Barlai Béla
Barlai Béla

2024. március 29. Péntek

Barlai Béla

kohómérnök

Névváltozatok

1904-ig Neuherz

Születési adatok

1870. október 2.

Mosonszolnok

Halálozási adatok

1921. november 20.

Budapest


Család

Szülei német anyanyelvűek voltak. Fia: Barlai Ervin (1899–1967) erdőmérnök. Unokája: Barlai Zoltán (1926–) geofizikus, gépészmérnök.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban tanult, szerzetesi fogadalmat tett, de nem lett szerzetes; a kecskeméti bencés gimnáziumban éretts. (1888), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián vaskohómérnöki okl. (1896), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen vegyészetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1902).

Életút

A Hernádvölgyi Magyar Vasipar Rt. korompai hengerművének segédmérnöke (1896–1899), a kudzsiri állami vasgyár üzemmérnöke (1899–1901), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. 1904-től Bányászati, Kohászati és Erdészeti Főiskola Vaskohászattani Tanszék adjunktusa (1903–1904), rk. tanára (1904–1905), r. tanára (1905–1916); közben a Vaskohászati Szakosztály dékánja, majd a főiskola rektora (1912–1914). Főbányatanácsos (1916-tól). A magyarországi vasgyárak gazdaságosságával fogl., részt vett a Saint Louis-i világkiállításon (1904), ahol több amerikai vaskohó és vasgyár berendezéseit tanulmányozta. Nagy érdemeket szerzett a magyarországi kohómérnökképzés, ill. a bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése, az akadémia főiskolává történő átszervezése terén. Nevéhez fűződik a vaskohászati kutatólaboratórium megszervezése. 1919-ben kezdeményezte a főiskola Miskolcra helyezését (csak évtizedekkel később valósult meg).

Szerkesztés

Vaskohászati tanulmányai és a bányászati-kohászati oktatással kapcsolatos dolgozatai a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A vaskohászat kézikönyve. 1–2. (Selmecbánya, 1909–1912)
A magyar bányászati és kohászati főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriuma. (Bp., 1913).

Irodalom

Irod.: Csáky Károly: B. B. (Cs. K.: Jeles elődeink. Dunaszerdahely, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője