Pozsony vármegye
    Meghalt: 1967. december 22. Budapest
    Temetés: 1967. december 29. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Kotlán Ferenc, gr. Pálffy József uradalmi állatorvosa, Spacek Mária. F: Ergovics Mária (†1958. jún. 7.) Gyermektelen. 

    Iskola

    A nagyszombati érseki főgimnáziumban éretts. (1905), budapesti Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1911) és állatorvos-doktori okl. szerzett (1918), a budapesti tudományegyetem rk. (1919–1920), r. hallgatója (1922). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1951. dec. 15.). 

    Életút

    Az Állatorvosi Főiskola ösztöndíjas gyakornoka (1906–1910), az I. világháborúban csapatorvosként szolgált (1914–1918). A bécsi Állatorvosi Főiskola Kórbonctani Tanszéke tanársegéde (1918. márc.–okt.), a budapesti Állatorvosi Főiskola Kórbonctani és Kórszövettani Tanszéke tanársegéde (1918–1921), segédtanára (1921–1925), a parazitológia (1921–1924), az általános állattan előadó tanára (1923–1924); egyúttal a főiskola könyvtárának vezetője (1921–1941). Az American–Hungarian Foundation cseretanáraként a madisoni állami mezőgazdasági főiskolán tanított és kutatott (1924–1925), majd hazatérése után a Corn Borer Investigation magyarországi (budapesti) laboratóriumának vezetője (1925–1930).

     

    Az Állatorvosi Főiskolán a parazitológia c. ny. rk. (1925–1929), ny. rk (1929–1930), ny. r. tanára (1930–1934). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán (1934–1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem (MAE) Állatorvos-tudományi Karán az állattan és parazitológia ny. r. tanára (1946–1952). Az Állatorvos-tudományi Főiskola, ill. az Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) Állattan és Parazitológia Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952. júl. 1.–1966. nov. 28.); közben a MAE Állatorvos-tudományi Karának dékánja (1947–1948 és 1951–1952), dékánhelyettese (1949–1950). 



    Tudományos pályafutásának kezdetén faunisztikai és rendszertani kérdésekkel foglalkozott, értékesek a magyarországi kullancsfaunára vonatkozó nevezéktani és rendszertani írásai, ill. a lovak vastagbelében élősködő Strongylidákkal foglalkozó első parazitológiai kutatásai. Később érdeklődése a magyarországi élősködő fauna biológiájának rendszertani kérdései felé fordult; alapvetően új eredményeket ért el a hazai haszonállatok élősködőinek rendszertani, biológiai, patológiai és terápiai kutatása és az ellenük való védekezés irányelveinek kidolgozása terén. Legjelentősebb eredményeit azonban a parazitológia területén érte el, amelynek nemzetközileg is elismert szaktekintélyévé vált. Részben munkatársaival együtt fényt derített a házinyúlban, a juhban és többféle baromfiban élősködő coccidiumfaj, a Prosthoginimus cuneatus, a Saciola hepatica és több fonálféregfaj biológiájára. Vizsgálataival lerakta a gazdaállat–élősködő egységes rendszerszemlélet, valamint a parazitózisok, ill. a helmintózisok nomenklatúrájának alapjait. Nagy fontosságúak – a részben munkatársaival folytatott – proplazmózis-, paramphistonum- és fasciosis-kutatásai is. A magyarországi felsőfokú állatorvos-tudományi oktatás történetével is foglalkozott: a mai Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁOTE) elődje, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztálya alapításának 150. évfordulójára megírt műve (A magyar állatorvosképzés története. 1787–1937) a szaktudomány egyik sokat idézett klasszikusa. 

    Emlékezet

    Szomolányban született, középiskoláit Nagyszombatban végezte, Budapesten telepedett le, munkássága az ÁOTE, ill. jogelődjeihez kötődik. Budapesten (Országút, II. kerület Trombitás utca 26.) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját – csiszolatlan mészkő síremlék – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

     

    Születésének 100. évfordulóján, az ÁOTE tartott emlékünnepségre készült el bronz emlékérme (Cséry Lajos alkotása, 1987), ugyanebből az alkalommal leplezték le bronz mellszobrát is (Török Richárd alkotása, az ÁOTE Szoborparkjában, 1987). A Magyar Parazitológusok Társasága és az ÁOTE tízévenként Kotlán Sándor-emlékülést tartott (1977-ben, 1987-ben, 1997-ben és 2007-ben; halálának 10., 20., 30. 40., ill. születésének 90., 100., 110. és 120. évfordulóján). Gödöllőn, halálának 10. évfordulóján a Vadász utcát nevezték el róla, s mészkő emléktábláját is felállították (Bucsy László alkotása, 1977).

     

    Munkásságát Kassai Tibor (1930–) dolgozta fel (Kotlán Sándor élete és munkássága, 2007). Levelezését, kéziratai egy részét az Állatorvos-tudományi Könyvtár és Levéltár őrzi (a Nyitott Levéltárak – Kutatók Éjszakája programon belül kiállítást rendeztek hagyatékából, 2015-ben). Gyűjteményét és különlenyomatait a Magyar Természettudományi Múzeum Parazitológia Gyűjteményének ajándékozta (1956-ban megsemmisült). 

    Elismertség

    A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állatorvosok Társaságának alelnöke (1961–1967), a Magyar Parazitológusok Társasága alapító elnöke (1963–1966), majd t. elnöke (1966-tól).

     

    A washingtoni Helmintológiai Társaság (1927), a lengyel Parazitológiai Társaság (1967), a szovjet Helmintológiai Társaság t. tagja (1958). 

    Elismerés

    Az Állatorvos-tudományi Főiskola t. doktora (1962).

     

    Munka Érdemrend (1954, 1962; arany, 1965), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1957).

     

    Kossuth-díj (1951), Hutÿra Ferenc-emlékérem (1962). 

    Szerkesztés

    Az Állatorvosi Lapok (1929–1944), ill. a Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője (1946–1952). Az Acta Veterinaria főszerkesztője (1948–1967). A Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből szerkesztője (1929–1943). 

    Főbb művei

    F. m.: A hazai lovakban előforduló Sclerostomidák, különös tekintettel a Cylicostomum genusra. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1919; megjelent, kivonatosan: Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1919)
    Parazitás eredetű kruppos gyomorgyulladás háziállatokban. Schwanner Jenővel. – Az Ixodidák mely fajai közvetítik a piroplasmosist Magyarországon? (Állatorvosi Lapok, 1919)
    Adatok a hazai kullancsfauna ismeretéhez. (Állattani Közlemények, 1919)
    Adatok a lovakban élősködő Strongylidák ismeretéhez. (Állatorvosi Lapok, 1920)
    Adatok a budapesti Állatkert élősködő faunájának ismeretéhez. Madarakban előforduló élősködők. A jávai kígyó élősködői. – Külső élősködők. (A Természet, 1920)
    Új-guineai madár-cestodák. – Papagáj-cestodák. (Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 1920/21)
    A hazai kullancsok rendszere. (Állattani Közlemények, 1921)
    Fonálférgek okozta szemgyulladások. (Állatorvosi Lapok, 1921)
    Ritka fonálféreg okozta megbetegedés óriáskígyóban. Raisits Emillel. (A Természet, 1923)
    A fonálférgek fejlődésére vonatkozó újabb felfedezések kórtani jelentőségéről. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1925)
    Hazai és külföldi kullancsokról. (A Természet, 1925)
    A trichinosis legújabb esete hazánkban. – Beszámoló az 1924/25. tanévi amerikai utamról. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1926)
    A baromfiak köszvénye. – Szárnyasok tolltetűinek irtása. – A macska és a kutya élősködői. (Természettudományi Közlöny, 1926)
    On the Role Played Dragonflies in the Transfer of Prosthogonimiasis. Chandler, W. L.-lel. (Journal of American Veterinary Medical Association, 1927)
    Hyostrongylus rubidus – Hassal és Stiles – mint a sertések gócos gyomorgyulladásának előidézője. Hirt Gézával. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1927)
    A baromfiak mételyek okozta petevezeték-gyulladása. – A házi és vadonélő húsevők szerepe a trichinózis terjesztésében. (Állatorvosi Lapok, 1927)
    A trichinózis. – Szitakötők rajzása. Szilády Zoltánnal. (Természettudományi Közlöny, 1927)
    Kísérletes vizsgálatok a csigák – Limnaea-fajok – irtására vonatkozólag. – A bélélősködők szerepe a háziszárnyasok bénulásos tüneteinek előidézésében. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
    Az ember szőrtüszőatkája. (Természettudományi Közlöny, 1928)
    A pulykák entero-hepatitis infectiosájáról – blackhead. (Állatorvosi Lapok, 1928)
    A juhok coccidiosisának okozói egy új faj kapcsán. Mócsy Jánossal és Vajda Tódorral. (Állatorvosi Lapok, 1929)
    Az óvantag irtása. – Medve galandférge. Győrffy Istvánnal. (Természettudományi Közlöny, 1929)
    A szárnyas baromfi fertőző és parasitás betegségei. Monográfia. Manninger Rezsővel. 2 színes melléklettel, 186 szövegközti képpel. (Állatorvosi Kézikönyvtár. 24. A Magyar Országos Állatorvosi Egyesület kiadványa. Bp., 1931)
    A házi madarakban előforduló Capillaria-fajok synonymája. Orosz Dániellel. (Állatorvosi Lapok, 1931)
    Ollulanus okozta gastritis hypertophicans sertésben. Mócsy Jánossal. – Adatok a vízimadarak – kacsa, liba – coccidiosisának ismeretéhez. – A parasitológiai nomenclatura mai állásáról. (Állatorvosi Lapok, 1932)
    Állattani jegyzet. K. S. előadásai alapján összeáll. Tóth Lajos. (Bp., 1933)
    Parasitologia. K. S. előadásai alapján összeáll. Tóth Lajos. (Bp., 1933)
    Coccidial Infection in the Badger Meles Taxus L. (Parasitology, 1933)
    Gyakorlati útmutatás a háziállatok belső élősködőinek klinikai kimutatásához. 1–2. Mócsy Jánossal és Vajda Tódorral. (Állatorvosi Lapok, 1933–1935)
    Strongyloides-tanulmányok. – A házinyúl coccidiósisának ismeretéhez. Egy új Eimeria-faj kimutatása házinyúlból. Popesch Lászlóval. (Állatorvosi Lapok, 1934)
    Adatok a hazai fácánok élősködő faunájának ismeretéhez. A Kistápéról beküldött fácánok zooparasitologiai vizsgálatának eredményei. (Aquila, 1935/38)
    A gyakoribb és kórtani nézőpontból fontosabb élősködők mai nomenclaturája. 1–2. – A rühatkák fajlagosságának kérdéséhez. (Állatorvosi Lapok, 1936)
    Kísérleti vizsgálatok a házinyúl májcoccodiosisáról. Pellérdy Lászlóval. 1–2. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1936–1937)
    Parasitologia. K. S. előadásai alapján összeáll. Dózsa István. (Bp., 1937)
    Az E. stiedai okozta elváltozások kórfejlődése. Pellérdy Lászlóval. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1937)
    A juhok tüdőférgességéről, s annak orvoslásáról. Vajda Tódorral. (Állatorvosi Lapok, 1937)
    Rühatkák elleni védekezés. (Természettudományi Közlöny, 1937)
    Előfordul-e hazánkban juh-piroplasmosis? (Állatorvosi Lapok, 1938)
    Tanulmányok a sertések Hyostrongylus rubidus okozta gyomorférgességéről. 1–3. Vajda Tódorral. – Élősködő férgek és a malac-influenza közötti összefüggéséről. – Állatorvosi szakoktatásunk Pestről Budára való áthelyezésének tervéről. (Állatorvosi Lapok, 1939)
    Az idei szarvasmarha-tüdőférgesség elterjedési okairól. Mócsy Jánossal. (Állatorvosi Lapok, 1940)
    A magyar állatorvosképzés története. 1787–1937. Monográfia. Megjelent a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztálya 150. évfordulója alkalmából. (Bp., 1941)
    Az állatokról az emberre átterjedő állati élősködőkről. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi előadásai, 1941)
    Alkalmas-e a dúsítási eljárás a mételykór megállítására? Vajda Tódorral. – Felterjesztés a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz egy Zemplén megyei község szarvasmarha-állományában jelentkezett tüdőférgesség tárgyában. (Állatorvosi Lapok, 1941)
    A szarvasmarhák bunostomosisa. Mócsy Jánossal. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1941)
    Kísérletek a sertés-orsóférgesség gyógykezelésére. Vajda Tódorral. – A coccidiumok kórtani jelentőségéről. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1942)
    Hogyan védekezzünk a juhok gyomorbélférgessége és tüdőférgessége ellen? (Magyar Állattenyésztés, 1942; és külön: A Juhtenyésztők Országos Egyesülete kiadványa. Bp., 1942)
    Felülvélemény szavatossági peres ügyben. Tüdőférgesség, mint állítólag juhok senyvességének oka. (Állatorvosi Lapok, 1943)
    A buzogányfejűek – Acanthocephala – és a féregatkák – Pentastomida – gyűjtése és konzerválása. (Fragmenta Faunistica Hungarica, 1943)
    Parasitologia. Kórtani jelentőségű állati élősködők háziállatainkban. Monográfia és egy. tankönyv. (Állatorvosi Kézikönyvtár. 28. A Magyar Országos Állatorvosi Egyesület kiadványa. Bp., 1944)
    A galandféregkór megállapítása coprologiai vizsgálattal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1946)
    Studies on the Life-History and Pathological Significance of Oesophagostomum spp. of the Domestic Pig. (Acta Veterinaria, 1948)
    Tanulmányok a parasitikus nematódák histotrop phasisáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. máj. 31.; megjelent angol nyelven: On the Histotrophic Phase of the Parasitic Larvae of Hyostrongylus rubidus. Acta Veterinaria, 1949)
    A Survey of the Species of Eimeria Occurring in the Domestic Rabbit. Pellérdy Lászlóval. (Acta Veterinaria, 1949)
    A XIV. Nemzetközi Állatorvos Kongresszus. 1–2. Manninger Rezsővel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949–1950)
    A kontakt mérgek közül melyik és milyen alkalmazásban válik be óvantagok és dermanyssusok irtására. Balázs Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
    Általános állattan. Az Állatorvos-tudományi Főiskola jegyzete. (Bp., 1950 és utánnyomások: 1951–1962: évente). A humán filariidosis esete Magyarországon. – Kísérletes vizsgálatok a juhok kokcidióziásól. Pellérdy Lászlóval és Versényi Lászlóval. (Az Állatorvos-tudományi Főiskola Évkönyve, 1951)
    A Hypoderma bovis magyar nevéről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
    On a New Case of Human Filariidosis in Hungary. – On the Homonymy of Eimeria piriformis. – Zur Kenntnis der endogenen Entwicklung der Schafkokzidien mit besonderer Rücksicht auf die Schizogonie. Pellérdy Lászlóval és Versényi Lászlóval. – Experimentelle Studien über die Kokzidiose der Schafe. Pellérdy Lászlóval és Versényi Lászlóval. (Acta Veterinaria, 1951)
    A mételykór elleni védekezés. (Természet és Technika, 1951)
    Ergebnisse der I. ungarischen parazitologischen Inlandexpedition. (Acta Veterinaria, 1952)
    Mit köszönhet a magyar állatorvos-tudomány K. I. Szkrjabin akadémikus látogatásának? (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
    Fejlődéstani és pathogenetikai vizsgálatok a juhok kokcidiózisáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1952. okt. 30.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1953)
    Újabb problémák a parazitológia területén, különös figyelemmel a kokcidiózisra. (MTA Biológiai és Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1953)
    Parazitológia. Monográfia és egy. tankönyv. (Bp., 1953; 3. átd. kiad. 1961; 4. átd. kiad. Kobulej Tiborral. 1972)
    A környezeti tényezők befolyása a parazitákkal való fertőzöttség elterjedésére. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954 és külön: Bp., 1954)
    Bericht über die Ergebnisse der parasitologischen Forschungsarbeit in Ungarn in den Jahren 1945–1951. (Acta Microbiologica, 1954)
    Über das Vorkommen und die Verbreitung der Pferdebabesiose und deren Überträger in Ungarn. Babos Sándorral. (Acta Veterinaria, 1955)
    A juhok gócos tüdőférgességének orvoslása emetin-hydrochloriddal. Kassai Tiborral. – A hazai piroplasmosisok elterjedésének és azok közvetítőinek kérdéséhez. Babos Sándorral. – A szarvasmarha-tüdőférgesség gyakorisága és jelentősége hazánkban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
    Behandlung der verminösen Bronchopneumonie der Schafe mit Emetin-Hydrochlorid. Kassai Tiborral. (Acta Veterinaria, 1956)
    Pavlovszkij akadémikus magyarországi látogatása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
    A mételykór elleni tervszerű védekezés irányelvei Magyarországon. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1957)
    Szarvasmarhák mételykórjának gyógykezelése parenterálisan adott széntetrakloriddal. Kovács Ferenccel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
    Zur Kenntniss der Paramphistomiden Ungarns. (Acta Veterinaria, 1958)
    Nemzetközi Parazitológiai Kongresszus Budapesten. 1958. szept. 15–21. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
    Über das Vorkommen von Piroplasma bigeminum in Ungarn. Janisch Miklóssal és Versényi Lászlóval. (Acta Veterinaria, 1959)
    Helminthologie. Die Helminthosen der Haus- und Nutztiere unter Berücksichtigung der Helminthosen des Menschen. Monográfia. 262, részben színes képpel és 4 színes képtáblával. Ill. Bánfi Lászlóné. (Bp., 1960)
    A parazitás betegségek elleni immunitás a madridi Nemzetközi Állatorvos Kongresszuson elhangzott előadások megvilágításában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
    Az Állatorvos-tudományi Főiskola Helmintológiai Kutató Laboratóriuma. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
    Neue Bestrebungen auf dem Gebiet der Parasitologie. Die Nomenklatur der Helminthosen. (Helminthologia, 1962)
    A magyar állatorvos-képzés 175 éves múltja. (Az Állatorvos-tudományi Főiskola Jubileumi Évkönyve. Az Állatorvos-tudományi Főiskola Évkönyve, 1962)
    A hazai szarvasmarha-piroplasmatosis kóroktanáról és therápiájáról. – Vadonélő rágcsálók, mint a kokcidiózis terjesztői? Bernard Arthurral. – Előfordul-e Diphyllobothrium latum és a Hyalomma aegyptium L. hazánkban? Bernard Arthurral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
    A parazitológiai kutatás hazai problémái. (Magyar Tudomány, 1964)
    Állatorvosi protozoológiai kutatások napjainkban. (Biológiai Közlemények, 1965)
    A parazitás betegségek elleni védekezés és a parazitológia helyzete az elmúlt húsz évben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
    A teniidózisok hazai jelentősége és az ellenük való védekezés lehetőségei. (Agrártudományi Közlemények, 1967)
    Általános állattan. Az Állatorvos-tudományi Egyetem jegyzete. (Bp., 1968)
    Elhanyagolt problémák a hazai állatorvosi parazitológia területén. – A parazitológia helyzete a Szovjetunióban, napjainkban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
    A parazitás bántalmak nomenklatúrájáról. Válasz dr. Makara György megjegyzésére, az -osis végződésről. (Parasitologia Hungarica, 1968). 

    Irodalom

    Irod.: Dudich Endre: K. S.–Manninger Rezső: A szárnyas baromfi fertőző és parasitás betegségei. (Állattani Közlemények, 1931)
    Greschik Jenő: K. S.–Manninger Rezső: A szárnyas baromfi fertőző és parasitás betegségei. (Kócsag, 1932)
    Gyarmati Ernő: K. S. 22 éve főszerkesztő. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
    Mócsy János: K. S. professzor 70 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
    Horn Artúr: K. S. (Magyar Tudomány, 1968)
    Nemeséri László: K. S. emlékezete. (Parasitologia Hungarica, 1968)
    Kobulej Tibor: K. S., a modern parazitológia hazai megalapítója. – Simonkay Bertalan: Emlékezés K. S.-ra, mint kollégára és barátra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
    Holló Ferenc: K. S. emlékének, születésének 85. évfordulóján. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1972)
    A K. S. tudományos emlékülés előadásai. Szerk. Redl Péter. (Bp., 1977)
    Várnagy László: Emlékbeszéd K. S. síremlékének avatásakor. – Lőrincz Ferenc: K. S., az ember. – Kobulej Tibor: K. S., a tudós és az oktató. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
    Karasszon Dénes–Holló Ferenc: K. S. és az Állatorvosi Lapok hatása az állatorvosi történetírás, könyvészet és folyóirat-kiadás fejlődésére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
    Kassai Tibor–Holló Ferenc: Centenary of the Birth of Professor Sándor Kotlán. (Parasitologia Hungarica, 1987)
    H[olló] F[erenc]: Emlékünnepség és tudományos ülés K. S. professzor születésének századik évfordulója alkalmából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1987)
    Kassai Tibor: A Magyar Parazitológusok Társasága K. S. akadémikus születésének 110. és halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi szakülése. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998)
    Kassai Tibor: K. S. élete és munkássága. Monográfia. (Bp., 2007)
    Kassai Tibor: 120 éve született K. S. (Magyar Tudomány, 2007)
    Tudományos előadás K. S. akadémikus tiszteletére. Születésének 120., halálának 40. évfordulója alkalmából. 2007. nov. 20. (A Magyar Parazitológusok Társaság kiadványa. Bp., 2007)
    Farkas Róbert: K. S. akadémikus születésének 120., halálának 40. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2008). 


    Irod.: Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1985)
    Gubányi András: K. S. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)

     

    neten: http://konyvtar.univet.hu/panteon/reszletek.php?id=157&kereses=nev

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu