Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Barla Szabó Ödön
    Háy László
    Pap János
    Trencsényi-Waldapfel Imre
    Waldapfel Eszter

    Hevesi Gyula

    politikus, vegyészmérnök, közgazdász, feltaláló

    Honig Gyula 


    Született: 1890. november 21. Ungvár, Ung vármegye
    Meghalt: 1970. február 25. Budapest
    Temetés: 1970. március 3. Budapest
    Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon

    Család

    Sz: Hevesi Adolf kiskereskedő, Pártos (= Polacsek) Mária. F: 1. 1918–1919: Rothbart Irma (= Mici), Rothbart Jakab és Rosenwald Janka leánya. Elvált. 2. 1919– Stern Jolán (†1983. szept. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1983. szept. 21. Farkasrét), Stern Mózes és Auspitz Regina leánya. 3. Lányi Olga (1908–) színésznő, József Attila verseinek egyik első előadója.

    Iskola

    Elemi iskolai tanulmányait az ungvári katolikus népiskolába végezte, a budapesti VI. kerületi Lovag utcai gimnáziumban éretts. (1908), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1912).

    Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1956. máj. 30.).

    Életút

    A pöstyéni fürdőigazgatóság műszaki konzulense (1913–1914), az Egyesült Izzó újpesti gyárának üzemi, majd kutatómérnöke (1914–1918). Az MSZDP és a Magántisztviselők és Alkalmazottak Országos Szövetsége tagja (1916-tól), az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Országos Szövetsége alapító tagja (IKTOSZ, 1917-től) és a világ legelső szocialista mérnökszakszervezete, az Alkalmazott Mérnökök Országos Szövetsége (AMOSZ) alapító tagja és vezetője (1917–1919), a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) alapító tagja (1918. nov.-től). A Tanácsköztársaság alatt szocializálási népbiztoshelyettes (1919. márc. 21.–1919. ápr. 3.), a szociális termelés népbiztosa (1919. ápr. 3.–1919. jún. 24.). A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekült (1919), Olaszországban, a bolognai a Società Bolognese di Elettricità munkatársa (1921–1922). Leningrádban (1922–1929), majd Moszkvában élt (1929–1938), a Szovjetunióban különböző vezető műszaki tisztségeket töltött be.



     

     

    Visszatért Magyarországra (1948), az Országos Találmányi Hivatal első főtitkára (1948–1949), elnöke (1949–1951). Az MTA VI. Osztálya titkára (1949. nov. 29.–1956. szept. 12.), az MTA Elnökség tagja (1951. dec. 15.–1958. nov. 28. és 1967. máj. 5.–1970. febr. 5.), az MTA titkára (1956. máj. 30.–1960. ápr. 14.), alelnöke (1960. ápr. 14.–1967. máj. 5.). Az MTA Ipargazdaságtani Kutató Csoportjának igazgatója (1960–1969).

    Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1970. febr. 25.).



    A 20. század egyik sokoldalú magyar mérnöke, a magyar munkásmozgalom-történet jelentős személyisége. Első találmánya egy akkoriban ipari és művészeti célokra igen elterjedt hófehér festék, az ólomfehér előállítása volt. A találmány értékesítése kapcsán megtapasztalt állapotok hatására érdeklődése érdeklődése a szabadalmak tanulmányozására ösztönözte, majd politikai pályafutásának kezdetén a műszaki értelmiségiek érdekvédelmével foglalkozott. A világon elsők között szervezett mérnökszakszervezetet, amelynek célja a mérnöki újítások kiszolgáltatottságaival szembeni hatékony fellépés volt. A Műegyetermen ismerkedett meg Korach Mórral és a Komját (= Korach) családdal. A szintén vegyészmérnök-hallgató Komját Aladár révén kapcsolatba került a háborúellenes szervezetekkel, a szociáldemokrata párttal, majd a belépett a KMP-be. Komját Aladárral az első magyar kommunista lap, az Internacionale szerkesztője, majd a Tanácsköztársaság alatt vezető szerepet játszott az ipari termelés kommunista ellenőrzés alá vonásában. A bukás után előbb Bécsbe, majd Korach Mór segítségével, hamis papírokkal (Schauer álnéven) Olaszországba, majd kalandos úton San Marinón keresztúl Bécs és Berlin érintésével a Szovjetunióba menekült.

     

    Még az Egyesült Izzó mérnökeként Helfgott Árminnal több eljárást dolgozott ki a gáztöltésű izzólámpák nagyipari gyártására, ennek alapján Moszkvában és Leningrádban megszervezte a gáztöltésű izzólámpák és a laboratóriumi üvegipari eszközök tömeggyártását (1922–1925). Teljesen új technológiát dolgozott ki a különféle hőmérők korszerű gyártására. Moszkvában, az általa megszervezett Központi Műszaki és Közgazdasági Tájékoztató Intézet vezetője (1929–1932), a Nehézipari Népbiztosság Találmányi és Racionalizálási Főosztályának vezetője (1932–1938). Beosztásában ő dolgozta ki a szovjet nehézipari nagyüzemek folyamatos termelési munkarendjét a váltott műszakban dolgozók ötnapos munkahete mellett. A Szovjetunióban egy tömeges újítómozgalmat is elindított, és ezzel összefüggésben kialakította a világ első műszaki-természettudományos informatikai adatbázisát (a Vszeszojuznij Insztitut Naucsnoj i Tyehnicseszkoj Informaciji [VINITI] elődje), amelyik a szovjeteken kívül a nyugat-európai és az amerikai műszaki és technikai újdonságokat is összegyűjtötte. A sztálini tisztogatások idején koholt vádak alapján letartóztatták, párttagságától megfosztották, és hazaárulás vádjával nyolc év kényszermunkára ítélték. A Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság sziktivkari lágerében raboskodott (1938–1946).

     

    Szabadulása után kényszerlakhelyen élt Alekszandrovban, majd fordításokból tartotta fenn magát. (Ítéletét 1957-ben semmisítették meg, őt pedig rehabilitálták.) A II. világháború után Magyarországon elsősorban a hazai műszaki tudományos élet megszervezésével foglalkozott, vezető szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1948–1949-es átalakításában. A forradalom és szabadságharc leverése után elsők között csatlakozott a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven újjászervezett állampárthoz. A Táncsics Mihály kör alapító tagja és Magyarország c. napilapjának szerkesztője (1957; a pártvezetés a „kétfrontos harc” jegyében a csoportosulást „szektásnak” bélyegezte, és feloszlatta.) Az 1960-as években kizárólag tudománypolitikai kérdésekkel foglalkozott, az MTA alelnökeként jelentős szerepet játszott a műszaki tudományok elismertetésében, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) egyik kezdeményezője (1961. szept. 14-étől, az első elnök Kiss Árpád volt).

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el (utolsó lakcíme: Budapest II. kerület Lorántffy Zsuzsanna utca 20.) a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán díszőrséget állt – többek között – Fehér Lajos, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP KB tagjai, az MSZMP KB nevében Fehér Lajos, az MTA nevében Erdey-Grúz Tibor akadémikus, az MTA elnöke, a MTESZ nevében Valkó Endre főtitkár búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

     

    Emlékére a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Hevesi Gyula-díjat alapított (1974-től adták át). Nevét vette fel a budapesti XV. kerületi újpalotai városrész első utcája, a Hevesi Gyula utca (1970. nov. 21-én, 1991-től Nyírpalota utca). A városrész 1. számú épületének homlokzatán emléktábláját is elhelyezték. Emlékét őrizte a Hevesi Gyula-alapítvány.

    Elismertség

    A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) társelnöke (1951–1965).

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Magyar Munka Érdemrend (arany, 1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956 és 1969), Munka Érdemrend (1958; arany, 1965), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967).

     

    Kossuth-díj (1959), Akadémiai Aranyérem (1963).

    Szerkesztés

    Az Ujság c. lap automobil rovatának vezetője (1912–1914). Az Internacionalé, az első magyar kommunista folyóirat társszerkesztője (Komját Aladárral, 1918–1919).

    Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei szerkesztője (1951–1957).

    Főbb művei

    F. m.: Az automobil és kezelése. Küstler Gyula munkája alapján írta Róth Imrével. (A modern technika könyvtára. 1. Bp., 1912; (A modern technika könyvtára. 3. 2. átd. és bőv. kiad. 1917)
    Az elektromos gépek szerkezete, felszerelése és kezelése. (Közhasznú Könyvtár. 134–136. Bp., 1913)
    Az acetilén. Előállítása és használata, fejlesztő készülékek, lámpák és fényszórók. (Közhasznú Könyvtár. 147. Bp., 1913)
    A mezőgazdasági gépek. (Közhasznú Könyvtár. 151. Bp., 1914)
    A gépkocsivezető kézikönyve. Előkészítő a soffőr vizsgára. (A modern technika könyvtára. 2. Bp., 1915)
    A kommunista világforradalom műszaki és gazdasági szükségessége. A termelés azonnali kommunizálásának műszaki és gazdasági feltételei. (A Közoktatásügyi Népbiztosság kiadványa. Bp., 1919; németül: Die technische und wirtschaftliche Notwendigkeit der kommunistischen Weltrevolution. Bp., 1919)
    Necesità tecnica ed economica della Rivoluzione communistica mondiale. (Milano, 1920)
    La rivoluzione proletaria ungherese. (Milano, 1920)
    Mit kell tudni a dolgozóknak a folyamatos termelésről? Orosz nyelven. (Moszkva, 1930)
    A folyamatos termelés szervezése ipari nagyüzemekben. Orosz nyelven. (Moszkva, 1931)
    A proletárforradalom mozgalmi előzményeiről az I. világháború alatt. (Társadalmi Szemle, 1949. 3-4.)
    A Sztahanov-mozgalom 14 éve. (Társadalmi Szemle, 1949. 10.)
    Emlékezés Komját Aladárra. (Forum, 1949. 7.)
    Magyar Tanácsköztársaság, 1919. (Társadalmi Szemle, 1949. 6-7.)
    A munkamódszer-átadási mozgalom országos jelentősége. (Népszava, 1949. júl. 17.)
    Orosz–magyar és magyar–orosz műszaki szótár. Főszerk. H. Gy. Szerk. Honti Rezső, Katona Lóránt, Molnár Albert. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1950)
    Sztahanov útján. A magyar újítómozgalom fejlődése és feladatai. Az előszót Apró Antal írta. Ill. Bernáth Ilma és Gosztonyi Béláné. (Bp., Athenaeum, 1950)
    A Szovjetunió ipara. Egy. jegyz. (Bp., Magyar Közgazdasági Egyetem, 1950)
    A magyar Sztahanov-mozgalom sajátosságai és feladatai ipari tartalékaink mozgósításában. (Társadalmi Szemle, 1950. 1.)
    A műszaki egyesületek feladatairól. – A tudományos kutatás és a termelés kapcsolata. – Gépipari értelmiségünk feladatai az ötéves tervvel kapcsolatban. (Magyar Technika, 1950)
    A rejtett tartalékok jelentősége a szocialista termelésben. (Szabad Nép, 1950. jan. 18.)
    A műszaki propaganda kérdéseiről. (Szabad Nép, 1950. febr. 9.)
    Első tapasztalatok a munkanap tömeges „önfényképezéséről”. (Szabad Nép, 1950. márc. 10.)
    A munka társadalmi kategóriáiról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1950. júl. 25.)
    Magyar–orosz műszaki és tudományos szótár. Főszerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1951)
    Ötéves tervünk anyag- és energiakérdései. A Magyar Tudományos Akadémia 125 éves fennállása alkalmából tartott előadások és a hozzáfűzött felszólalások. Szerk. (A MTA Műszaki Tudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1951)
    Belső tudományos kádertartalékainak. – Ötéves tervünk anyag- és energiakérdései. (Akadémiai Értesítő, 1951)
    A tudományos kutatás és termelés kapcsolatai. H. Gy. előadása az 1950. nov. 27-én tartott osztályülésen. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
    A hazai tudományos kutatás ezévi eredményei. (Magyar Technika, 1951)
    A fizikai és a szellemi munka viszonyának megváltozása a szocializmusban és a kommunizmus építése idején. (Szabad Nép, 1951. júl. 7.)
    A munka kategóriái a szocialista elosztási elv alkalmazása szempontjából. (MTA Társadalmi–történeti Osztálya Közleményei, 1952; németül: Kategorien der Arbeit vom Geschichtspunkt des sozialistischen Verteilungsprinzip. Acta Technica, 1952)
    A kollektív tudományos munka új típusa. (Magyar Nemzet, 1952. jún. 11.)
    A tudomány és a termelés kapcsolata a szocializmus építésében. (Természet és Technika, 1953. 6.)
    Orosz–magyar műszaki és tudományos szótár. Főszerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954)
    A kollektív tudományos munka új szocialista formája, az akadémiai bizottsági rendszer lényege és sajátosságai a népgazdasággal kapcsolatban álló tudományterületeken. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
    A műszaki tudományok fejlődése a felszabadulás óta. (Természet és Technika, 1955. 9.)
    A termelés gazdaságosságának feltételeiről. (Közgazdasági Szemle, 1955. 2.)
    Az ipari kutatóintézetek helyzete és a műszaki-tudományos kutatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok. (Társadalmi Szemle, 1955. 9.)
    Berichte über die Tätigkeit der Klasse für technische Wissenschaften der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. (Acta Technica, 1955)
    A tudományos kutatás szerepe iparunk műszaki fejlesztésében. (Szabad Nép, 1955. aug. 28.)
    A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés egyes szerkezeti kérdései a Német Demokratikus Köztársaságban. Egy tanulmányút tapasztalataiból. (Magyar Tudomány, 1956. 1-3.)
    Az ipar műszaki fejlesztésének tudományos megalapozása. (Magyar Tudomány, 1956)
    Az ipar műszaki fejlesztésének tudományos megalapozásáról. (Műszaki Élet, 1956. 3.)
    Lenin a szocialista építés műszaki feladatairól. H. Gy. előadása az MTA 1956. ápr. 26-án, Lenin születésének 86. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésén. (Magyar Tudomány, 1956. 4-6.)
    Értelmiségiek a munkások oldalán. (Valóság, 1958. 1.)
    Hogyan dolgoztak a kommunisták a tömegek között? – Az „Internacionale” – az első magyar kommunista folyóirat. (Társadalmi Szemle, 1958. 10.)
    Szociális termelés. A Magyar Tanácsköztársaság iparpolitikája. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1959)
    A párt VII. kongresszusa után. (Magyar Tudomány, 1959. 12.)
    Az ipari termelés központi irányítása és helyi igazgatási módja a Tanácsköztársaság idején. (Közgazdasági Szemle, 1959. 3.)
    Egyetemi éveim. (Felsőoktatási Szemle, 1959. 2.)
    Műszaki és tudományos értelmiségünk a forradalmi mozgaomban. (Magyar Tudomány, 1959. 1.)
    Néhány gondolat a Tanácsköztársaság gazdasági sikereinek magyarázatához. (Párttörténeti Közlemények, 1959. 2.)
    Szocialista iparszervezés és távlati tervezés a Tanácsköztársaságban. (Magyar Tudomány, 1959. 4.)
    Népgazdaságunk fejlesztésének néhány tudományos feladatáról. (Népszabadság, 1959. jún. 16.)
    Egy mérnök a forradalomban. Négy évtized történelmi időkben. Visszaemlékezések. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1959; 2. kiad. Kossuth, 1965)
    Olasz–magyar kémiai napok Bolognában. (Magyar Tudomány, 1960. 9.)
    Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata a műszaki oktatásban. (Magyar Tudomány, 1960. 12.)
     A tudományos haladás erkölcsi mozgatói. (Magyar Tudomány, 1961. 5.)
    Kongresszus, amely előrevetíti az emberiség jövőjét. (Magyar Tudomány, 1961. 11.)
    Emlékezés Komját Aladárra. (Élet és Irodalom, 1961. 6.)
    A XXII. kongresszus néhány tudománypolitikai tanulsága. (Magyar Tudomány, 1962. 2.)
    A VIII. kongresszus. (Magyar Tudomány, 1962. 12.)
    Munkarend és állóeszköz-kihasználás. (Közgazdasági Szemle, 1962. 12.)
    Az állóeszköz-kihasználás, a munkaidő-csökkentés és az életszínvonal-emelés egyes összefüggései a távlati tervezés szempontjából. (MTA Műszaki Tudományok Osztály Ipargazdaságtani Kutatócsoportjának Közleményei, 1963)
    Többműszakos és folyamatos munkarendek egyes gazdasági, szervezési és szociális kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1963. jan. 22.)
    Állóeszköz-kihasználás, munkaidő, életszínvonal. (Közgazdasági Szemle, 1964. 2.)
    Az ipari állóeszközök extenzív kihasználásával foglalkozó nemzetközi szimpózium tanulságai. (Magyar Tudomány, 1964. 3.)
    Folyamatos munkarendek alkalmazásának gazdasági, szervezési és szociális kérdései. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
    Folyamatos munkarendek hatása a beruházási költségekre új létesítményeknél. Szaniszlói Józseffel. (Közgazdasági Szemle, 1966. 4.)
    Research Group for Industrial Economics of the Hungarian Academy of Sciences. (Acta Oeconomica, 1967. 1.)
    A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára. (Magyar Tudomány, 1969. 3.)
    Seidner Mihály. (Magyar Tudomány, 1969. 1.)
    Többműszakos munka és az állóeszközök kihasználása az iparban. (Az MTA Ipargazdaságtani Kutatócsoportja kiadványa. Bp., 1970)
    Tanulmányok. Vál. írások. Az előszót Bognár Géza, a bevezető tanulmányt Korach Mór írta. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
    A munka kategóriái. (Ipargazdasági Szemle, 1980. 2.).


     

    F. m.: írásai az Internacionale c. lapban: A kommunista világforradalom műszaki és gazdasági szükségszerűsége. (1918. 1–2.)
    A termelés azonnali kommunizálásának műszaki lehetősége, gazdasági és jogi kiviteli feltételei. (1919. 3–4.)
    A forradalom útja. (1919. 6–7.)
    A munka társadalmi kategóriái. (1919. 8–9.)
    írásai a Szociális Termelés c. lapban: Munkarend és munkafegyelem a szocializált üzemekben. (1919. 2.)
    Munkabér és munkateljesítmény. (1919. 4.)
    A tudomány és technika szerepe a kommunista társadalomban. (1919. 5.)
    Tudományos üzemvezetést! (1919. 11.).

    Irodalom

    Irod.: írásairól: Illés Béla: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Népszabadság, 1959. ápr. 14.)
    Illés László: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 3-4.)
    Korach Mór: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Műszaki Élet, 1959. 11.)
    Lengyel József: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Élet és Irodalom, 1959. 12.)
    Rákos Ferenc: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Társadalmi Szemle, 1959. 8-9.)
    Waldapfel József: H. Gy.: Egy mérnök a forradalomban. (Magyar Tudomány, 1959. 9.)
    Mészáros Károly: H. Gy.: Szociális termelés. A Magyar Tanácsköztársaság iparpolitikája. (Századok, 1962. 1-2.)
    Megyeri Endre: H. Gy.: Folyamatos munkarendek alkalmazásának gazdasági, szervezési és szociális kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1967. 10.)
    Berend T. Iván: Emlékmű egy életműről. H. Gy.: Tanulmányok. (Népszabadság, 1970. nov. 18.)
    Ványai Péterné: H. Gy.: Tanulmányok. (Ipargazdasági Szemle, 1976. 4.)
    Csáki Frigyes: H. Gy.: Tanulmányok. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1977)
    Parányi György: Egy marxista tudós és aktuális hagyatéka. (Közgazdasági Szemle, 1977. 1.).


     

    Irod.: Látogatás a 70 éves H. Gy.-nál. (Műszaki Élet, 1964. 24.)
    Zágoni Ferenc: Aktuális portré: H. Gy. akadémikus. (Tükör, 1965. 47.)
    Baktai Ferenc: Október útját járva. (Népszava, 1966. nov. 6.)
    Faragó Jenő: „1917 – az emberiség legnagyobb gondolata.” Beszélgetés H. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1967. okt. 15.)
    Egy mérnök a forradalomban. Visszaemlékezés. (Budapest [folyóirat], 1968. 11.)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1970. febr. 26.)
    Korach Mór: H. Gy. hagyatéka. (Népszabadság, 1970. márc. 3.)
    Gyula Hevesi. (Acta Oeconomica, 1970. 1-2.)
    H. Gy. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1970. 2.)
    Korach Mór: H. Gy. (Magyar Tudomány, 1970. 7-8.)
    Felavatták H. Gy. emléktábláját. (Ipargazdaság, 1971. 11.)
    H. Gy. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
    Korach Mór: H. Gy. (H. Gy.: Tanulmányok. Bp., 1976)
    Geszti P. Ottó: Megemlékezés H. Gy. akadémikusról. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1979)
    Németh József: H. Gy.-ról. Születésének 90. évfordulóján. (Népszabadság, 1980. nov. 21.)
    Szántó György Tibor: Egy mérnök a forradalombam. Kilencven éve született H. Gy. (Magyar Nemzet, 1980. nov. 21.)
    Hevesi Gyuláné Lányi Olga: „Moszkoviták.” Visszaemlékezések. Szerk. Szerdahelyi István. (A Hevesi Gyula Alapítvány kiadványa. Bp., 1992)
    Lukácsy András: A moszkovita talány. Lányi Olgáról. (Magyar Hírlap, 1992. júl. 18.)
    Szepes Erika: Egy utcanév, és ami körülötte zajlik. Gondolatok Hevesi Gyuláné Lányi Olga Moszkoviták c. könyve kapcsán. (Ezredvég, 1992. 12.)
    Szerdahelyi István: Hősök és mérnökök. Életrajzi esszé H. Gy.-ról. (A Hevesi Gyula Alapítvány kiadványa. Bp., 1993)
    Kardos István: A műszaki haladás embere volt. (Múltunk, 1995. 10.)
    Kardos István: H. Gy., mint korjelenség. (Ezredvég, 1998. 10.)
    Kardos István: H. Gy. (Egyenlítő, 2005. 2.).


     

    Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
    Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Újpesti életrajzi lexikon. (Bp., 1998)
    Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
    Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-8CD?i=125&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7QZ3-KRW2 (halotti anyakönyve)

     

     

    https://neb.hu/asset/phpcjUpPm.pdf

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (23), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (185), bíró (15), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (40), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (27), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (57), filozófus (76), fizikus (112), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (34), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (159), grafikus (69), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (17), író (955), irodalomtörténész (275), jezsuita szerzetes (11), jogász (318), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (174), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (181), könyvtáros (68), közgazdász (184), kritikus (52), kultúrpolitikus (21), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (96), mérnök (695), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (25), miniszterelnök (24), műfordító (213), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (35), művészeti író (14), művészettörténész (91), muzeológus (87), nagybirtokos (63), neonatológus (14),


    © Névpont, 2020. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu