Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Bajor Gizi

    színésznő

    Beyer Gizella; Vajda Ödönné; Paupera Ferencné; Germán Tiborné  


    Született: 1893. május 19. Budapest
    Meghalt: 1951. február 12. Budapest
    Temetés: 1951. február 15. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Nagyszülei: Beyer Rudolf (1803. márc. 25. Sydow, Berlin mellett–1851. márc. 23. Lüttich) honvédtiszt, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején Lipótvár parancsnoka, báró Weiss und Horstenstein Mária Adél (1813. júl. 10.–).

     

    Szülei: Beyer Marcell (1848–) bányamérnök, majd a Kálvin téri Báthory-kávéház üzemeltetője, Valencic Ágnes (†1942. márc. 26. Budapest. Temetés: 1942. márc. 28. Farkasrét). A család tkp. a kávéházban lakott, így a budapesti IV. kerületi (Belváros) Kecskeméti utca 14. sz. alatti ház gyermekkora színterének is tekinthető.

     

    Bajor Gizi testvérei: Beyer Mária (1888–1917. máj. 28. Budapest. Temetés: 1917. máj. 31. Farkasrét) Ábray (= Ábrai) Zoltán (1871. Hódmezővásárhely) miniszteri osztálytanácsos felesége és Beyer Rudolf (1891–1949. nov. 13. Budapest. Temetés: 1949. nov. 15. Farkasrét). Ábray Zoltán testvére: Makó Lajosné, majd Soós Istvánné Ábray Aranka (1872. Hódmezővásárhely–1940. okt. 6. Budapest. Temetés: 1940. okt. 9. Farkasrét) színésznő. Ábray Aranka első férje: Makó Lajos (1854. okt. 9. Debrecen–1908. nov. 12. Szeged. Temetés: 1908. nov. 13. Szeged, Református temető) szegedi színigazgató. Beyer Rudolf leánya, Bajor Gizi unokahúga: Beyer Lívia, a Magyar Kereskedelmi Kamara Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának előadója; Jantsek Gyula (1914. jún. 24. Budapest–1973. okt. 23. Budapest. Temetés: 1973. nov. 3. Farkasrét) orvos, fül-orr-gégész professzor felesége.

     

    Bajor Gizi házastársai: 1. 1920–1927: Vajda Ödön (1884–1946. dec. 5. Budapest. Temetés: 1946. dec. 9. Farkasrét) ügyvéd. Vajda Ödönnek ekkor volt már egy házasságon kívüli kapcsolatból, Farkas Teréztől született leánya, Vajda Erzsébet (Borsos Szabó Lászlóné, 1910–). Vajda Ödön 2. felesége: Herczog Paula, Herczeg Ferenc unokahúga (Herczog József és Gettmann Paula leánya). 3. felesége: Csernovics Judit, e házasságából született fia, Bajor Gizi keresztfia: Vajda Miklós (1931. júl. 19. Budapest–2017. ápr. 25. Budapest) író, műfordító, szerkesztő. 2. 1928–1932: Paupera Ferenc (1876–1943. máj. 23. Budapest. Temetés: 1943. máj. 25. Kerepesi út) bankár, a Földhitelbank igazgatója. 3. 1933–1951: Germán Tibor (1888. okt. 25. Budapest–1951. febr. 12. Budapest. Temetés: 1951. febr. 15. Farkasrét) orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár. Beyer Gizella néven szerepelt először a színpadon, nevét azonban mindig Bayor Gizinek írta (művésznevét Szentesy Lajostól, az Országos Színművészeti Akadémia főtitkárától kapta).

     

    Nevének Bajor Gizi változata a sajtóban meghonosodott névalak.

    Iskola

    A Színművészeti Akadémián Csillag Teréz, Gál Gyula és Molnár László tanítványaként végzett (1914).

    Életút

    A Nemzeti Színház (1914–1924 és 1925–1951), a Magyar Színház tagja (1924–1925), de a főváros szinte valamennyi színházában (Belvárosi Színház, Budai Színkör, Városi Színház, Vígszínház stb.) fellépett.



    Vizsgaelőadása Szigligeti Ede Nőuralom c. vígjátékának egyik szerepe volt (1914), első nagy sikerét Csiky Gergely A nagymama c. darabjában aratta (Márta szerepét tanárától, Csillag Teréztől vette át, 1915). Ambrus Zoltán igazgatóságának első évében került a Nemzeti Színház együttesének élvonalába (1917–1918), Hevesi Sándor már rá építette műsorpolitikáját (1922-től). Jóllehet pályafutása döntő mértékben a Nemzeti Színházhoz kötődött, a Magyar Színházban, egy vendégjáték során érte el addigi legnagyobb sikerét, A néma levente női főszerepét (Zíliát; 115 estén játszották a darabot, 1936). Pályájának csúcséve volt az 1937-es év, a Nemzeti Színház centenáriumi jubileumi éve. Az ünnepségsorozat fő eseménye Herczeg Ferenc A kék róka c. darabja, amelynek női főszerepében (Cécile) páratlan sikersorozatot aratott (okt.-től máj.-ig 209 műsoron át játszották a darabot). A százéves Nemzeti Színház ünnepi estélyén, mint „a magyar színészet jelképe” ő mondta el Herczeg Ferenc köszöntő sorait (1937. okt. 25.). Az ország német megszállása idején villájában sokakat bújtatott (1944–1945). 

     

    A II. világháború után Cocteau darabjában (Szent szörnyetegek) lépett először színpadra (Esther szerepében, 1945. okt. 4.), majd a Nemzeti Színházban újrajátszotta Zíliát. Utolsó nagy sikere Lope de Vega drámájának (A kertész kutyája) női főszerepe (Diana grófnő, 155 alkalommal, 1949), utolsó premierszerepe Schiller drámájának (Ármány és szerelem) női főszerepe (Lady Milford, 1950) volt. Kivételes átélő erővel, lélekábrázoló tehetséggel, beszédtechnikával, mimikával drámai hősnőket formált meg, de a társalgási darabokban is eredetit alkotott. Életében egyetlen egyszer rendezett is: Székely Júlia Nóra leányai c. darabját vitte színre a Nemzeti Színház Kamara Színházában (1938). Gyakran szerepelt viszont némafilmekben, teátrális gesztusai azonban a vásznon kevésbé érvényesültek; Párizsban két hangosfilmet is forgattak vele (1929–1930). Legjelentősebb rádiófelvétele a Mese Szaltán cárról (1949). 

    Emlékezet

    Beyer Marcellnak az Erzsébet körút 1-ben vas- és rézáruboltja működött, a család 1906-ban költözött a Geist-házba, a Báthory-kávéházba. Ebben a házban lakott Csathó Kálmán író is, aki Bajor Gizi gyerekkoráról írta népszerű Ibolyka történeteit (Ibolyka. Egy pesti kislány kalandjai, 1917). Első férjével, Vajda Ödönnel a Baross utca 8-ban lakott (1912–1926), válásuk után az Ida utcába költözött (1926–1929), Paupera Ferenccel egy rövid ideig – a Földhitelbank csődjéig – a Stefánia út 39-ben lévő palotában élt (1929). A híres Bajor-villa a Németvölgyi út 35-ben volt, a legenda szerint a BSZKRT a művésznő kedvéért még a 2-es és a 3-as autóbuszok útvonalát is megváltoztatta… A villán kívül a házaspár még egy balatonföldvári nyaralóval is rendelkezett.

     

    Miután osztatlan sikert aratott Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony c. játékában (1928), az előadás hatására Ligeti Miklós szobrászművész róla mintázta meg a Horváth-kertben felállított Déryné-szobrát (felavatták: 1935; a II. világháborúban megsérült, elbontották; de kicsinyített porcelán másolatokban ma is népszerű). Ligeti munkáján kívül még két szobor készült róla. Kisfaludi Stróbl Zsigmond fehér márvány portréja a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületében állt (1932-től; a színház lebontását követően a Bajor Gizi Színészmúzeumba; 2002-ben az új Nemzeti Színház épületébe került. Terrakottából készült másodpéldányát a Göcseji Múzeum Kisfaludi Stróbl-gyűjteménye őrzi. Ferenczy Béni kisméretű bronz mellszobra (1946) a Színészmúzeum tulajdona.

     

    Harmadik férje, Germán Tibor, attól való alaptalan félelmében, hogy feleségére különböző, súlyos betegségek leselkednek, injekcióval megölte, majd maga is öngyilkos lett. Gyászszertartását a Nemzeti Színház előcsarnokában tartották. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, a Nemzeti Színház nevében Major Tamás, igazgató, Kossuth-díjas rendező, a pályatársak nevében Somlay Artur Kossuth-díjas színművész búcsúztatta. A gyászszertartás Verdi Requiemjével ért véget. A Farkasréti temetőben, ravatalánál, a pályatársak és barátok nevében Gobbi Hilda, Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház örökös tagjai nevében Oláh Gusztáv, az Operaház főrendezője, a vidéki színművészek nevében Márki Sándor búcsúztatta. Bajor Gizi a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Hagyatékát az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet őrzi.

     

    Gobbi Hilda Bajor Gizi halálakor úgy döntött, hogy a színésznő lakásában emlékmúzeumot létesít. Személyes tárgyai és színpadi kellékei mellett azonban összegyűjtötte Jászai Mari és Márkus Emília emléktárgyait, fényképeit, leveleit, bútorait is. Halálának első évfordulóján, 1952. febr. 12-én villájában nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum (= Bajor Gizi-emlékszoba néven; 1974. máj. 26-án és 1981. máj. 22-én a villában kialakított lakások felszabadításakor újabb kiállítóterek létesültek). Halálának 50. évfordulóján (2001) a múzeum falán emléktáblát avattak és felolvasták az emlékére írt színdarabot (A vasárnapi asszony). Róla nevezték el a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házat (1994), a földszinten található dombormű V. Majzik Mária alkotása. (A közösségi ház elődjét a régi földvári kultúrházat Bródy János énekelte meg a Földvár felé félúton c. dalában). 

    Elismertség

    A Nemzeti Színház örökös tagja (1928).

     

    A La Fontaine Társaság t. tagja (1944).

    Elismerés

    Szabadságrend (1930), Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1947).

     

    Corvin-koszorú (1930), Kossuth-díj (az első színésznőként, 1948. márc. 15.), kiváló művész (szintén elsőként, 1950. aug. 19.).

    Főbb művei


    F. szerepei a Nemzeti Színházban: De Mackau (Szomory Dezső: Mária Antónia, 1913. nov. 21.)
    Pierrette (Vajda Ernő: Mr. Bobby, 1914. febr. 20.)
    Villaret Fanny (Népoty, Lucien: A kicsinyek, 1914. ápr. 24.)
    Lucius (Shakespeare: Julius Caesar, 1914. máj. 4.)
    Lizi (Gaál József: A peleskei nótárius, 1914. jún. 4.)
    A medvetáncoltató leánya (Bartók Lajos: Thurán Anna, 1915. febr. 4.)
    Plantagenet Margit (Shakespeare: III. Richárd, 1915. febr. 7.)
    Marianna (Molière: Tartuffe, 1915. febr. 13.)
    Gábor főangyal (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1915. márc. 13.)
    Vilma (Klapp Mihály: Rosenkrantz és Güldenstern, 1915. ápr. 28.)
    Fanny (Gaál József: A peleskei nótárius, 1915. máj. 1.)
    Annuska (Gárdonyi Géza: Annuska, 1915. máj. 2.)
    Riza (Gábor Andor: Palika, 1915. okt. 16.)
    Filomena (Hevesi Sándor: A Madonna rózsája, 1915. nov. 13.)
    Habila (Vörösmarty Mihály: Az áldozat, 1915. dec. 1.)
    Angyal (Molnár Ferenc: A fehér felhő, 1916. febr. 25.)
    Louise (Banville, Tódor: Gringoire, 1916. febr. 29.)
    Fleance (Shakespeare: Macbeth, 1916. máj. 2.)
    Vera (Lakatos László: Az idegen leány, 1916. szept. 30.)
    Lia (Rákosi Jenő: Aesopus, 1916. okt. 14.)
    Rozika (Gábor Andor: Szépasszony, 1916. nov. 17.)
    Edward walesi herceg (Shakespeare: III. Richárd, 1917. jan. 6.)
    Crampton Gertrúd (Hauptmann, Gerhart: Crampton mester, 1917. ápr. 28.)
    Marion (Barrière, Tódor–Sardou, Victorien: Az idegenek, 1917. máj. 4.)
    A menyecske (Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó, 1917. szept. 14.)
    Erzsébet (Bródy Sándor: A dada, 1917. okt. 5.)
    Paula (Molnár Ferenc: Úri divat, 1917. nov. 23.)
    Célia (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1918. jan. 18.)
    Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1918. jún. 7.; 1931. máj. 23.)
    Des Nismes, Micheline (Hervieu, Paul: Bagatelle, 1918. dec. 20.)
    Ricota (Lengyel Menyhért: Sancho Panza királysága, 1919. jan. 10.)
    Az aranyműves segéd leánya (Bródy Sándor: Orgonavirág, 1919. máj. 1.)
    Mariska (Mikszáth Kálmán–Hevesi Sándor: Tavaszi rügyek, 1919. nov. 14.)
    Ilonka (Mikszáth Kálmán–Hevesi Sándor: Frivol akta. 1919. nov. 14.)
    Bábi (Herczeg Ferenc: A fekete lovas, 1920. jan. 1.)
    Lidi (Kisfaludy Károly: Csalódások, 1920. febr. 5.)
    Jövő (Pekár Gyula: A magyar, drámai költemény, 1920. febr. 21.)
    Második angyal (Herczeg Ferenc: Az árva korona, ünnepi játék, 1920. márc. 10.)
    Lizi (Schönherr Károly: Gyermektragédia, 1920. márc. 27.)
    Miranda (Shakespeare: A vihar, 1920. dec. 14., 1929. jan. 4. és 1934. máj. 29.)
    Flóra (Balázs Sándor: Álarcosok, 1921. jan. 4.)
    Bettina Percival (Halévy, Ludovic–Crémieux, Héctor-Jonathan–Decourcelle, Pierre Adrien: Constantin abbé, 1921. jan. 16.)
    Iza (Dumas Alexandre, id.–D’Artois Armand: Clémenceau, 1921. máj. 12.)
    Titania (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1921. szept. 27.)
    Cupido (Herczeg Ferenc: A holicsi Cupido, 1921. okt. 18.)
    Anikó (Hevesi Sándor: 1514, Történelmi dráma, 1921. okt. 28.)
    Naca (Névy László: Urak és parasztok, 1921. nov. 18.)
    Mária királyné (Voinovich Géza: Mohács, 1922. jan. 18.)
    Kerubin (Beaumarchais, Pierre: Figaro házassága, 1922. ápr. 13.)
    Mici (Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok, 1922. máj. 12.)
    Angyal Liszka (Tóth Ede: A tolonc, 1922. szept. 30. és 1926. máj. 25.)
    Valeriáni Blanche (Csathó Kálmán: Az új rokon, 1922. okt. 27., 1926. dec. 10. és 1932. márc. 4.)
    A falusi leány (Herczeg Ferenc: A költő és a halál, 1922. dec. 29.)
    Kimon (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1923. jan. 22.)
    A mérnök felesége (Zilahy Lajos: Hazajáró lélek, 1923. máj. 4.)
    Viola (Shakespeare: Vízkereszt, 1923. jún. 19.)
    Anna (Shw, G. B.: Tanner John házassága, 1923. okt. 2.)
    Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy, 1923. nov. 3.)
    Sió (Herczeg Ferenc: Balatoni rege, 1923. dec. 24. és 1926. jan. 29.)
    Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1924. febr. 24.)
    Mása (Tolsztoj: Az élő holttest, 1924. febr. 29.)
    Sárika (Zilahy Lajos: Süt a nap, 1924. márc. 21.)
    Wangel Hilda (Ibsen: Solness építőmester, 1924. jún. 25. és 1927. szept. 28.)
    Márta (Csiky Gergely: A nagymama, 1925. dec. 2. és 1930. márc. 6.)
    Fruzsina (Zilahy Lajos: Zenebohócok, 1925. dec. 18. és 1927. okt. 12.)
    Villiers, Susan: (Pailleron, Edouard: Ahol unatkoznak, 1926. jan. 22. és 1928. máj. 11.)
    Amélie (Hervé: Lili, 1926. márc. 20.)
    A postáskisasszony (Zilahy Lajos: A házasságszédelgő, 1926. ápr. 30.)
    Cyprienne (Sardou, Victorien–Najac, Émile de: Váljunk el!, 1926. okt. 2.)
    A pirosruhás hölgy (Schöpflin Aladár: A pirosruhás hölgy, 1926. nov. 19.)
    Zsuzsi (Jókai Mór–Hevesi Sándor: Egy magyar nábob, 1927. jan. 29.)
    Tücsök (Meilhac, Henri–Halévy, Ludovic: Tücsök, 1927. febr. 4.)
    Katica (Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi!, 1927. febr. 18.)
    Claude (Coolus, Romain: Húsvéri vakáció, 1927. ápr. 30.)
    Camilla (Gróf Fedro Sándor [Fredro, Jan Aleksander]: Az egyetlen lány, 1927. máj. 14.)
    Mici (Herczeg Ferenc: A Gyurkovics leányok, 1927. szept. 9.)
    Phoebe (Barrie, James Matthew: Vén leányok, 1927. nov. 16. és 1930. dec. 20.)
    Haitang (Klabund: Krétakör, 1927. dec. 28.)
    Vajda Juli (Csathó Kálmán: Lilla, 1928. febr. 10.)
    Lizaveta (Zilahy Lajos: Szibéria, 1928. márc. 16. és 1931. okt. 2.)
    Déryné (Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony, 1928. okt. 12. és 1932. jún. 3.)
    Judit (Zilahy Lajos: A tábornok, 1928. nov. 9.)
    Minna (Lessing, Gotthold Ephraim: Barnhelm Minna vagy a katonaszerencse, 1929. márc. 16.)
    Anna (Nicodemi, Dario: Hajnalban, délben, este, 1929. okt. 1.)
    Heléna (Hevesi Sándor: Császár és komédiás, 1929. dec. 6.)
    Leila (Szép Ernő: Azra, 1930. febr. 7.)
    Szendrey Júlia (Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia, 1930. febr. 28. és 1933. nov. 10.)
    Leona (Zilahy Lajos: Leona, 1930. okt. 3.)
    Katica (Csathó Kálmán: A felhők lovagja. 1930. nov. 7.)
    Éva hercegnő (Herczeg Ferenc: Éva boszorkány, 1931. ápr. 17.)
    Judit (Bónyi Adorján: Édes ellenség, 1931. szept. 25.)
    Mária (Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó, 1931. okt. 30.)
    Ilona (Andai Ernő: Porcellán, 1931. nov. 28.)
    Egy leány, papkisasszony, a cigányprímás leánya (Tüdős Klára: Gyöngykaláris, 1932. jan. 23.)
    Lay Henrietta (Marshall, Robert: Egy hét a Bagolyvárban, 1932. máj. 6.)
    Iréne császárnő (Herczeg Ferenc: Bizánc, 1932. szept. 7.)
    Maud (Sterk, Wilhelm: Nem divat a szerelem, 1932. szept. 10.)
    Leonóra (Van Druten, John: Mindig lesznek Júliák, 1932. okt. 14.)
    Zsuzsánna (Indig Ottó: Tűz a monostoron, 1932. nov. 18.)
    Erzsébet (Besier, Rudolph: Ahol tilos a szerelem, 1933. márc. 10.)
    Mary Fitton (Voinovich Géza: Lidérc, 1933. ápr. 7.)
    Peti kisasszony (Zágon István: Ígéret földje, 1933. szept. 22.)
    Genzi Donáta (Pirandello, Luigi: Játék vagy élet, 1933. okt. 20.)
    Sakuntala (Kálidásza: Sakuntala, mesedráma, 1933. dec. 15.)
    Ágnes (Gróf Bethlen Margit: Cserebogár, 1934. márc. 2.)
    Rachel, Antoinette, Louise Marie (Surányi Miklós: Aranybástya, 1934. márc. 23.)
    Mary Howard (Crother, Rachel: A nők elmondják, 1934. szept. 21.)
    Gersuind (Hauptmann, Gerhart: Károly császár rabja, 1934. okt. 19.)
    Jeanine (Antoine, André–Lery, Maxime: Szembekötősdi, 1934. okt. 19.)
    Baskircsev Mária (Andai Ernő–Bálint Lajos: Baskircsev Mária, 1935. jan. 18.)
    Kelementina (Zilay Lajos: Az utolsó szerep, 1935. márc. 8.)
    Krisztin (Géraldy, Paul: Krisztin, 1935. okt. 18.)
    Agiaris (Bessenyei György–Márkus László: Ágis tragédiája, 1936. febr. 7.)
    Gyémántpatak kisasszony (Hsiung S. I. [Hszjung Si-ji]: Gyémántpatak kisasszony, kínai játék, 1936. márc. 25.)
    Valéria (Bónyi Adorján: Hódítás, 1937. jan. 15.)
    Lavinia (O’Neill, Eugene: Amerikai Elektra, 1937. febr. 28.)
    Emma (Flaubert, Gustave–Baty, Gaston: Bovaryné, 1937. márc. 27.)
    Cécile (Herczeg Ferenc: Kék róka, 1937. okt. 11.)
    Juci, Judit (Herczeg Ferenc: Utolsó tánc, 1938. nov. 18.)
    Donna Diana (Moreto y Cabana, Augustin: Donna Diana, 1939. okt. 14.)
    Anna (Bókay János: A feleség, 1939. nov. 9.)
    Magdi (Bókay János: Négy asszonyt szeretek, 1940. dec. 7.)
    Nóra (Ibsen: Nóra, 1941. okt. 11.)
    Ásvayné (Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné, 1942. febr. 7. és Kolozsvár, Nemzeti Színház, 1943. jan. 6.)
    Petronella (Zilahy Lajos: Szépanyám, 1943. ápr. 28. és Kolozsvár, Nemzeti Színház, 1943. jún. 16.)
    Gauthier Margit (Dumas, Alexandre ifj.: A kaméliás hölgy, 1943. dec. 6. és 1947. febr. 14.)
    Esther (Cocteau, Jean: Szent szörnyetegek, 1945. okt. 4.)
    Zília (Heltai Jenő: A néma levente, 1945. dec. 7.)
    Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1946. dec. 20.)
    Margit (Scribe, Eugène–Legouvé, Ernest: Navarrai Margit, 1947. okt. 30.)
    Lili, Antonine (Hervé: Lili, 1947. dec. 23.)
    Vica (Lengyel Menyhért: Tihamér, 1948. máj. 4.)
    Titania (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1948. jún. 11.)
    Diana, Belfor grófnője (Lope de Vega: A kertész kutyája, 1949. ápr. 24.)
    Anna (Tolsztoj: Anna Karenina, 1949. dec. 1.)
    Lady Milford (Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem, 1950. dec. 8.).

     

    F. szerepei: a Magyar Színházban: Johanna (Shaw, G. B.: Johanna, 1924. okt. 10.)
    Vilma (Heltai Jenő: Masamód, 1924. dec. 1.)
    Mária (Fazekas Imre: Altona, 1925. jan. 16.)
    Geneviève (Gignoux, Régis–Théry, Jacques: Csibi, 1925. febr. 27.)
    Helén (Pásztor Árpád: Magnetic, 1925. ápr. 4.)
    Zília (Heltai Jenő: A néma levente, 1936. márc. 20.).

     

    F. szerepei: a Medgyaszay Színházban: Ludovica császárné (Ferenczi Sári: Apolló bajusza, 1919. márc. 17.)
    Nadja (Lengyel Menyhért: Névaparti estély, 1919. márc. 17.)
    a Budai Színkörben: Dirmák Éva (Jókai Mór: Fekete gyémántok, 1923. jún. 2.)
    a Városi Színházban: Pierrette (Siklós Albert: A tükör, Némajáték, 1924. febr. 9.)
    a Vígszínházban: Rákitákijuláhé (Herczeg Ferenc: Majomszínház, 1926. febr. 24.)
    Cyprienne (Sardou, Victorien–Najac, Émile de: Váljunk el!, 1946. ápr. 18.)
    az Andrássy úti Színházban: Az asszony. (Fodor László: A nagyságos asszony álmodik, 1930. márc. 14.)
    Vica (Lengyel Menyhért: Tihamér, 1931. jan. 3.)
    Háry Richárd (László Aladár: A csodahegedűs, 1933. ápr. 15.).

    F. filmjei: A 100 000 koronás ruha (Júlia, 1918)
    A csempészkirály (1919)
    Az ősasszony (1919)
    Júlia kisasszony (Júlia, 1919)
    A megbűvöltek (Katalin, 1921)
    Petőfi (Szendrey Júlia, 1922)
    Rongyosok (1925)
    Kacagó asszony (1930)
    Az orvos titka (1930)
    Két fogoly (Almády Miett, 1937)
    A szűz és a gödölye (Huben Margit, 1941).

    Irodalom

    Irod.: Rácz György: B. G. Portré prózában. (Bp., 1941)
    Major Tamás: Meghalt B. G. (Szabad Nép, 1951. febr. 13.)
    Gobbi Hilda: B. G. (Színház- és Filmművészet, 1951)
    Kárpáti Aurél: Emlékezés B. G.-re. (Színház- és Filmművészet, 1956)
    B. G. Visszaemlékezések. Szerk. Vajda Miklós. Escher Károly fényképeivel. A szerepeket összeáll. Staud Géza. (Bp., 1958)
    Staud Géza: B. G. Adattár. (Bp., 1958)
    Ignácz Rózsa: B. G. Arckép. (Kortárs, 1958)
    Csathó Kálmán: B. G. (Cs. K.: A régi Nemzeti Színház. Bp., 1960)
    Hollós Korvin Lajos: Komédiások. Kisregény. (Bp., 1965; 2. kiad.)
    Kedves B. G.! Levelek B. G.-hez. Vál. Staud Géza, a bevezetést írta Gábor Miklós. 16 táblával. (Auróra. 34. Bp., 1967)
    Galsai Pongrác: B. G. játékai. Életrajz. (Bp., 1971)
    Darvay Nagy Adrienne: Zenészkezek nélkül szóló hárfa. (Világszövetség, 1993. 14.)
    Bános Tibor: A színésznő hűtlenségei. (Magyar Nemzet, 1993. máj. 15.)
    Vajda Miklós: Kirakatper, családi háttérrel. – „Drága jó Rákosi Mátyás!” B. G. levelei. (Holmi, 1997)
    Liska Dénes: Zárt ajtók mögött. A Bajor-rejtély. Dokumentumregény. (Bp., 2001)
    Ablonczy László: B. G. végzetes reggele avagy a magyar színészek öngyilkosságáról és annak számontartásáról. (Hitel, 2003)
    Murányi Gábor: Bajor Gizi esete Rákosi Mátyással. (Múzeumcafé, 2010 és Heti VG 2010. 32.)
    Szilágyi Rita: A színpad nagyasszonyai. (Bp., 2012)
    „Mert szeretet nélkül én meghalok.” B. G. és Vajda Ödön szerelme és házassága leveleikben. Összeáll., szerk. Vajda Miklós. (Bp., 2012)
    Vajda Miklós: Ember és tünemény. (V. M.: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. Bp., 2012)
    Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben, B. G. leveleivel. (Bp., 2013)
    Balogh Géza: „Földieknek játszó, égi tünemény.” 120 éve született B. G. (Criticai Lapok, 2013)
    Lipa Tímea: B. G. Az epikus vers megszületése egy néma érzelmi viszony sorai között. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 2016).


    Irod.: Blaha Lujza-emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. (Bp., 1927)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
    Magyar asszonyok lexikona. Szerk. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
    Ki kicsoda? Kortársaink lexikona. (Bp., 1937)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Nagy magyar színészek. Szerk. Gyárfás Miklós és Hont Ferenc. (Bp., 1957)
    Színészarcok a közelmúltból. Szerk., az utószót írta Illés Jenő. (Bp., 1968)
    Bános Tibor: Regény a pesti színházakról. (Bp., 1973)
    Péchy Blanka: Este a Dunánál. Visszaemlékezések. (Bp., 1977)
    Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között. 1917–1944. (Műhely. Bp., 1977)
    „Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” Életrajzok, színészportrék. (A Magyar Színházi Intézet kiadványa. Bp., 1981; 2. bőv. kiad. 1986)
    Bilicsi Tivadar: „Hol vagytok ti régi játszótársak?” Emlékezések volt pályatársaimra. Ill. Hauswirth Magda. (Bp., 1982)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Színház az egész… Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. (Bp., 2005)
    Csathó Kálmán: Izzó levegőben. Emlékek a régi Nemzeti Színházról. Szerk., az előszót írta Gajdó Tamás. A képeket vál. Füle Péter. 28 táblával. (Bp., 2006)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
    Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben. 1919–1940. (Kolozsvár, 2009).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu