Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Fináczy Ernő, felsővisói

    pedagógus, neveléstörténész


    Született: 1860. május 10. Buda
    Meghalt: 1935. február 26. Budapest

    Család

    Sz: Fináczy Gyula, Ferenczy Etelka. F: Weisz Jozefin, Vári Rezső (1867–1940) klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja testvére.

    Iskola

    A bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1880), bölcsészdoktori okl. szerzett (1881). Az MTA tagja (l.: 1900. máj. 4.; r.: 1914. máj. 7.; ig.: 1926. máj. 6.).

    Életút

    A pancsovai gimnázium (1881–1884), a bp.-i VII. kerületi főgimnázium r. tanára (1885). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Középiskolai Ügyosztályára beosztott középiskolai r. tanár (1885–1900; igazgatói 1893-tól, majd osztálytanácsosi rangban); közben állami ösztöndíjjal a német és a francia középfokú oktatást tanulmányozta (1888–1889), az Országos Közoktatási Tanácsban a középiskolai ügyek előadója (1891–1896). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a neveléstudomány ny. r. tanára (1901–1930); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1912–1913), majd az egyetem rektora (1927–1928).

    A magyar neveléstudomány kiemelkedő személyisége. Kezdetben klasszika-filológiával, az 1890-es évek elejétől szinte kizárólag pedagógiával, ezen belül főként neveléselmélettel, magyar és egyetemes neveléstörténettel foglalkozott. Pedagógiájában fontos szerepet tulajdonított a világnézet és a nevelés kapcsolatának. Meggyőződése ugyanis, hogy a nevelés céljának és fogalmának elemzése előtt elengedhetetlenül szükséges egy határozott világnézeti álláspont kiválasztása, amelyre egy egész neveléstan felépíthető. Keresztény elkötelezettségéből adódóan a számára igazán értékes világnézet az, amely állandó, abszolút értékes célt szolgál: ez az idealizmus, amelynek két sarokpontja van: a vallás és a nemzet. Ezért pedagógiáját az eszmények világában található, teljesen tökéletes abszolút értékekre: a szép, a jó és az igaz eszményére alapozta. A tökéletesség a maga teljességében azonban csak a vallásban található meg. Neveléselméleti felfogásával szoros összhangban állt nagyszabású neveléstörténeti munkássága. Feldolgozta az ókori, a középkori és a reneszánsz nevelés, ill. a magyarországi közoktatás történetét, alapvetően új megállapításokat tett a Ratio Educationisról. Neveléstörténeti monográfiáiban egy sajátos fejlődési ívet rajzolt fel, amelynek központi gondolata, a történelem, mint az emberiség erkölcsi tökéletesedésének története; amelyben központi szerepe van a nevelésnek.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    Az MTA II. Osztálya titkára (1923. máj. 11.–1935. febr. 26.), a Klasszika-filológiai Bizottság helyettes elnöke (1933). A Magyar Paedagogiai Társaság társelnöke (1902–1904), elnöke (1904–1925), t. tagja (1925-től). Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke (1904–1919). Az Országos Szabadoktatási Tanács előadó tanácsosa (1912-től).

    Elismerés

    Az MTA Nagyjutalma (1919).

    Szerkesztés

    Az Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből szerkesztője (1922–1935).

    Főbb művei

    F. m.: Julianus császár. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1880)
    A görög nő az ókorban. (Bp., 1881)
    Római nő-költők. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1882)
    Pindaros élete és költészete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883)
    Janus Pannonius egy ismeretlen kiadása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1888)
    A franczia középiskolák múltja és jelene. (Bp., 1890)
    Vélemény az egységes középiskola tanulmányi rendszeréről. (Bp., 1893)
    A magyarországi középiskolák múltja és jelene. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából az ezredéves ünnep alkalmára írta. (Bp., 1896)
    A gazdasági felsőbb szakoktatás kezdetei Mária Terézia alatt. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899)
    A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I– II. köt. (Bp., 1899–1902)
    Az 1777. évi Ratio Educationis alapelvei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1901. márc. 11.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901)
    Paedagogiai irodalmunk néhány hiányairól. (Magyar Paedagogia, 1903)
    Adalék egy magyarországi tudós társaság 1770. évi tervezetéhez. (Századok, 1904)
    A pedagógia tanítása a pesti egyetemen 1870-ig. – Adalék a magyar tanügynek II. József korabeli történetéhez. (Magyar Paedagogia, 1905)
    Az ókori nevelés története. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. (Bp., 1906; 2. kiad. 1926; hasonmás kiad. Tudománytár. Bp., 1984)
    Újabb törekvések a didaktika terén. (Magyar Paedagogia, 1908)
    Az iskola feladata az erkölcsi nevelésben. (Magyar Paedagogia, 1910)
    Naturalizmus. (Alexander Bernát Emlékkönyv. Bp., 1910)
    Az érettségi vizsgálat. (Magyar Paedagogia, 1911)
    Helvetius pedagógiája. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 1911)
    A latin nyelv tanításáról. (Magyar Paedagogia, 1912)
    A kivonatos tankönyvek és a szakkörök. (Magyar Paedagogia, 1914 és Könyv és nevelés, 2009)
    A középkori nevelés története. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. (Bp., 1914; 2. kiad. 1926; hasonmás kiad. Tudománytár. Bp., 1985)
    Az iskola és a háború. (Magyar Paedagogia, 1915)
    Az új középiskolai tantervek. (Bp., 1915)
    Az olasz renaissance pedagógiai eszménye. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1915. ápr. 12.)
    Eszmények és valóságok. (Magyar Paedagogia, 1916)
    A nevelés fogalmának elemzése. (Magyar Paedagogia, 1917)
    Az iskolai testnevelés reformjáról. Szakbizottsági jelentés. Szerk. (Bp., 1917)
    Népoktatásunk alaptörvénye. (Magyar Paedagogia, 1918)
    A renaissancekori nevelés története. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. (Bp., 1919; hasonmás kiad. Tudománytár Bp., 1986)
    Négy hónap a magyar közoktatás történetéből. (Magyar Paedagogia, 1919)
    A tanügyi közoktatás kellékei. (Magyar Paedagogia, 1920)
    A középiskolai tanárképzésről. – A tanítóképző intézetek új szervezete. (Magyar Paedagogia, 1922)
    Világnézet és nevelés. Tanulmányok. (Filozófiai Könyvtár. 8. Bp., 1925)
    Az újkori nevelés története. 1600– 1800. Vezérfonal egyetemi előadásokhoz. (Bp., 1927; hasonmás kiad. 1986)
    Herbart élete és pedagógiája. Bevezetésül Herbartnak Pedagógiai előadások vázlata című művéhez. (Bp., 1932)
    Neveléselméletek a XIX. században. (Bp., 1934)
    Törvénytervezet a tanügyi közigazgatás újjászervezéséről. (Magyar Paedagogia, 1935)
    Didaktika. F. E. egyetemi előadásai. Sajtó alá rend. Balassa Brunó, Nagy J. Béla, Prohászka Lajos. (Bp., 1935)
    Elméleti pedagógia. F. E. egyetemi kéziratából sajtó alá rend. Nagy. J. Béla, Prohászka Lajos. (Bp., 1937)
    Didaktika. F. E. egyetemi előadásai. Sajtó alá rend. Balassa Brunó, Nagy J. Béla, Prohászka Lajos. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta Ballér Endre. (A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai. 2. Bp., 1994)
    Elméleti pedagógia. F. E. egyetemi kéziratából sajtó alá rend. Nagy. J. Béla, Prohászka Lajos. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta Balogh László. (A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai. 5. Bp., 1995)
    ford.: Jebb, Richard Claverhouse: A görög irodalom története. (Bp., 1879; Az Athenaeum Kézikönyvtára. 6. 4. jav. kiad. 1898; 5. jav. kiad. 1905)
    Capes, W.: Livius élete és történetírói munkássága. (Bp., 1886)
    Lykurgos beszéde Leokrates ellen. Görögül és magyarul. Ford., a bevezetést és a jegyzeteket írta. (Bp., 1893).

    Irodalom

    Irod.: Friml Aladár: F. E. (Magyar Paedagogia, 1927)
    Fináczy-emlékfüzet. F. E. születésének 70. évfordulójára. (Bp., 1930)
    F. E.-t köszöntő szám. (Magyar Paedagogia, 1930)
    Balassa Brunó: F. E. (Athenaeum, 1935)
    Havas István: F. E. és a polgári iskola. (Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1935)
    Hajnal István: F. E. (Századok, 1935)
    Prohászka Lajos: F. E. (Magyar Paedagogia, 1935)
    Gyulai Ágost: Emlékbeszéd F. E. tiszteleti elnökről. (Magyar Paedagogia, 1936)
    Gergely László: F. E. pedagógiája. (Szeged, 1937)
    Gyulai Ágost: F. E. (Magyar Paedagogia, 1939)
    Berencz János: F. E. egyetemes neveléstörténetének módszeréről. (Pedagógiai Szemle, 1964)
    Szkladányi Mária: F. E. (Vigilia, 1980)
    Balogh László: F. E. munkásságának főbb jellemzői. Horváth Márton: F. E. és a Magyar Pedagógiai Társaság. Mészáros István: F. E., a neveléstörténet-író. Nagy Sándor: F. E. Didaktikája – mai szemmel. (Pedagógiai Szemle, 1985)
    Köte Sándor: F. E. (Köznevelési Évkönyv, 1986)
    Patkós József: Világnézet és nevelési célrendszer F. E. pedagógiájában. (Magyar Pedagógia, 1986)
    Faludi Szilárd: F. E. A herbartizmus és hazai bomlása. (Embernevelés, 1994)
    Németh András–Pukánszky Béla: Paradigmatikus irányzatok a magyar neveléstudomány fejlődésében. (Magyar Pedagógia, 1997)
    F. E. (Tudós tanárok – tanár tudósok. Bp., 2000)
    Zombai Tamás: A felvilágosodás eszmerendszerének megjelenése F. E. Elméleti pedagógia című művében. (Iskolakultúra, 2008)
    Füle Sándor: Magyar neveléstörténeti csoportkép. 4. rész. A nevelés tudományos igényű megalapozói a 20. század fordulóján. F. E. és Weszely Ödön. (Tanító, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu