Bata Imre
Bata Imre

2024. március 29. Péntek

Bata Imre

irodalomtörténész, kritikus

Születési adatok

1930. augusztus 26.

Egerlövő, Borsod vármegye

Halálozási adatok

2000. május 1.

Budapest

Temetési adatok

2000. június 27.

Budapest

Óbuda


Család

Sz: Zubor Ida. Apja és nagyapja summások és cselédek voltak. Anyai nagyapja 1913-ban az USA-ba vándorolt ki, a detroiti Ford- művekben dolgozott, üzemi baleset áldozata lett (†1935). F: 1954-től Mile Emma a Vendéglátóipari Főiskola főiskolai tanára, Leánya: Bata Zsuzsanna (1956–) orvos, Csörgő Sándor (1947–2008) matematikus, az MTA tagja felesége.

Iskola

Az ún. tehetségmentés révén jutott gimnáziumba; Kassán és Mezőkövesden volt diák. Mezőkövesden éretts. (1951), a KLTE BTK-n magyar szakos tanári okl. szerzett (1955), doktorált (1959), az irodalomtudományok kandidátusa (1981).

Életút

A KLTE könyvtára (= Debreceni Egyetemi Könyvtár) tud. munkatársa (1955–1965), a Szegedi Tanárképő Főiskola főisk. adjunktusa (1965–1967), a bp.-i Állami Gorkij Könyvtár (1967–1969), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattár Modern Magyar Irodalmi Gyűjteménye (1969–1975), az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. munkatársa (1975–1982), az Élet és Irodalom főszerkesztője (1982–1991), nyugdíjas rovatvezetője (1991–2000). A JATE BTK c. egy. docense (1978–1991). 20. sz.-i és kortárs magyar irodalommal, Szabó Pál, Veres Péter és Weöres Sándor munkásságával, ill. Debrecen irodalmi múltjával, hagyományaival és művelődéstörténetével fogl.

Elismertség

A Magyar Írók Szövetsége választmányi tagja, a TIT bp.-i szervezete irodalmi szakosztályának elnöke.

Elismerés

József Attila-díj (1975), Darvas József-díj (1989), Tekintet Díj (1998).

Szerkesztés

A Szép Versek című antológiasorozat szerkesztője (1975-től). A Népszabadság külső munkatársa.

Főbb művei

F. m.: Babits és a magyar irodalomtörténet. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1959)
Az irodalom számvetése Debrecennel. (Alföld, 1961)
Ívelő pályák. Tanulmányok és kritikák. (Bp., 1964)
A Weöres-vers közelítése. (Magyar Műhely, 1964)
A Válasz sorsának alakulása 1934 után. (OSZK Könyvtára. 1970/71. Bp., 1972)
A huszadik századi kéziratosság. Egy előadás rövidebb változata. (Bp., 1973)
Képek és vonulatok. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1973)
Veres Péter alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., 1977)
Gondolatok csillagszerű gravitációja. Weöres Sándor költészetéről. (Literatura, 1977)
A Weöres-vers értelmezéséhez. Kand. értek. (Bp., 1977)
Weöres Sándor közelében. Tanulmányok, visszaemlékezések. (Elvek és utak. Bp., 1979)
A Kner nyomda és az írók. (Békéscsaba, 1983)
Szabó Pál faluképe. Tanulmányok. (Új Auróra Füzetek. Békéscsaba, 1984)
Változó horizontok. Esszék. (Békéscsaba, 1996)
szerk.: Debreceni bibliográfia. Alapvető irodalom a város ismeretéhez. Összeáll. Lengyel Imrével, Varga Zoltánnéval. (Debrecen, 1961)
Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások. 1–3. (Bp., 1976)
Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel. Összeáll., sajtó alá rend. (Bp., 1982)
Weöres Sándor: Sok tünemény. Vál. versek. Vál. (Bp., 1993)
Weöres Sándor: Egybegyűjtött levelek. Nemeskéri Erikával. (Bp., 1998).

Irodalom

Irod.: Moldován Domokos magnetofon-beszélgetése B. I.-vel. (Forrás, 1975)
Grezsa Ferenc: Gondolatok csillagszerű gravitációja. (Új Írás, 1980)
Kovács Kristóf András: B. I. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
„Aki egyszerre szereti Veres Pétert és Weöres Sándort”. Interjú B. I.-vel. Riporter Lengyel András. (Szeged [folyóirat], 1998)
B. I. (Élet és Irodalom, 2000. máj. 5.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője