Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Kerényi Károly

    klasszika-filológus, vallástörténész


    Született: 1897. január 19. Temesvár, Temes vármegye
    Meghalt: 1973. április 14. Kirchberg, Svájc

    Család

    Felesége Kerényi Károlyné Stamberger Erzsébet (1896–1990) klasszika-filológus. Leánya Kerényi Grácia (1925–1985) költő, műfordító.

    Iskola

    Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1919), görög–latin szakos tanári okl. szerzett (1920), tanulmányait a greifswaldi, a heidelbergi és a tübingeni tudományegyetemen egészítette ki, majd a görög és római vallástörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1926). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). – A bp.-i középisk. tanárképző int.-ben a görög nyelvtan előadó tanára (1920–1934); egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Int. magántanára (1926–1934), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Int. ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936–1940), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1940–1943). Mo.-ról Svájcba költözött (1943. ápr.), a baseli tudományegyetemen a m. nyelv és irodalom vendégprofesszora (1944–1947), a zürichi C. G. Jung Int. tud. főmunkatársa és az int. kutatásainak vezetője (1948–1966). A bonni (1955–1956), az oslói és római (1960), a zürichi (1961), a genovai tudományegyetem vendégprofesszora (1964). – Az ókortudomány és a görög-római vallástörtörténet és irodalom nemzetk. hírű művelője. Későbbi munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. – A Vajda János Társaság elnöki tanácsának tagja. A firenzei Istituto di Studi Etruschi tagja (1933-tól). A frankfurti Forschungsinstitut für Kulturmorphologie l. tagja. A Norvég Tud. Akad. külső tagja (1961). – Uppsalai Tudományegyetem Teológiai Karának t. doktora (1963), Széchenyi-díj (posztumusz, 1990). – Az Egyetemes Philologiai Közlöny c. folyóirat (Koszó Jánossal, 1926–1934), a Sziget c. évkönyv (1935–1939), az Officina Kétnyelvű Klasszikusok c. könyvsorozat szerkesztője (1935–1943).

    Főbb művei

    F. m.: Platon és Longinus. Egy. doktori értek. (Bp., 1919)
    Angyali epika. (Bp., 1920)
    Die griechisch-orientalische Romanliteratur in religiosgeschichtlicher Bedeutung. (Tübingen, 1927; új kiad. Darmstadt, 1962)
    Gondolatok Dionysosról. (Pécs, 1935)
    Egyetemes történet. II. Az ókor története. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1935; hasonmás kiad. 1991)
    Római ókortudományunk a háború után. (Pécs, 1936)
    Apollon. (Wien–Amsterdam–Leipzig, 1937; 3. kiad. Düsseldorf, 1953)
    Pythagoras és Orpheus. (Berlin, 1938; 2. kiad. Amsterdam, 1940)
    Die antike Religion. (Amsterdam, 1940; 4. kiad.: Die Religion der Griechen und Römer címmel München, 1963)
    Einführung in das Wesen der Mythologie. Jung, C. G.-vel. (Amsterdam, 1941; 4. kiad. Zürich, 1951)
    Töchter der Sonne. (Zürich, 1944)
    Romandichtung und Mythologie. Mann, Th.-vel. (Zürich, 1945)
    Prometheus. (Zürich, 1946; 3. kiad. Hamburg, 1962; angolul London, 1963)
    Der göttliche Arzt. Monográfia. (Basel, 1947)
    Socrates Socraticus. Kísérlet egy Sokrates-életrajz megalapozására. Akad.-i székfoglaló. (Elhangzott: 1947. dec. 15.)
    Die Mythologie der Griechen. (München–Wien, 1951; 2. kiad. 1958; magyarul: Görög mitológia. Bp., 1977; 2. kiad. Szeged, 1997)
    Die Mysterien von Eleusis. (Zürich, 1962)
    Humanistische Seelenforschung. (München–Wien, 1956)
    Auf Spuren des Mythos. (München–Wien, 1967)
    Tage- und Wanderbücher. 1953–1960. (München–Wien, 1969)
    Antike Religion. (München–Wien, 1971)
    Zeus und Hera. (Leiden, 1972)
    Dionysos. (München–Wien, 1976)
    Apollon und Niobe. (München–Wien, 1980)
    Beszélgetések a Szerelemről. Sajtó alá rend. Kerényi Grácia. (Bp., 1983)
    Halhatatlanság és Apollón-vallás. Ókortudományi tanulmányok. 1918–1943. Vál., sajtó alá rend. Komoróczy Géza, Szilágyi János György. (Bp., 1984)
    Hermész a lélekvezető. (Bp., 1984)
    Wege und Weggenossen. 1–2. köt. (München–Wien, 1985–1988)
    Mi a mitológia? Tanulmányok a homerosi himnuszokhoz. (Bp., 1988)
    Beszélgetések levélben. (Bp., 1989)
    Az égei ünnep. Tanulmányok a 40-es évekből. Vál., ford. Kocziszky Éva. (Bp., 1995).

    Irodalom

    Irod.: Szilágyi János György: K. K. emlékezete. (Antik Tanulmányok, 1973)
    Kerényi Magda: Commemorazione di Carlo Kerényi. (Archivio di Filosofia. Roma, 1974)
    Gál István: Jegyzet K. K.-ról. (Forrás, 1975)
    K. K. és a humanizmus. (Zürich, 1977)
    Falus Róbert: K. K. mítosza és mitológiája. (Kritika, 1978)
    Lackó Miklós: Sziget és külvilág. K. K. és a magyar szellemi élet. (Antik Tanulmányok, 1978)
    K. K és a humanizmus. (Bern, 1978)
    Lisztóczky László: „A mythosok határán.” K. K. és Gulyás Pál. (Literatura, 1984)
    Szilágyi János György: Mi filológusok. (Antik Tanulmányok, 1984)
    Kocziszky Éva: A mitológus K. K. (Valóság, 1987)
    Lackó Miklós: Párbeszéd levelekben. (Új Írás, 1988)
    Adj ideákat az időnek! K. K. és Gulyás Pál barátságának dokumentumai. Sajtó alá rend. Lisztóczky László. (Bp., 1989)
    Hanák Tibor: Apolló és Dionüszosz között. Kerényi és a filozófia (Újhold-Évkönyv, 1990)
    Vincze Zsuzsa: Palackposta a szellem szigetéről. A Sziget-kör és a sziget-gondolat. (Jelenkor, 1997)
    Monostori Imre: „A tudás is teremthet életérzést és új emberséget.” K. K. fogadtatástörténete Magyarországon. 1935–1996. (Jelenkor, 1997)
    Spineto, N.: Forráskutatás és „emberkutatás”. K. K. és az olaszországi vallástörténeti kutatások. (Beszélő, 1998)
    Szilágyi János György: Egy halálhír. K. K. (Beszélő, 1998)
    Szilágyi János György: Egy elmaradt emlékkönyv helyett. tisztelgés K. K. előtt. (Európai Utas, 1999)
    Mitológia és humanitás. K. K. 100. születésnapjára. Szerk. Szilágyi János György. (Bp., 1999).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu