Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Batthyány Lajos, németújvári gr.
    Batthyány Lajos
    Kempelen úr masinája
    Kempelen Farkas, nemes
    Vörösmarty Mihály otthonai

    Hazslinszky Frigyes [Friedrich August, 1890-től hazslini]

    biológus, botanikus


    Született: 1818. január 6. Késmárk, Szepes vármegye
    Meghalt: 1896. november 19. Eperjes, Sáros vármegye
    Temetés: 1896. november 21. Eperjes

    Család

    Felvidéki evangélikus családban született. Sz: Hazslinszky Tamás, Ruchta Zsuzsánna. F: Putz Terézia (1827–1911). Fia: Hazslinszky Gyula (1847–1929) gazdasági tanintézeti tanár, Hazslinszky Gusztáv (1855–1918) énektanár és Hazslinszky Hugó (1857–1940) orvos. Unokatestvére: Hazslinszky Rezső (1870–1914) történész, nyelvész, muzeológus.

    Iskola

    Középiskoláit a késmárki főgimnáziumban végezte, a sárospataki református kollégiumban jogot (1838–1839), a debreceni református kollégiumban növénytant és kémiát tanult (1842–1843), a bécsi műszaki egyetemen fizikát, geológiát, kémiát és paleontológiát hallgatott (1845–1846). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1872. máj. 24.).

    Életút

    A késmárki főgimnázium helyettes tanára (1839–1841), majd gyalogszerrel bejárta az országot Késmárktól Fiuméig, közben növényeket gyűjtött és botanikai tanulmányokat folytatott (1841–1842). Debreceni tanulmányai mellett a református kollégium nevelője (1842–1843), Bécsből hazatérve az eperjesi evangélikus kollégiumban a matematika és a természettudományok r. tanára (1846–1893); közben a kollégium igazgatója (1884/85 és 1886/87), valamint tizenegy tanéven keresztül az intézet rektora.

    A magyarországi tudományos igényű növénytan egyik megalapítójaként pályafutásának kezdetén elsősorban a magyarországi virágos növények elterjedésével foglalkozott, később érdeklődése a virágtalan növények, életének utolsó szakaszában a gombaflóra felé fordult. Felvidéki – tátrai, szepességi és Árva vármegyei – botanikai gyűjtőútjainak eredményeként jelent meg az első magyarországi tudományos növényhatározó (1864), majd nevéhez fűződik Magyarország teljes virágos flóráját leíró első füvészeti kézikönyve (1872), valamint ő írta az első összefoglaló monográfiát Magyarország zuzmó- és mohaflórájáról (1869). Magyarországon elsőként használt mikroszkópot virágtalan növények és gombák vizsgálatához. Algológiai tanulmányaiban kísérletet tett a moszatflóra leírására is, de csak a kovamoszatok áttekintéséig jutott. Értékesek továbbá növényrendszertani és - nevezéktani dolgozatai.

    Emlékezet

    Herbáriumát még életében eladta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárának (1883), fosszilis növénygyűjteményét Semsey Andor vásárolta meg a Magyar Kir. Földtani Intézet számára (1889). Eperjesen hunyt el, növénypreparátum-gyűjteménye részben az MNM, részben a bp.-i tudományegyetem Növényrendszertani Tanszékéhez került. Tudományos kéziratait a hozzá tartozó tárgyakkal együtt a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Tudománytörténeti Gyűjteménye őrzi. Róla nevezték el a Hazslinszkya kéregzuzmónemet, ill. több ősnövény- és ősállatfaj is őrzi nevét.

    Elismertség

    A Magyar Természettudományi Társaság t. tagja (1888-tól). A bécsi zoológiai és botanikai társaság (r.: 1852), a prágai természettudományi egyesület (l.: 1852), a bécsi geológiai intézet (l.: 1855) tagja. A Sziléziai Honismereti Társaság (= Schlesische Gesellschaft für vaterländische Cultur, 1879-től) és a Francia Mikológiai Társaság tagja (= Société micologique de France, 1885-től).

    Szerkesztés

    Tanulmányai jelentős részét német nyelven írta; magyar nyelvű dolgozatai elsősorban a Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálataiban (1847–1872), a Kelet Népében (1856), a Mathematikai és Természettudományi Közleményekben (1863–1896), az Akadémiai Értesítőben (1864–1873), a Földtani Közlönyben jelentek meg (1873).

    Főbb művei

    F. m.: Eperjes városban kiállított, ásványországhoz tartozó Sáros megyei termények névsora. Hencz Jánossal. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1846)
    Sáros vármegyében 1846. év augusztus közepéig talált növények névsora Bischoff rendszere szerint. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1847)
    Die Laubmoose der Eperjeser Flora. (Verhandlungen für Naturkunde, 1857)
    Ergebnisse einer grösseren im nordöstlichen Ungarn 1857, gemachten Excursion. (Verhandlungen für Naturkunde, 1858)
    Die Süsswasserfische der österreichische Monarchie. (Leipzig, 1858)
    Die Kryoblasten der Eperjeser Flora. (Verhandlungen für Naturkunde, 1859-1861)
    Mineralogisch-technische Notizen aus Ober-Ungarn. (Verhandlungen für Naturkunde, 1861)
    Eperjes viránya zuzmói Magyarhon homoksíkjain. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1863)
    A zuzmók új rendszeréről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1863. nov. 23.; megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
    Ueber Pleospora und Puccinia des Spargels. (Oesterreichische Botanische Zeitschrift, 1864)
    Éjszaki Magyarhon viránya. Füvészeti kézikönyv. (Kassa, 1864)
    Eperjes viránya fényporlói, Stilbosporái. 2 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1864)
    A borsai Pietroz havasi viránya. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1866; németül: Die alpine Flora der Alpe Pietroz bei Borsa. Botanische Zeitung, 1868)
    A Tokaj-Hegyalja jelen és harmadkori viránya. – Éjszaki Magyarhon lombmohái. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1866)
    Magyarország és társországainak moszatviránya. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1867)
    Beszterczebánya vidékeinek moszatviránya. Márkus Sándor hagyatékából összeáll. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1868)
    Uebersichtliche Flora der unter der ungarischen Krone vereinigten Länder. (Ungarische Revue, 1868)
    Néhány adat a Bükkhegység kryptogámjai megismertetéséhez. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
    Adatok Magyarhon zuzmóvirányához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1869)
    Jelkulcs a magyarhoni edényes növények nemei meghatározására. (Pest, 1870)
    A füvészet bajai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1871)
    Új adatok Magyarország phanerogam virányához. – A bánát-erdélyi határvidék gomba viránya. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1872)
    Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve. (Pest, 1872)
    Emlékezés Neilreich Ágostról. (Értekezések a természettudományok köréből. III. 2. Pest, 1872)
    A gombák jelleme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1872. dec. 16.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. III. 9. Bp., 1873; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1872)
    Egy felszinti hypogaeus. 1 táblával. (Értekezések a természettudományok köréből. VI. 8. Bp., 1875)
    Magyarhon hasgombái. Gasteromycetes. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1875)
    A szőlő öbölye. 1 táblával. (Értekezések a természettudományok köréből. VII. 7. Bp., 1876)
    Magyarhon Mysogasterei. (Eperjes, 1877)
    Magyarhon üszökgombái és ragyái. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1877; és külön: Bp., 1877)
    Új adatok Magyarhon gombavirányához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878)
    Új adatok Magyarhon kryptogam virányához az 1878. évből. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1879)
    Eine antijordanische Species. (Oesterreichische Botanische Zeitschrift, 1880)
    Rendhagyó gombák. (Értekezések a természettudományok köréből. XI. 19. Bp., 1881)
    Hymenomycetologisches. (Oesterreichische Botanische Zeitschrift, 1881)
    Die ungarische Peltidium und Geoglossum-Arten. (Oesterreichische Botanische Zeitschrift, 1882)
    Előmunkálatok Magyarhon gombavirányához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1884)
    A magyar birodalom zuzmóflórája. (Eperjes, 1884)
    A magyar birodalom mohflórája. (Eperjes, 1885)
    Magyarhon és társországainak szabályos Discomycetjei. 12 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1885; és külön: Eperjes, 1885)
    A magyarhoni lemezgombák – Agoricini – elterjedése. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1890)
    Magyarhon és társországainak sphaeriái. 15 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1892; és külön: Eperjes, 1892)
    A honi Peronospora-félék. (Természetrajzi Füzetek, 1893)
    Magyarhon és társországainak húsos gombái – Hymenomycetjei. Monográfia. Öt kőnyomatos táblarajzzal. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1895; és külön: Eperjes, 1895).

    Irodalom

    Irod.: Kalchbrenner Károly: Gallerie österreichischer Botaniker. Friedrich August Hazslinszky. (Österreichische Botanische Zeitschrift, 1872)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1896. nov. 21.)
    Mayer Endre: H. F. emlékezete. (Eperjesi ág. ev. collegium értesítője, 1896/97)
    Mágócsy-Dietz Sándor: H. F. élete és működése. – Pethő Gyula: H. F. irodalmi dolgozataihoz. (Természettudományi Közlöny, 1899)
    Mágócsy-Dietz Sándor: H. F. r. tag emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1899)
    Weber Samu: Friedrich Hazslinszky. (W. S.: Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts. Igló, 1901)
    Mágócsy-Dietz Sándor: H. F. hagyatékából. (Növénytani Közlemények, 1908)
    Mágócsy-Dietz Sándor: H. F. hagyatékából. 1–3. (Magyar Botanikai Lapok, 1909–Botanikai Közlemények, 1912 és 1926)
    Győrffy István: H. F. és K. G. Limpricht levelezéseiből. (Magyarországi Kárpát Egyesület Évkönyve, 1914)
    Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925; 2. átd. kiad. 1927)
    A biológia magyar úttörői. (Bp., 1925)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Allodiatoris Irma: H. F. (Élővilág, 1962)
    Ubrizsy Gábor: Megemlékezés H. F.-ről, születésének 150. évfordulóján. (Botanikai Közlemények, 1968)
    Lengyel Imre: H. F. ismeretlen debreceni kapcsolata. (Acta Biologica Debrecina, 1968)
    Boros Ádám: Máramarosban – H. F. nyomában. (Búvár, 1969)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Kálmán Gyula: 180 éve született H. F. (Természet, 1998)
    Egri Károly: XIX. századi nagy magyar mikológusok a Felvidéken: Kalchbrenner Károly és H. F. (Mikológiai Közlemények, 2001)
    Horváth Csaba: H. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002).

    Megjegyzések

    Lexikonok eltérő halálozási adata: nov. 18.! Két gyászjelentésén is eltérő adatok: nov. 18., ill. nov. 19. délután 6 óra!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu