Család

Fia: Aschner Pál (1908–) teniszező, a magyar Davis-kupa csapat tagja.

Iskola

Négy polgárit végzett.

Életút

Újpesten kereskedősegéd (1896-ig), az Egger Béla és Társa, ill. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. – a Tungsram Rt. jogelődjei – munkatársa; tisztviselője, számlázója (1896–1918), majd a Tungsram Rt. kereskedelmi ig.-ja, vezérig.-ja (1918–1944). Az ország német megszállása után a Gestapo Mauthausenbe hurcolta (1944. márc. 19.), fogolycsere révén Svájcba került (1944. dec.). A II. vh. után a magyar kormány kérésére hazatért, az államosított Egyesült Izzó Rt. alelnöke (1945–1951). Irányítása alatt az Egyesült Izzó világszínvonalú termékeket előállító, nemzetközi hírű nagyvállalattá, a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb gyárává fejlődött. Kezdeményezője Mo. első és sokáig egyetlen kutatólaboratóriuma felállításának (1922–1936; vezetője: Pfeiffer Ignác, 1936-tól Bay Zoltán). Tevékenységéhez fűződik a rádiócsőgyártás magyarországi bevezetése, elősegítette Bródy Imre kriptontöltésű izzólámpájának gyártását (1936), s gyors világsikerét; e célból felépítette a világ legelső kriptongyárát (Ajkán, 1937).

Emlékezet

Tiszteletére a Gyáriparosok Országos Szövetsége Aschner Lipót-díjat alapított (a magyar iparban és gazdaságban kimagasló teljesítményt nyújtó vezetők kaphatják, 1989-től). Emléktábláját Újpesten, a róla elnevezett téren, a Tungsram Rt. irodájában és az újpesti Szusza Ferenc Stadion falán állították fel (ez utóbbi Tóth Dávid szobrászművész alkotása, felavatták: 2002. szept. 1-jén).

Elismertség

A nemzetközi izzólámpakartell, a Phoebus-General Potent and Business Development Agreement megszervezője (1924), és elnöke.